Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-30 / 6. szám

5 SZEKSZÁRDI 1997. MÁRCIUS 30. VASÁRNAP Krisztus feltámadásának ünnepe ez évben is ránk köszönt. Sokan: gyermekek és felnőttek különböző módon már vártuk. A felnőttek tudják, hogy az ünnep után újból jönnek a hétköznapok, a gyermekek tudják, hogy az ünnep után valamit vihetnek tovább magukkal az ajándékokból. Maguk a felnőttek is ezt szeretnék: vinni az ünnepből valamit a hétköznapokba. Ha nem így lenne, talán nem jönnének el egyre többen és többen ünnepelni - a templomokba és akkor talán nem kapcsolnák be otthon a rádió- vagy tévékészülékeket, amikor az ünnepi istentiszteletet közvetítik valahonnan. Az ünnep képei majd kísérni fogják a benne résztvevőket, vagy a betegágyhoz kötött szenvedőket. - E néhány sor is szeretne „képet" adni arról, hogy a bibliai ki^fcntés szerint mit vigyünk magunkéra hétköznapokba - húsvéti ajándékként! A húsvét - végérvényes NEM! a halálra Jézus keresztre feszítésével a gonoszság hatalmai végső erejüket kiadták. Feltámadáskor, húsvét hajnalán, a döntő ponton: erejüket vesztették, tehetetlenségüket a sírt őrzők bénultsága szemléltette. Jézus feltámadása döntő áttörés a felettünk levő világba, mely utat nyitott Szőlővesszők a szőlőtőkén oda, mint az emberiségen belüli első végérvényes feltámadás. A világ állapotában egy teljesen új helyzet következett be. Hasonlattal élve: amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, az út többé nemcsak előtte állt nyitva, hanem az egész Óvilág előtt. Ha bárki utat talál a beomlott bányából a szabadba, akkor mindnyájan megmenekedtek. - Az apostolok nem tudtak eleget beszélni arról, hogy milyen felmérhetetlen következményei vannak Jézus feltámadásának: „... Vele együtt feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett..." A bibliai kijelentés szerint a gonosz egyedül jóval győzhető le, a halált csak az, aki feltámadott - győzheti le. Húsvét, Jézus Krisztus feltámadása útmutatás arról, kinél keressünk érvényes megoldást minden igazi életkérdésben. A húsvét - a még nem látható élet valósága Kinek nem jut eszébe a húsvétról a húsvéti tojás? E jelkép arról beszél, hogy a kiscsibe élete még nem jött napvilágra, de előbb-utóbb eltűnik a tojás héja, hogy előlépjen a kis pelyhes jószág. Krisztus a kösziklasírból lépett elő húsvét hajnalán, hogy hírt hozzon a még nem látható életről, a még nem látható isteni világról. Krisztus és az apostolok mindig az emberi személyiség Isten által teremtett mivoltának az újra megelevenedéséről szóltak. Az újra megelevenedés nem az ember egy részének (lélek), hanem az egész embernek - a testet is beleértve - az újra megelevenedése. Az Újtestamentum nem értékeli le a testet, hanem azt is Isten alkotásaként értékeli. A test, ahogyan a Teremtő azt kezdetben az embernek adta, nem a lélek börtöne, a gyülekezetben együtt lévők teste: a szentlélek temploma, lakása. A feltámadáskor nem az elevenedik meg, és él tovább, amit az ember itt a földön önmagából „csinált", vagy amit körülményei belőle kialakítottak, hanem amit Isten kezdetben teremtett, az teljesedik ki, bontakozik ki a feltámadáskor sokkal dicsőségesebben, mint az „első napon". Az isteni „eredeti", amit összetörten, eltorzítva minden ember hordoz, egyedül itt - a feltámadáskor - jut el a teljes kibontakozáshoz. Mint a földbe elvetett mag, úgy a halálba „elvetett" emberi test: „elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben, elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban". A húsvéti hitben találÖt éve írtuk Öt évvel ezelőtt, 1992. március 29-én megjelent lapszámunk 2. oldalán Bontunk és átkeresztelünk címmel jelent meg az az írás, mely az utcanévváltozá#

ól adott hírt. Felszabadulás teret Luther térre, a Korvin Ottó utcát Holub József utcára, Szamuely Tibor utcát Leopold Lajos utcára változtatják. Az Allende utcát viszont továbbra is megtartják. Képviselői javaslatra szavaztak az előterjesztésben nem szereplő, további vitatott utcanevekről is. A döntés eredménye: Zalka Mátéból Flórián, Kilián Györgyből Tolnai Lajos, Mátai Antalból Vigand János, Kun Bétából Ujfalusy Imre utca, illetve tér lett. A változással járó költségeket a lakosságtól az önkormányzat átvállalja, sőt „kitelepül" az utcákba és a bejelentési kötelezettséget (pénzintézetek, rendőrség felé) teljesíti az érintettek helyett. Ez azonban a vállalkozóknak nem jelent könnyebbséget." A 3. oldalon Tamási János az amerikai Binghamtonban