Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-16 / 5. szám

1997. MÁRCIUS 16. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 11 Ki ő? 1. Magyar író és költő, a Nyugat köré csoportosult modern próza és líra meste­re, a tárcaírás, a műbírálat és az impresz­szionista novella műfajteremtője. ^^ Szabadkán született (1885), apja g^Páziumi tanár volt, írogató ember maga is. A költő a Budapesti Egyetemen tanult, ahol barátságot kötött Babits Mi­hállyal és Juhász Gyulával. 3. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa, 1908-tól pedig a Nyugat rendszeres szerzője lett. 4. Első önálló versgyűjteményét: Négy fal között (1907) Ady ironikus kriti­kával fogadta. 1910 meghozta számára az első komoly sikert. Ugyanebben az év­ben jelent meg a kenyér és bor, majd a Kártya című vallomása az éjszakai élet­ről. E művekben a valóságon túli elemek nagy erővel hangolják az olvasót az áb­rándozásra. 5. 1913-ban feleségül vette Harmos Ilonát, s ettől kezdve még többet dolgo­zott, hogy eltarthassa a családját. 1914­ben adta közre Modern költők címmel virtuóz műfordítás-gyűjteményét. 6. Az 1924-es évet két remek kisregény Németh Judit oldala fémjelzi. Az egyikben egy kisvárosi vén­lány sorsa, a másikban egy vidéki tanár megrázó tragédiája elevenedik meg. 7.1922-24 között írt versei őszies, bús tájakra visznek minket, ahol a költő na­gyon is otthon érzi magát. 8. Művészetének egyik csúcspontja az a regény, amelynek hősnője egy vidéki cselédlány, s az a tragédiája, hogy elsza­kadt a falujától. 9. 1930-ban az írótársai között is nép­szerű, sok nyelvet beszélő költő a Ma­gyar Pen Club elnöke lett. 1931-ben Angliában megkapta a legjobb magyar író díjat, ekkor Galsworthy köszöntötte. 10. Novellaciklusa - több, mint 10 év hangulatai, elmélkedései - egy „másik énjét", a gátlástalan ifjúét vetíti elénk, részletes lélekelemzéssel. 11. Összegyűjtött elbeszélései Tenger­szem címmel 1936-ban jelentek meg, de az ünneplésben már nem lehetett része, mert még ez évben meghalt. 12. 1940-47 között összes munkáit kiadja a Nyugat, Illyés Gyula előszavá­val. Az 50-es évek elején nem jelenhetett meg írása. (Előző rejtvényünk megoldása: Gáb­riel Garcia Marquez. Könyvjutalmat nyert (Horváth Györgyné szekszárdi ol­vasónk). N. J. Pírral szegezett égbolt Nemrég adtunk hírt Darvas Fe­renc Vásárlatolgatás című verses­kötetéről, s íme, máris itt van az újabb, immár a nyolcadik, a Pírral szegezett égbolt. A többihez képst talán még exkluzívabb - fóliázott ­színes borítóval ellátott könyv il­lusztrációit neves művész, Tavaszy Noémi készítette. (A kiadvány tá­mogatói között ta­láljuk a MATÁV Pécsi Igazgatósága és a Tolna megyei önkormányzat el­nöke mellett Szek­szárd Város Műve­lődési Bizottságát is). „Földünk, az Univerzum szépsé­ges oázisa olyan sé­rülékeny, mint az ember. Az ember magát próbálja gyó­gyítani, ha beteg. De ki gyógyítja bolygónkat?" - teszi fel a kérdést a kötet hátoldalán ta­lálható ajánlásban maga a költő, azaz Darvas Ferenc. Műveiben ugyancsak ez a fajta mélység, illetve magasság érhető tetten, ezt igazolandó közöljük alábbi versét. Vonalak Bennünk is élnek vonalak mert vonalak, pontok vagyunk vonalakból