Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-02-16 / 3. szám

6 , SZEKSZÁRDI USARN/IP 1997. FEBRUÁR 16. Művelődési bízottság: kritikus tömeg Nyerges Tibor szerint kézivezérlés, Csáki Béla szerint tévedés Nem lehet megvádolni a közgyűlés művelődési bizottságát azzal, hogy mostanság kifejezetten unalmasak, álmosítóak lennének az ülései. Az elmúlt néhány összejövetelen egy pillanat alatt - néha még a voltaképpeni munka előtt (!) - felforrósodott a hangulat, egymást követték az adott esetben egyáltalán nem finomkodó riposztok, s egy alkalommal Nyerges Tiboor és Kovács Károly tiltakozásul még a termet is elhagyta. Az ülés félbeszakadt, a napirendek megvitatását a városatyák másnap ugyan folytatták, de a korábbi érdes stílus nem igazán finomodott. A kemény, kíméletet nem ismerő kérdések felvetésében az említett két ellenzéki képviselő jeleskedik, Kaczián János elnök pedig „dühítő" nyugalommal igyekszik elejét venni a dolgok „elfajulásának". Ez persze csak egyfajta megközelítés, nézőpont, hiszen az egész ügyet úgy is fel lehet fogni, hogy végre most működik igazán őszintén, az érdekeket és véleményeket ütköztetve a bizottság. Valóban erről lenne szó? - kérdeztük maguktól az érintettektől, azaz a testület tagjaitól. - A működésben most érkeztünk el egy határhoz - mutatott rá Nyerges Tibor. - El kell dönteni, hogy a bizottság milyenjogosítványokkal rendelkezik, a döntések kire nézve kötelezőek, illetve azokat kik másíthatják meg. A legutóbbi ülések fő problémája ezen rendezetlen kérdésekből adódott: egymástól eltérő módon értelmezzük a bizottság jogállását, a döntések utóéletét. Ez a magyarázata annak, hogy megkerestem a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét, akitől megnyugtató választ remélek kérdéseimre. - Nyerges Tibor azt nehezményezte alapvetően, hogy a költségvetés-tervezetben valakik a bizottsági többségi döntést figyelmen kívül hagyva önhatalmúlag megváltoztattak bizonyos tételeket. - így van, s máig nem derült ki a tettes, vagy tettesek személye. Ezek után csak azt mondhatom, hogy a bizottság már soha nem fog úgy működni, mint egykoron. Megoldásként vagy a területért felelős alpolgármester személyén, vagy pedig a bizottság összetételén kell változtatni. - Miként kerül a képbe Csáki Béla alpolgármester személye? A bizottság munkáját ugyanis nem ő, hanem Kaczián János vezeti. - Az elmúlt kétéves tapasztalatunk az, hogy bár jogilag Kaczián úr a bizottság elnöke, mégis, minden egyes döntést Csáki alpolgármester úr készít elő és hajtat végre. Egy kézivezérelt folyamat tanúi vagyunk. - Amíg erre az állításra nincs bizonyíték, addig ez csak feltételezés... - Elég bizonyíték az, hogy az elnök úr nem tudott érdemben válaszolni azon kérdésünkre, melyben a költségvetés-tervezet megváltoztatott számadatai felől érdeklődtünk. Végül is Csáki Béla adta elő azon meglehetősen komolytalan verzióját, mely szerint sajtóhibás számsorokról van szó. - Nyerges Tibor mégsem elsősorban Csáki Bélával, hanem jórészt Kaczián Jánossal került komoly konfliktusba. Nem gondolja, hogy ilyenkor ön néha a megengedhetőnél is keményebben fogalmaz? - Nem, már csak azért sem, mert az elmúlt két évben minden elnöki határozatlanság ellenére is megtaláltuk a mindenki számára elfogadható megoldást. Két költségvetés is megszületett nagyobb összeütközés nélkül. Ám most jelentkezett az az egyértelmű kézivezérlés, mely véleményem szerint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatával, de az önkormányzatiság elvével is ellentétes. S ezt nem hagyhatjuk szó nélkül. - Tehát nem önmagáért a vita kedvéért bocsátkoznak konfliktusba? - Egyáltalán nem. Mi szívesebben segítenénk az elnök úr munkáját, ám ennek az a feltétele, hogy érvényesítse a bizottság döntéseit. Ha ezt meg sem próbálja, akkor megkérdőjelezhető a szerepe. Ha pedig megpróbálja, de Csáki Béla miatt sikertelenül, akkor viszont az alpolgármester úrnak kell levonnia a szükséges konzekvenciát. Ám nem tartok elképzelhetetlennek egy harmadik lehetőséget sem: a bizottságot a kormánykoalíció feltölti olyan nem szakember tagokkal, akik csak azért lennének ott, hogy hozzák a szavazat többséget. Ez ugyan durva megoldás, józan politikai számítás szerint nem következhet be, de kizárni sem lehet. Kovács Károly, a speciális iskola igazgatóhelyettese, aki Nyerges Tiborhoz hasonlóan pedagógusi diplomával rendelkezik, nem fogadja el azt a vélekedést, mely szerint működési