Szekszárdi Vasárnap 1998 (8. évfolyam, 1-27. szám)

1998-04-19 / 7. szám

1998. ÁPRILIS 19. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Hótaposó túra, szauna-, jurtalátogatás PPA 2, TEERELÁ 93280 SYÖTE rületben, napfénytartalomban szűkölködő, zord időjárású Finnországban igenis komolyan veszik még a legapróbb falvakban is - s nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is - a kitörést jelentő képzés, az információáramlás, a kapcsolattartás minden formáját és megvalósítását. S ezzel, tehát a szellemi gyarapodással párhuzamosan a finnek gondot fordítanak a testi edzettségre, a kondíció megtartására, erősítésére is. A szekszárdi csapat - már csak technikai okok miatt is - nyilvánvalóan nem vihetett magával olyan felszerelést, mely lehetővé tette így néz ki a hótalp istrángot stílszerűen rénszarvasok vonták, a szekszárdi vendégek - így Halmai Gáborné is - igazolványt is kapott eredményes vizsgájáról. Ez azt jelenti, hogy bárhol, bármikor önállóan vezethet rénszarvasszánt bár, hogy itthon, Magyarországon ezt a jogosítványt miként lehet használni az még kérdéses... A jellegzetes finn háznak - legalábbis errefelé, azaz közel a sarkkörhöz - fa az alapanyaga. Azaz nemcsak az épület, hanem valamennyi berendezés, sőt a használati eszközök jelentős része is fából készült. Az egyetlen kivétel a kandalló, ezt errefele kőből építik meg, s igen kellemes meleget ad a téli estéken. Talán nem is érdemes külön hangsúlyozni: a legkisebb nyári, avagy téli lakban is van szauna. A rénszarvasszán, jogsi" volna a téli sportok űzését az erre ideális tereppel rendelkező országban. Ám erre, azaz a nagy cipekedésre nem is volt szükség. - A továbbképző központban legalább ötven főre szükséges felszerelést bocsátottak rendelkezésünkre vendéglátóink, kaptunk csizmát, kesztyűt, védősisakot, szemüveget, síléceket. S miután a gyakorlatban kívánták velünk megismertetni azt, hogy voltaképpen mit is tanulnak a helybeli gyerekek, illetve az ideérkező felnőttek ebben a központban, így elindultunk egy olyan kirándulásra, melyet hatalmas tappancsokkal, úgynevezett hótalpakkal tettünk meg. Ha ebből a tappancsból véletlenül kiléptem, abban a pillanatban térdig süppedtem a laza hóba. Ilyenkor azonnal tudatosult bennem, hogy valóban 1 méter, 70 centi magas hórétegen járok. Az igazi, máshol nem megélhető élményt azonban nem a hótaposás, hanem a szánvezetés jelentette. Az - A szauna - tapasztaltuk - természetes módon tartozik hozzá a finnek életéhez. Az itteniek ezt mindennap igénybe veszik. A boltban természetes árucikk az a leveles vagy ágas-bogas nyírfa seprű, amivel a finnek magukat csapkodják a gőzben. A finnekre minden téren jellemző természetesség csúcsát az az erdei gombalevesből, rénszarvaspörköltből, rénszarvastej alapanyagú sajtból álló menü jelentette, melyet a szekszárdiak egy eredeti, felül nyitott jurtában fogyasztottak el. S ezek után talán nem is kell különösebben bizonygatni, hogy északi nyelvrokonaink milyen, mondhatni kitörő örömmel fogadták szűkebb pátriánk küldöttségét. Persze ebből az örömből jutott bőven a más nemzetiségű meghívottaknak is. Hiszen Finnországnak ezen a vidékén, ahol egy négyzetkilométeren átlagosan egy ember él, minden találkozás rendkívüli ünnepnek számít. Finnország, rénszarvasszánna] A felül nyitott jurta A cscrctáborozások esetleges új lehetőségei és távlatai tárultak fel annak a finnországi útnak az eredményeként, melyen a közelmúltban egy szekszárdi küldöttség is reszt vett. A delegáció tagjai között volt a Babits Mihály Művelődési Ház igazgatója Halmai Gábornc is. ^ - Szekszárdról és környékéről Phinden évben mehetnek gyermekek nyaralni Németországba, Olaszországba és Romániába - tudtuk meg Halmai Gábornétól. - Finnország Németország révén került a képbe, miután a velünk kapcsolatban álló németeknek északi nyelvrokonaiknál is van érdekeltségük. Most éppen a finnek vállalták magukra a házigazda szerepét, azaz adtak otthont a nyári táborozásokat előkészítő bizottság ülésének. A szekszárdi küldöttség az ország középső részén található, 130 ezer fős Ouluba érkezve mondhatni a hazai tavasz után, a havas télben találták magukat. Igaz, az évszak - köszönhetően egyebek mellett a konferencia székhelyének, Syote kistelepülés vadregényes környezetében található továbbképző központnak és a számtalan érdekes és lényegi programnak - most igazán a legszebb arcát mutatta. - Számunkra igazán nagy élménynek bizonyult áprilisban átélni az 1 méter 70 centis havat, a nappal -5, az éjszaka -10-15 fokos hideget. Mindebből természetesen bent a továbbképző intézet falain belül semmit nem érzékeltünk: sokkal inkább feltűnt az, hogy az egész évben itt tanuló, pihenő embereknek milyen irigylésre méltó feltételeket és lehetőségeket biztosított ez az intézmény. Csak néhány apróságot említenék: itt, ezen a civilizációtól távoli helyszínen fogadott bennünket Oulu tartomány kormányzója videokonferencia keretében. Tehát a tartományi fővárostól 200 kilométernyire televízión keresztül beszélgettünk a vidék első számú vezetőjével. Ahogy mi láttuk őt, ugyanúgy látott ő is bennünket. Ezzel a megoldással máris bebizonyosodott, hogy a nyersanyagokban, termőte1 I i