Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-03-02 / 4. szám

1997. MÁRCIUS 2. SZEKSZÁRDI 9 • • képviselőket előtérbe helyezni a pártok által delegált képviselőkkel szemben, mert a pártok által dele­gált képviselők mást sem csinál­nak, csak azt, amit Csáki alpolgár­mester úr frakcióvezetőként kiad, hogy melyik gombot kell meg­nyomni. Kocsis Imre Antal: - Képviselő úr bizonyára nagyon jól ismeri az ön­kormányzati törvényt, ez nem kü­lönböztet meg elsőrendű és má­sodrendű képviselőket. (...) Uraim, ügyrendi indítványom van, zárjuk le ezt a vitát, hiszen ebben a kér­désben nincsen már olyan új infor­máció, amit egymásnak el tudnánk ^mondani. Aki egyetért... visszavo­nom, hogy nincs új információ, en­nek ellenére javaslom, hogy záijuk le a vitát, mert ezen a ponton to­vább már nem tudunk jutni. Aki ezzel egyetért, igen gombbal sza­vazzon. Köszönöm, a közgyűlés kilenc igennel, öt tartózkodással, hat nem szavazattal tovább kíván vitatkozni. (...) Következik Csáki Béla alpolgármester úr. Csáki Béla: - De jó lenne dr. Tol­lár Tibor képviselő úr, ha így mű­ködne a frakció, ahogy itt vázolta. Sajnos nem így működik. S el­mondta, hogy itt az MSZP lenyeli a | helyeket. Csináljunk egy összeg­zést. A polgári pártok (héttagú frakció) három főt delegálnak az is­kolaszékbe. A héttagú MSZP há­rom főt, az öttagú SZDSZ kettőt, a négy tagú függetlenek egyet, egy fő pedig a (polgármesteri) hivatal dolgozója. Kérdezem akkor, hogy hol jelentkezik itt a szabadde­mokrata-szocialista előrenyomu­lás? Kocsis Imre Antal: - Következik Nyerges képviselő úr. Nyerges Tibor: - (...) Arra, hogy Csáki Béla szakmailag mit tart el­fogadhatónak és hogy minősít va­lakit, arra csak annyit kedves Csáki Béla, hogy én taníthatnék ebben az intézményben (a Bezerédj István Szakközépiskolában), nekem van olyan diplomám is. Ezzel nem henceghetne itt mindenki, különösen nem a felszólaló Csá­ki Béla, aki nagyon furcsa diplo­mapárosítással rendelkezik és így próbálja vezetni Szekszárd város közoktatását. Ez sajnos a véleményalkotásban is mutat­kozik, ugyanis a politikai főisko­la filozófia szakkal megtetézve körülbelül olyan, mint annak idején a kétéves jogi kar. (...) Ha már itt tartunk a szakmaiságunk­nál, talán tetszett volna Csáki Bélának is végigjárni a szamár­létrát, s nem holmi apparátusbeli szórakozással tönkretenni Szek­szárd város közéletét annak ide­jén, s most is megpróbálni ugyanezt. Én nem a KISZ-ben kezdtem a karrieremet, nem a pártapparátusban folytattam, nem voltam városi párttitkár, én bizony rendes tanító voltam, el­végeztem az egyetemet is, csak azért mert hittem, hogy a tudás egyszer hatalom lesz. Úgy látszik, hogy nem az. (...) Maradtak a régi jó elvtársi kapcsolatok, hadd mű­ködjön a világ, az ország, a város nagyobb dicsőségére. Kocsis Imre Antal: - Ez az a pont, melyen ismételten fel kell hívnom a közgyűlés figyelmét arra, hogy egymás sértegetése csak önmagának a lejáratását eredményezi. Az iménti felszó­lalás tulajdonképpen önminősí­tő felszólalás volt, bármi volt is annak a tartalma. (...) Ügyrendi kérdésben kért szót Nyerges képviselő úr. Nyerges Tibor: - Visszautasí­tom polgármester úr minősíté­sét, váljunk ezzel még egy évet, majd a választóink eldöntik, hogy amit én mondtam, igaz-e. (...) Kocsis Imre Antal: - (...) Nem önt minősítettem, a felszólalása minősítette önt, képviselő úr. Ot éve írtuk Öt évvel ezelőtt, 1992. március else­jén megjelent lapszámunk 2. oldalán A későn jövők fizetnek című írásunkban a gépjármű-súlyadó bevallásról adtunk információkat Scheffer József, a pol­gármesteri hivatal adócsoportjának ve­zetője elmondta: a késlekedők mulasz­tási bírságot kell, hogy fizessenek. „ - Sajnos, akik ezek után hozzák a be­vallási lapot, azok már mulasztási bírsá­got kelt, hogy fizessenek. Ennek mértéke a késés idejével arányos, így mindenki­nek, aki nem teljesítette eddig kötelezett­ségét, csak azt tudom tanácsolni, hogy minél előbb pótolja a hiányt, mert a ké­sőbbi teljesítés nagyobb bírságot von ma­ga után." Március 1-8-ig szekszárdiak Bing­hamptonban címmel olvashattunk in­teíjút ugyanezen az oldalon Kocsis Im­re Antal polgármesterrel. „- Milyen céllal és kik utaznak az USA-ba? - Az amerikaiak meghívására érdek­védelmi szervezetek, illetve az önkor­mányzat vezetői utaznak, hogy az ott már működő gazdasági kamarák