járt Baranyai Kálmánnal készített inteijút. A MTESZ akkori titkára tapasztalatairól számolt be. - Mit láttak, mi haszna volt az utazásnak. - Binghamton egy ötvenezer lakosú kisváros. A polgármester asszony és az ottani hivatal vezetői fogadtak bennünket. Nagyon fontos különbség Szekszárd és Binghamton között, hogy ott a polgármesteri hivatal és a civil társadalmi intézmények, a különböző kamarák, szervezetek kiválóan működnek együtt. - Ez is fontos lehet, de mint a MTESZ titkára mit profitált ebből az útból? - Nagyon sokat. Most nem konkrét üzleti tárgyalásokra gondolok, amelyek már holnap pénzt hoznak az országnak, de olyan kapcsolatokat alakítottunk ki az ottani hasonlójellegű cégekkel és az ottani kereskedelmi kamarával, amelyek biztatóak. Mint ismeretes, a kapcsolat nem igazán teljesedett ki, mostanság szinte semmit sem lehet hallani Binghamtonról. Az 5. oldalon Unger Tamás a kábeltévé dossziét nyitotta fel. Tarr János már akkor önálló mozicsatorna beindítását tervezte, aminek nem igazán örült mindenki... „A Héliosz Kft. szintén önálló mozicsatorna beindítását tervezi, de a Kábelcommal kötött szerződés alapján. Havi előfizetési díj ellenében az igénylőket felszerelnék az adás vételéhez szükséges dekóderező készülékkel. Ez a Tarr János által ajánlottnál magasabb díjtételt tartalmaz. Németh Zoltán képviselő véleménye: az ügyben a mozicsatorna jelenti a „zsíros falatot". Tarr János a hozzá intézett kérdésre válaszolva elmondja: azért éri meg vegyes és nem 100%-os lakossági tulajdonban üzemeltetni, mert így az érdekeltekjobban odafigyelnek és ez minőségjavulást eredményez." Mára Tarr János „egyeduralkodóvá" vált Szekszárdon, ennek nem mindig kellemes vonzataival, már ami a rendszeres és „osztatlan" kritikákat illeti. Lopják az áramot! címmel Rostás Ilona a 7. oldalon a Dédász panaszát összegzi. „A megye kétharmadát ellátó szekszárdi üzemigazgatóság mintegy 76 ezer fogyasztóhoz juttatja el a villamos energiát. Ezeknek egy része az érvényes számla ellenére sem fizet - nem tud, vagy nem akar fizetni - áramdíjat. A kisfogyasztók - ahogy a Dédásznál mondják: lakásfogyasztók - közül tavaly 570 nem fizetett a fogyasztásával arányosan, ők összesen 1,8 millió forinttal tartoznak hatom .meg a legmélyebben megalapozva az ember sorsa és annak végkifejlete felőli reménységet. Húsvét - kereszthalál nélkül? Ami megtörtént, azt nem tudjuk meg nem történtté tenni - mi emberek. Egyedül Isten, aki a semmiből teremtett világokat és embert, egyedül Ö teheti meg, hogy eltörölje, meg nem történtté tegye a bűnt: „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagámért, és vétkeidre többé nem emlékezem". A bűnhöz szükségszerűen hozzá tartozik a halál, az élet, mely megszabadul a halál alá vetettségtől, szükségszerűen bűn nélküli élet: Isten ajándéka. Ezt adja meg Jézus Krisztus kereszthaláláért. Újból a hasonlatok segítségére van szükség, hogy némiképp érzékelni tudjuk azt, hogy a bűn eltöi> lése által lehetővé vált, hogy „tagjai" legyünk a „fö"-nek, Krisztusnak, az ő saját hasonlatát idézve: szőlővesszők lehessünk a szőlőtőkén: Őbenne. A húsvéti hit olyan Krisztus-közelséget foglal magába, amely új korszakot nyit nemcsak az új tavaszi évszak tekintetében, nemcsak az egyéni életben, hanem sok-sok megújult élet által a jövendőben is. SZILVÁSSY GÉZA református lelkész az áramszolgáltatónak. Láthatjuk, hogy kisebb összegekről lehet szó, a tartozás egy fogyasztónál egy-egy éven belül ritkán haladja meg a húszezer forintot. Általában azoknál okoz gondot a fizetés, akik év közben nagy fogyasztású berendezést vásároltak, viszont a részletfizetések összegét nem kérték megemelni. így az év végi elszámolásnál egy összegben kellene a hátralékot kifizetni." Az írás - és az abból származó sok következtetés - ma aktuálisabb, mint valaha. Szemlénket egy étvágygerjesztő beszámolóval zárjuk. Öt évvel ezelőtt a Gemenc étterem kínai hetet rendezett. Sas Erzsébet lejegyezte az egzotikus menüsort. - „Szecsuáni csúsztatott csípős marhaszelet. Cápauszonyleves sonkával. Csirkehúsmetélt szójacsírával. Bundázott lazacfiié, sonkás üvegtészta. Lótuszgyökér húsgombóccal, pikáns mártással. Ananászos csirkemellkockák. A kínaiaknál egyébként az a szokás ugyanis, hogy egy kicsit ebből, egy kicsit abból. Hosszú ideig esznek, beszélgetnek és közben mindent megkóstolnak." Jó étvágyat kívánunk minden kedves olvasónknak, s nem feltétlenül a fenti ételekhez, hanem a hagyományos húsvéti sonkához.