Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-12-21 / 22. szám

CCCLXVI II Karácsonyi melléklet 1997. DECEMBER 21. Az ünnepi asztal mellett Karácsony a Megváltó szüle­tésének napja, a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Ez az ünnep ha­gyományaiban, szellemiségé­ben, hangulatában emberek millióit érinti meg. Igazi örö­möt csak az érez, aki nem elég­szik meg a külsőségekkel, ha­nem az ünnep igazi tartalmát teszi magáévá. Ezek az érzések felejthetetlenek számunkra. Jé­zus születésének tiszteletére dí­szítünk karácsonyfát, éneke­lünk karácsonyi énekeket, kívá­nunk egymásnak boldog, békés ünnepeket. A szeretet ünnepén elfelejtjük mindazokat a ve­sződségeket, amelyeket az ün­nepre való készülődés okozott. A fenyőillatú meleg szobában örülünk egy­másnak, az ünnepnek, az ajándékoknak. A nagy rohanásban meg­állunk egy percre és egymásra figyelünk. Jó érzés, hogy békében, szeretetben együtt a család. Mindenkinek ilyen karácsonyt kívá­nunk! A meghitt karácsony mind­annyiunk számára kivételes ajándék. Fontos, hogy szépen tudjunk ünnepelni. Ehhez hoz­zátartozik a lakás díszítése is. A bejárati ajtó ékessége az aj­tókoszorú. A legegyszerűbb a néhány fenyőágból készült ajtó­csokor, melyet színes, csíkos vagy más mintás masnival kö­tünk át, fenyőtobozt, piros bo­gyókat lógatunk le róla. Télen a friss zöld növény jel­képezi a megújulást. Ha örök­zöldből: tujából, fenyőből ké­szítünk asztali koszorút, az utá­nozhatatlan illatot áraszt a la­kásban. sem elvetendő. Ékesíthetjük fánkat fényes vagy matt díszek­kel, szalmából, mézeskalácsból készült figurákkal. A kará­csonyfa egyik legszebb éke a gyertya, amit napjainkban egy­re több helyen felváltott a vil­lanyégő. Az ünnepi est hangulatához hozzátartozik a szépen feldíszí­tett fenyőfa. A díszítésnél ügyelni kell arra, hogy a díszek egymással harmonizáljanak. A régi szép szokás - amikor a fára arannyal festett diót tettek - ma rat is. Az ünnepi asztal megterí­tésére érdemes több időt szán­ni. Cserepekbe, kaspókba szép díszek készíthetők. Mindegyik változatban a gyertyák színéhez kell igazítani a kellékeket. Pél­dául a piros cserepes dísz jól mutat a mikulásvirággal hím­zett abroszon. A karácsonyi abrosz fehér, mintázata lehet fenyőág, fenyő­fa, gyertya, aranycsík, toboz, ap­ró karácsonyi figura. A téli ünnepi szokások közé tartozik az ajándékozás. Kará­csonyi fények gyúlnak a fenyő­fákon, és az öröm az ajándéko­zásban is megnyilvánul. Nem az ajándék értéke a fontos, ha­nem a szándék, a figyelmesség, amellyel adják. Az ajándékozás lényege, hogy gondolunk vala­kire, örömet akarunk neki sze­rezni, készülünk rá. Ajándékot vásárolni igazi él­vezet, de csak akkor, ha azt idő­ben elkezdtük. Mindenkinek egyéniségéhez illő ajándékot válasszunk. Sokszor egy drága ajándéknak kevésbé örülünk, mint egy olyannak, amit saját kezűleg készítenek nekünk. Fordítsunk figyelmet arra, hogy milyen köntösbe öltöztessük ajándékunkat mielőtt a fa alá kerül. Az elmaradhatatlan bejgli Karácsonykor nagy jelentősé­ge van az ünnepi asztal megterí­tésének. A néphiedelem szerint a karácsonyi abrosznak varázse­reje volt. Bőséget, egészséget hozott. Az asztal alatt szalmát helyeztek el, a betlehemi jászol­ra emlékezve és emlékeztetve. Tettek ide gabonával teli kosa­\

Next

/
Thumbnails
Contents