áll ez a világ utánunk kis nyomokat hagyunk. Él-e majd tovább a vonal ha rövidül, vagy hosszabbodik vagy úgy bújik el észrevétlen hogy semmissé zsugorodik? KÖNYVSAROK rejtély a magyar irodalomból Szamlalan rejtély maradt meg­oldatlanul irodalmunk zivataros évszázadaiban, kutatók gyakran egy élet munkáját áldozzák annak, hogy egyetlen homályba rejtőző ti­tokra fényt derítsenek. Kinek a fantáziáját ne mozgatnák meg az olyan kérdések, mint például: Miért hamisították a nyelvemléke­ket? Mi volt Janus Pannonius igazi neve? Kik voltak a nagyidai cigá­nyok? Ki volt Fatia Negra? Átírta-e Arany János Az ember tragédiáját? Mi történt Lédával Ady haláa után? Középiskolások, egyetemisták haszonnal az irodalom iránt érdek­lődők pedig nagy élvezettel forgat­hatják ezt az igen magas tudomá­nyos igénnyel megírt, ugyanakkor olvasmányos és gazdagon illuszt­rált könyvet. Nem éppen olcsó (2850 Ft), de a könyvtárból is kiköl­csönözhető. N. J. Hűsek Rezső zongoraestje Február 27-én a Művészetek Házában ismét együtt voltak azok, akik számára Hűsek Rezső szemé­lye garanciát jelent az európai bil­lentyűs zenében való elmélyülé­sére. Több, mint 40 évvel ezelőtt, pá­lyája kezdete óta döntő fontossá­gúnak tartja, hogy az elhangzó mű­veket műismertetés készítse elő a hallgatók számára, amely megfele­lő szerkezeti, történelmi, illetve életrajzi áttekintést nyújt. Először Beethoven Waldstein szonátáját hallhattuk. Op. 53-as, C­dúr szonátáját Beethoven első me­cénásának Ferdinánd Waldstein grófnak ajánlotta. Ez a mű a mes­ter egyik legcsodálatosabb alkotá­sa, mert a komor és drámai művek között ez a darab a legderűsebb, legoptimistább kicsengésű. Elő­adása olyan technikai és zenei ne­hézséget jelent, ami csak kevesek számára teszi lehetővé hiteles megszólaltatását. Az előadó teljes biztonsággal uralta a nagyszabású művet, ezentúl rendkívül ihletett pillanatokkal varázsolta el hallga­tóságát. Kodály Zoltán legnépszerűbb zongoradarabjával, a Marosszéki táncokkal igyekezett Hűsek Rezső magára vállalni, hogy megemlé­kezzen a 20. századi magyar zene­szerzés egyik legnagyobb alakjá­ról, halálának 30. évfordulóján. Ezt annál is inkább kötelességének érezte, mivel pályájának kezdete egybeesett a Kodály-módszer in­dulásával. Ezt követően Isaac Albeniz „Granada" című lírai szerenádja és a Malaguena című délspanyol táncdal hangzott el. Mindkét zongoradarab felüdü­léstjelentett a nagy fajsúlyú művek között. Az előadó neve elválaszthatatla­nul összefonódott Liszt nevével. Ezúttal a Funerailles és a Manók tánca koncertetűd előadásával adózott Liszt művészetének. A Funerailles alcíme: 1849 október, amely Batthyány Lajos és a 13 ara­di tábornok kivégzésére utal. A szélsőséges indulatoktól fű­tött drámai zeneművet szuggesz­tív előadás tette élővé. A Manók tánca virtuóz előadásmódja sze­rencsés zárószáma volt a hangver­senynek. A közönség lelkes tapsait az elő­adó két ráadásszámmal köszönte meg. A szakma egyöntetű véleménye szerint Hűsek Rezső a tőle meg­szokott alapos felkészültségen túl, úgy tűnik egyre fiatalosabb ener­giával, még mindig képes a fejlő­désre. LOZSÁNYI TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents