Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-16 / 5. szám

4 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1997. MÁRCIUS 16. Városi adók és határidők Március 17-ig még mindent befizethetünk pótlék nélkül Szekszárdon jelenleg négy adónem terheli a magánszemé­lyeket, vállalkozókat. A vállalko­zói helyi adóból kétféle létezik, s emellett van még építményadó és gépkocsi súlyadó. S talán nem árt ebben a témakörben egy rövid áttekintés, már csak azért sem, mert vészesen közeledik március 17-e, hétfő, amikor is lejár az említett adók befizetésének ha­tárideje. Természetesen ezen dátum után is van mód a számla kiegyenlítésére, de ilyenkor már - elvben, de akár gyakor­latban is - némi büntetőkamat is ra­kódhat az eredeti összegre. Kalandozá­sunkat az adók birodalmában Scheffer József adóügyi csoportvezető kalauzo­lásával végezzük. - A helyi adók kategóriájába tartozik az építményadó. Ez a nem lakáscélú építményekre, de kizárólag a tanyákra vonatkozik. Ennek tétele 100 forint/ négyzetméter/év. Amikor a képviselő­testület meghozta ezt a határozatot ­1991-ben ötven százalék kedvez­ményt adott az 1950 előtt épült tanyák­ra, miután ezen építmények annak ide­jén szállásként szolgáltak. Az adóköte­lezettségnek - az első ötven százalék befizetésével - március 16-ig (azaz ez alkalommal, miután 16-a vasárnapra esik, 17-ig, hétfőig), illetve az újabb öt­ven százalékkal szeptember 15-ig kell eleget tenni. A következő kategória, mely már nem általában a lakosságot, hanemm a vállalkozókat érinti, az az iparűzési adó. Ennek mértékét 1992 óta törvény állapítja meg, azt tehát túl­lépni helyi szinten nem lehet. Az adó összege egyébként az adóalapot képe­ző nettó árbevétel 1,2 százaléka. Az ár­bevételből az eladott áruk beszerzési ártéke, az alvállalkozói teljesítések ér­téke vonható le, valamint az anyagkölt­ség az adóalap 25 százalékáig. A vállal­kozók kommunális adója 1500 forint/ fő/év. Ha egy vállalkozásban hárman dolgoznak összesen csak fél évig, akkor az adófizetéskor másfél létszámnak fe­lel meg. Az iparűzési, valamint a vállal­kozói kommunális adó esetében az ön­bevallásos megoldás működik. Ez azt jelenti, hogy az önadózó május 31 -ig el­számolja, illetve bevallja eredményét a törvény által biztosított kedvezmények figyelembevételével. Fontos tudniva­ló, s a pontos kivetés miatt saját érdek is, hogy ugyaneddig a határidőig be kell adni az önkormányzat helyi adóható­ságához a bevallást, ami alapján - az úgynevezett váltóféléves rendszert fi­gyelembe véve - az adóhatóság har­minc napon belül elküldi a fizetési meghagyást. Egyébként akárcsak az építményadónál, itt is március 16-a, il­letve szeptember 15-e fizetési határidő. Az érintettek már megkapták a fizetési értesítést, benne a csekkel. A negyedik a sorban a gépjármű súlyadó. Az erre vonatkozó törvény feljogosította a kép­viselő-testületet az adó mértékének meghatározására. A minimálérték négyszáz, a maximumérték pedig nyolcszáz forint. A szekszárdi közgyű­lés annak idején hatszáz forintban álla­pította meg a százkilónkénti súlyadóté­telt, ez azt jelenti, hogy egy gépkocsi esetében minden megkezdett száz ki­logramm után hatszáz forintot kell fi­zetnie a tulajdonosnak. A katalizátoros gépjárművek - a megfelelő igazolás be­mutatása esetén - ötvenszázalékos kedvezményben részesülnek. Az adó ebben az esetben ugyanúgy kivetéses, mint az építményadó. S a befizetés ha­tárideje is ugyanaz, március 16-a és szeptember 15-e, két egyenlő részlet­ben. Ha valaki a téli hónapokra kivonja autóját a forgalomból - s természete­sen ezt annak rendje s módja szerint be is jelenti az adócsoportnál -, akkor arra az időre nem kell adót fizetni. Az adó­kötelezettség a tárgyévben azt a sze­mélyt terheli, akinek a birtokában volt a gépjármű, tehát ha valaki 1996 de­cemberében megveszi, s 1997januárjá­ban eladja gépkocsiját, attól még neki kell fizetnie az 1996-os esztendőre. Gépjármű eladása harminc napon, vé­tele tizenöt napon belüli bejelentési kötelezettséggel jár, ennek elmulasztá-á sa bírságot vonhat maga után. Ezzel együtt a befizetési morál Szekszárdon összességében jónak mondható. Gond csak akkor keletkezik, ha egy céget jog­utód nélkül felszámolnak s az adó befi­zetésére már nincs pénz. Ilyenkor a hát­ralékot - az