Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-16 / 5. szám

1997. MÁRCIUS 16. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 13 Újra itthon Arató és Istlstekker • • Ötezer kilométer az ausztrál nyárban Szekszárd biciklis ausztrál nagykövetei kedden délután újra magyar földet értek. Istlstekker János és Arató Dávid, a szekszárdi kerékpársport két kitűnősége fülig érő szájjal és mosollyal fogadta a rokonokat, hozzátartozókat, az ausztrál nyárból - a több mint harmincórás repülőút okozta kábulatból -jó volt visszazökkenni a magyar télvégbe. Bár a repülőtérről csaknem egyenesen a POP TV adásba beeső két bringás rögtön elmondta: az akklimat izálódással ott sem volt gond, így fordítva sem lehet. Ennélfogva egy jó kiadós alvás után akár mindjárt folytat^fctudnák az edzésmunkát, amúgy fölírják is, mert csatlakoznak a rég nem látott csapattársakhoz, s irány Olaszország. - Hogy birkóztak meg a Perth-i hőséggel? - Nem volt a dolog annyira vészes jegyezte meg Istlstekker „Jana". - A kellemesen simogató reggeli és délelőtti időpontokban tréningeztünk, a negyvenöt fok idején már többnyire pihengettünk. Szerencsénk is volt, mert odaérkezésünkkor legalább két hétig esős idő volt, így fokozatosan ráhangolódhattunk a melegre is. Arató Dávid még hozzáfűzi: - Egy ízben hívatlan útitársként mellénk szegődött a majd ötvenfokos meleg, megtettünk már közel száz kilométert, s akkor úgy döntöttünk: feladjuk az önkínzást jiajd ennél alkalmasabb klímába^Bekerjük az aznapra betervezett távof - A többes szám alatt nem csupán „ Janót" érted? - Nem, mert végül is négyen vettünk részt ezen az ausztrál edzőtáborozáson, a házigazda meghívó Nagy Attila (valamikori magyar kerékpárversenyző - a szerk.) által felkínált lehetőséggel még két fővárosi versenyző is élni tudott, nevezetesen Németh Szabolcs és Szerédi Csaba. - A kerékpár és Ausztrália? Arató Dávid: - Nagyon közeli a kapcsolat, ami a sportág népszerűségében meg is mutatkozik. Nagyon sokan bicikliznek az utakon, amatőrök, old boyok és aktív versenyzők. Előfordult, hogy egy-egy edzésen annyian voltak körülöttünk, mintha verseny lenne. Az autósok is tisztelettel viseltetnek a biciklisek iránt, nyugisabb a viszony, mint idehaza. Persze akadnak jócskán kerékpárutak is, s amikor ezeken gyérebb volt a forgalom, akkor mi is mentünk ezeken. - Edzés, edzés hátán, az azért még a kenguruk földjén is próbára teszi az ember monotóniatűrését. Mi hozta a változatosságot, a felüdülést - már a passzív pihenésen a tengerparti fürdőzgetéseken túlmenően? Egy ausztrál újságot adnak a kezembe, bízván abban, hogy megfejtem a címet, de a fordításban csak odáig jutottam, hogy valami a magyarokkal történt. A kis Arató, látva bizonytalanságomat gyorsan firdít: - Több versenyen is indultunk, ami oldotta a monotóniát. S az egyiken, a legnagyobb szabásún olyan sikerélményben volt részünk, hogy az első ötben benne volt mind a négy magyar. Ezért az újságcikk címe: „A magyarok klaszszikus napja". - Perth melyik részén laktatok? Istlstekker J.: - Perth, a világváros centrumától mintegy 5-7 kilométerre családi házban, remek környezetben, ahol adva voltak a pihenés feltételei. De itt most a pihenésre ne a szó hagyományos értelmében gondoljanak az olvasók, mert egy percig sem feledkeztünk bele az ausztrál nyárba, nem felejtettük el, hogy itt most mi nem egyjutalomúton, hanem egy edzőtáborban vagyunk, ahol mindennap elvégeztük azokat a hosszú távú biciklizéseket, avagy a rövidebb, de intenzívebb szakaszokat, amelyeket minden részletre kiterjedő módon Schneider Konrád naponta előírt számunkra. Nem volt apelláta, mert különben önmagunkat csapjuk be. - A megbeszéltek szerint a turisztika -, de szigorúan az edzés mellett - a végére maradt. Ekkor látogattunk el olyan állatkertekbe, a növényvilágot is bemutató botanikis kertekbe, ahol valamiféle kis ízelítőt kaphattunk ebből a hatalmas országból. Itt láthattunk a különféle kengurukból is, mert az országutakon - a KRESZ-t ők sem ismerik többnyire már elgázoltakat láthattunk, ami nem volt egy könnyű látványosság. - Ki mennyi kilométert gyűjtött össze, ami akár az idei eredményesség egyik záloga is lehet. Arató Dávid: - Én pontosan vezettem, 4500 km-nél tartok. Istlstekker János: - Egy ötszázassal lehet több az enyém. - Bálint Saját arculat és az eredményesség Győzni megy a mumushoz az UFC A legkitartóbb szekszárdi labdarúgó-szurkolók már nagyon várják az NB III. vasárnapi rajtját. Többen közülük, engedve a közeli tavaszt sejtető napfény csábításának, kint ülnek a lelátón, figyelik az edzést, a srácok mozgásának és nem utolsósorban szorítanak az edzői poszton bemutatkozó egykori nagy kedvencnek, Török Bálintnak, akit szintén áthat a várakozás bizsergető érzése. A nagyszerű főpróbákból úgy érzi a legendás balszélső, hogy kiheverte a csapat azokat a vérveszteségeket, amelyeket több kulcsjátékos távozása után elszenvedett. Mert vannak még igenis mobilizálható tartalékok, s érzése, meglátása alapján szakmailag és morálisan is összeállt a tél során az az egységes csapat, amely, ha esetleg a dobogós helyek egyikét nem is tudja megszerezni, de olyan játékot nyújt, ami után érdemes lesz kilátogatni a hazai meccsekre, és esetleg a közeli vidékekre elkísérni a csapatot. Hogyan látja a csapat jelenlegi helyzetét? Mit vár a Bátaszék elleni idegenben játszandó idénynyitón? - ezeket a sokakban megfogalmazódó kérdéseket tettük fel három játékosnak és edzőjüknek. Kara Zoltán, középhátvéd, aki a DDGAZ-tól tért vissza, s a távozó tehetség, Mosonyi helyén szerepe! majd a védelemben. - Lehet, hogy nincs annyi ász a csapatunkban, mint korábban, de most még egységesebbek, sikerre elszántabbak vagyunk, mint akkor. Együtt van minden tekintetben a társaság, s ez a sikeresség záloga lehet. Ebben az erősebb mezőnyben is ott lehetünk a végelszámolásnál az ötben. - Bátaszék - akárhol is van a meccs - mindig mumus, ellenük valahogy nem megy. Mindig a bajnokság elején kerültünk velük szembe, többnyire szenvedtünk ellenük. Itt az ideje, hogy megszakadjon a rossz sorozat. Tudom, nevekkel erősödtek, otthon játszottak, de mi azzal nyerünk - egy góllal -, mert jobban együttvagyunk. Szabó Tibor, a hosszú kacskaringók után visszatérő technikás középpályás, akinek a szervezésben és befejezésekben fontos szerepe lehet. - Úgy látom, úgy érzékelem, hogy azok az erények, tulajdonságok most is felfedezhetők, amelylyel kiemelkedett a Dráva-csoportból az UFC: a gyorsaság, a lendületesség, a rajtaütésszerű támadásvezetés. S jó jel, hogy mindenben nagy az egyetértés, a nézetazonosság. - Nagyon jól ment a felkészülési tornákon, meccseken a játék, ami mindenképpen önbizalmat ad. Masszív, SZÍVÓS csapat a jó játékosokkal erősödött Bátaszék, de győzelmi esélyeink vannak. Panghy Gergely, aki több magasabb osztályú csapatot is megjárt, akit Botos száműzött, akit Török rehabilitált, aki új szerepkörben, a center pontján mutatkozik be. - Nagyon jó a légkör. Török Bálint jó érzékkel veszi észre, hogy kinek mi az erőssége, s ezt igyekszik a csapat szolgálatába állítani. Mindenki bízik a másikban, bízik saját magában. Nem akarunk nagy dolgokat, olyan a játékosokhoz igazított taktikáról van szó, amit igenis megvalósíthatunk a pályán, ami pozitívan visszaköszönt már az elmúlt hetekben is, miért ne lennénk eredményesek a most kezdődő vizsgákon...!? Török Bálint edző, aki a jelekből ítélve tanítványait maga mellé állította. - Elégedett vagyok az elvégzett munkával, a fiúk erőállapotával, azzal, hogy jó nevű ellenfelekre rá tudtuk kényszeríteni elképzeléseinket a gyakorló meccsek során és nyertünk. Ebből adódóan úgy látom, hogy alakul a saját játékunk, így én az ellenfelekkel - azok állítólagos kulcsembereivel - nem kívánok foglalkozni. Nekünk a saját játékunkat kell játszani, s igazodjon hozzá az ellenfél. Remélem, ez a tétel mindjárt a második fordulóban, az első hazai meccsünkön, a feljutásra aspiráló Komló ellen is igazolódik. Győzni megyünk Bátaszékre, ezért ebben a felfogásban küldöm pályára a csapatot. - bégyé -