tevé­kenységét megismerjék. A delegáció tag­jai: dr. Fischer Sándor (Kisosz), Módos István (Iposz), Fodor Tibor (ISZTV), Baranyai Kálmán (MTESZ), Szeifert Dezső (a hivatal részéről, mint a létre­hozandó érdekvédelmi csoport vezetője) és jómagam, mint az önkormányzat ve­zetője. - Bár a városnak pénzébe nem kerül, a tenngerentúlra utaznak és van, aki ezt il­luzórikus, távoli megoldásnak látja, szemben a földhözragadt magyar viszo­nyokkal... - A gazdasági élet tele van véletlen ta­lálkozásokkal. Óriási üzletek múlnak a véletlenen és profi menedzsereknél is jó aránynak számít, ha százból két-három tárgyalás eredménnyel végződik. Az el­múlt időszakban a városban több ezer tárgyalást folytattunk és ez az amerikai lehetőség csak néhány a több ezerből." A 3. oldalon Kis Pál István beszélget Serényi Istvánnal, a gazdasági kibonta­kozást segítő kanadai KESZO nevű szerveződés munkatársával. „- Nekünk itt Szekszárdon se gyógyvi­zünk se autópályánk. Mit tud majd aján­lani az önkormányzatunknak? -De van vörösbor és szőlőkultúra, van színes folklór, példátlan kincs a Gemenc vadászterület és sorolhatnám. Amit vi­szont még ennél is fontosabbnak tartok, hogy itt számtalan egyéni vállalkozói és vállalati kísérlet, nem kevés jó! bevált akció zajlik. A baj csak az, hogy minden koordináció nélkül. Javaslatom többek között e feltőnö hiányosság felszámolá­sára irányul majd. Megfontolásra aján­lom majd az önkormányzat mellett mű­ködő bizottság létrehozását, kizárólag olyan kiváló szakemberekből, akiknek közvetlen gazdasági érdekük az általuk képviselt üzletág vagy vállalkozás propa­gálása, hatékony menedzselése." Már öt évvel ezelőtt is létezett olyan nagyvállalat Szekszárdon, mely külön­böző manőverekkel igyekezett elkerül­ni, vagy meglassítani a véget. A TO­TÉV a kft.-sítéssel próbálkozott... „A kft.-k remélhetőleg valóban életké­pesek lesznek. Nyilván akadnak majd sokan a most elbocsátás előtt álló 300 emberből, akiknek nem lesz helye egyik­ben sem, s akik - végkielégítés ide vagy oda - nem tudnak maguknak egziszten­ciát teremteni. Vesztesek lehetnek azok a hitelezők is, akik nem jutnak a pénzük­höz. A privatizáció valahogy mégis meg­valósul, az életképtelen nagyvállalat megszűnik. Megszűnöget. A pillanatnyi­lag egységes telep működtetése, a bérlők kiszolgálása, a vámudvar és vámsza­badterület lehetőség szerinti eladása, a fölszámolás teljes véghezvitele még egy darabig elhúzódhat. A kár néhány évig is. S nemcsak manapság, öt évvel ezelőtt is gondot jelentett a vállalkozóknak a könyvelés. A 11. oldalon Rostás Ilona Magad uram, ha könyvelőd nincsen cí­mű írásában a könyvvezetési tanfolya­mokról közöl egy jellegzetes „élőképet". „Eddig mintegy százhúszan hallgat­ták meg az alapvető tudnivalókat, de a jelentkezők csak jönnek, egyre jönnek... A bemutatkozásnál kiderül, hogy akad párt, gmk., betéti társaság, kft. képviselője ugyanúgy, mint kiskereskedő és kisiparos. Van, aki általános - elmé­leti és gyakorlati - ismeretekre szeretne szert tenni, mások kifejezetten a jogi buktatókra kíváncsiak és mindazokról a Jtnomságokról" hallani szeretnének, amire az APEH - úgymond - utazik. Mindezt azonban csak egy haladó kurzusban, azaz a gyakorlat során lehet elsajátítani, mert a néhány délutános tanfolyamon mindenre nem lehet fölhív­ni a figyelmet. A kezdőknek, s-ma még ­kicsiknek ezért többnyire kényszermegol­dás a könyvelő nélküli „magad uram..." munka, s a saját káron való okulás." Lesz-e dózsás feltámadás címmel Bálint György a 12. oldalon Teszler Vendel vezető edzőt faggatta a labda­rúgócsapat esélyeiről. „Amolyan zárszóként arról faggatom a vezető edzőt, hogy van-e valami szak­maifedezete annak, hogy egy olyan ta­vaszt produkáljanak, mint két évvel ez­előtt, amikor a kieső helyről kapaszkod­tak fel az ötödikre. Egy ehhez hasonló szerepléssel állíthatná maga mellé az ön­kormányzatot, s a ma még nem létező szponzorokat. Teszler kissé szkeptikussá válik: „Nehéz ügy, mert akkor - éppen Varga és Süveges révén - olyan játéko­sokkal rendelkeztünk, akik rossz csa­patjáték esetén is meccseket eldöntő gó­lokra, gólpasszokra voltak képesek. Per­sze az őszinél lényegesen jobb szereplésre (13. helyen állnak - szerk.) adott a lehe­tőség. " - Mint tudjuk, a jobb szereplés, azaz az NB Il-ben maradás - végül is nem si­került...

Next

/
Thumbnails
Contents