öt év elévülési idő miatt ­általában toljuk magunk előtt, azzal a biztos tudattal, hogy abból egy fillért sem látunk viszont. Húsüzemi krónika ndkívüli közgyűlést hívott össze múlt csütörtökre a Szekszár­di Húsipari Rt. igazgatósága. A cég az alapító okirat módosítását tűzte napirendre, illetve a lemondott he­lyére új igazgatósági tagot válasz­tottak Slobodan Jordanovic sze­mélyében, a visszahívott felügyelő bizottsági tag helyére pedig Betti­na Hicket, a Metraco Rt. pénzügyi szakemberét választották. A napirendi pontokat az ÁPV Rt. (kisebbségi tulajdonos) kezde­ményezésére három témakörrel kibővítették. A Metraco és az SZH Rt. kapcso­latát szabályozó bérmunkaszerző­désről és a cégek közötti elszámo­lásról kért tájékoztatást az ÁPV Rt. kontrollálta a húsipari cég műkö­désének szabályszerűségét, s ugyancsak tájékoztatást kért az SZH Rt. és a helyi szakszervezet közötti vitás kérdésekről, valamint ezek rendezésére is javaslatot kért a kisebbségi tulajdonos. Ezt köve­tően Günther Schlegel, a Metraco és az SZH Rt. tulajdonosa és Kole­szár István, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója négyszemközti beszél­getést folytatott a vitás kérdések­ről, amit most pénteken Budapes­ten folytattak. Mint ismeretes, a cég részvényei­nek tíz százalékát a dolgozók jegyez­hették. Igaz, hogy a részvények leosztása még nem történt meg, ám ettől függetlenül „gesztus értékű lett volna, ha a részvényjegyző bizottság egyik tagját meghívták volna a köz­gyűlésre" : fogalmazott Bősz Mihály, az egyik szb-tag, s közölte, hogy hár­mójuk közül senkinek nem küldtek meghívót. Múlt pénteken az SZH Rt. őrző­védő szolgálatának főportái ügye­letesei nem engedték be az épület­be azokat a szakszervezeti tisztség­viselőket, akik már több hete kény­szerszabadságon vannak. Pedig bemenetelük engedélyezéséről Kántor Rajmund, a munkaügyi közvetítői és döntőbírói szolgálat titkára - ő közvetített a munkaadó és a munkavállalók között - szer­dán értesítette Hajdúné Lovász Editet, s helyi szakszervezet titká­rát. Tamás Ádám vezérigazgató el­mondta, hogy félreértés történt, az őrző-védők főnöke elnézést kért délután Hajdúnétól a reggeli inci­dens miatt. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a szakszervezeti­sek előtt hétfőtől nyitva lesz a ka­pu. Ez így is történt: a szakszerve­zeti tisztségviselők irodáikban dol­gozhattak, de az üzembe a héten nem mehettek be. Dr. Szilárd Ferenc, a cég jogi képviselője arról tájékoztatta la­punkat, hogy az érintett nyolc szakszervezetis dolgozóval a jövő hét elején egyeztető tárgyalást kez­deményez a részvénytársaság ve­zetése, aztán újból felvehetik a munkát. Tudomásunkra jutott az is, hogy a Metraco Rt-hez átigazolt dolgozók aláírást gyűjtenek a tulaj­donos, Günther Schlegel mellett. Az íveket eddig mintegy három­százan írták alá. A Húsipari Dolgozók Szakszer­vezetének Választmánya március 10-11-én Pápán tartott ülésén érté­kelte a szekszárdi húsüzem mun­kavállalóinak érdekei védelmében kifejtett tevékenységét. A választ­mány megállapította, hogy a szak­szervezet eddigi erőfeszítései nem voltak hiábavalók, s ezután is várja a kormányzati szervek további ha­tározott fellépését. Az említett aláírásgyűjtést a választmány „megalázó hűségnyilatkozatnak" nevezi, amit álláspontja szerint úgy „csikarnak ki" a megfélemlített munkavállalóktól. A választmány megítélése szerint „a kialakult konfliktus rendezését segítené, ha Günther Schlegel úr is részt venne a tárgyalásokon és a munkaügyi el­lenőrzések által feltárt jogsértő in­tézkedések azonnali megszünteté­sével bizonyítékát adná megegye­zési szándékának." Csütörtökön tárgyalóasztalhoz ült Hajdúné Lovász Edit, dr. Szi­lárd Ferenc, valamint dr. Gulyás Kálmán, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat igazgatója és Kántor Rajmund, a szolgálat tit­kára. A megbeszélésen - mely nyugodt, jó légkörben folyt - a munkáltató és a munkavállalók együttműködéséről volt szó. Mindkét fél elfogadta a szolgálat által készített anyagot, mely az együttműködés minimális nor­máit tartalmazza. Ehhez később tárgyalási listát csatolnak, mely a következő tárgyalások témáit tar­talmazza. Dr. Gulyás Kálmán úgy fogalmazott, hogy e megbeszélés arról győzte meg: mindkét fél bé-

Next

/
Thumbnails
Contents