zavarok lennének a bizottságban. - Egyszerűen arról van szó, hogy most tárgyaltuk a költségvetést, s ilyen meghatározó témakör esetében sokkal kiélezettebb helyzetek alakulhatnak ki, s karakteresebben jelentkezhetnek a nézetbeli különbségek. Úgy érzem, hogy Nyerges Tibor kollégámmal és az esetek többségében Vadas kollégámmal együtt a szakmai oldalt képviseltük, míg a másik oldal szigorúan csak a pénzügyi igényeket kívánta végrehajtani. S mivel a bizottság elnöke nincs benne a mindennapi gyakorlatban, nem igazán tudja megítélni azt, hogy mi jó vagy mi nem jó pénzügyi szempontból egy iskolának. Éppen azt próbáltuk a viták folyamán kidomborítani, hogy milyen szempontokon érdemes, és milyen szempontokon kell változtatni az előrelépés érdekében. - Tehát úgy látja, hogy Kaczián János pedagógusszakmai szempontból nincs igazán képben? - Ez nem is lenne baj, de legalább hallgatná meg az ellenvéleményeket, s ne próbálná meg mindenáron a saját véleményét ráerőltetni a bizottságra. - Az ellenzék saját magatartásán kíván-e változtatni? - Természetesen nekünk is jobban oda kell figyelni, észrevenni azt, hogy mi jó az elnök úr gondolkodásában, de ugyanezt várnánk mi is. S őszintén szólva nem értem azt, hogy miért kell a bizottságra „rátelepíteni" valakit, aki úgymond felel az ágazatért. Sehol nincs ilyen a világon, hogy a közgyűlés és a bizottság közé beékelődik valaki, jelen esetben az alpolgármester. Ráadásul az alpolgármesterhez befutó információkból vagy kapunk, vagy nem. De inkább ez az utóbbi eset a jellemző. - Kézivezérlés? - kérdez vissza Csáki Béla alpolgármester. - Ez a feltételezés alapvető tévedés. Annyira, hogy a cáfolatra nem is érdemes több szót vesztegetni. - A művelődési bizottságról bizonyára van bővebb véleménye... - Az biztos, hogy a bizottság a jelenlegi felállásban működésképtelen. A kormánypárti, illetve ellenzéki képviselők gondolatvilága, de szakmai megközelítése is túlságosan távol van egymástól. Már megkezdődtek a bizottság átalakítására vonatkozó tárgyalások, s bízom abban, hogy február 25-én a közgyűlés megtárgyalja azt az előterjesztést, melynek alapján megtaláljuk a megoldást. - „Izomból" oldja meg a kérdést a kormánykoalíció? - Azt minden pártnak tudomásul kell vennie, hogy a választások alapján vannak nyertesek és vannak vesztesek. A létrejött koalíciónak nemcsak a város, hanem az önkormányzat működéséért is vállalnia kell a felelősséget. Szeretnénk a politikai vitáktól, a pártcsatározásoktól mentessé tenni a bizottságokat is. Ha ez úgymond „izomból" való intézkedést, azaz bizottsági tagsági kiegészítést igényel, akkor ez fog történni. - A költségvetés-tervezet valóban sok ellentétes megközelítést geijesztett, de úgy vélem, hogy a jövőben egy feszültségektől mentesebb időszak következik be a művelődési bizottság munkájában - reménykedik Kaczián János. - Az elmúlt két év jórészt azt mutatta, hogy a bizottság valamennyi tagja nyitott volt a másik szempon^^ nak megismerésére. Bízom abö!^ hogy ez a szándék továbbra is érvényes és kölcsönös marad. - Az ellenzék a költségvetéstervezet készítésének módját nehezményezte. Mennyiben tartja jogosnak ezt a kritikát? - Bizonyos mértékig jogos a kritika, annyira, hogy a közgyűlésen - az elmúlt három év tapasztalatai alapján jómagam is szorgalmaztam bizonyos vállalkozásokat. Ám azt nem tudom elfogadni, hogy a megoldás kizárólag a művelődési bizottság feladata. Ez önkormányzati szintű kérdés. - Az ellenzék szerint Kaczián János Csáki Béla akaratát hajtja végre... - Mivel az MSZP-tagság révén egy frakciót képviselünk, s egy ágazatban tevékenykedünk, így sok dolod«| egyetértünk, ám ez nem jelenti tB? hogy egyik vélemény megalkuszik a másikkal. Az önálló véleményalkotás jogához én is ragaszkodom, s nemcsak a polgári frakciójának irányában... - Irigylésre méltó nyugalmából a mostani sok konfliktus sem billentette ki. Mégis, nem fordul meg titkon a fejében a kérdés, hogy érdemes-e ezt így tovább folytatni? - Jómagam a kiélezett helyzetekben is ragaszkodom egyfajta viselkedéskultúrához, s az általam elítélendőnek tartott fellépést oly módon is visszautasítom, hogy nem vágok vissza hasonló stílusban. Persze, talán jobb lenne félreállni, s nem dilemmázni a feszültségeken. Akikre tartozik, azok tudják: mindig készen állok arra, hogy a megbízatásomat, az eredményeket mérlegre tegyem. S fenntartom azt a jogot, hogy ugyanezt másokkal kapcsolatban én is megtehessem.