Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-11-16 / 20. szám

1997. NOVEMBER 30. , SZEKSZÁRDI VASA RNAP 15 Mizm's? MIZUJS, azaz mi az új­ság, mi újság? címmel nyi­tunk kis „ablakot" egy­másra. Ide minden kérést, illetve felajánlást szívesen várunk; amiben tudunk, segítünk. Legutóbbi számunk­ban már írtam, hogy se­gítséget várnak az ötödi­kes fácánkerti iskolások. Beneveztek az Életrevaló Plussz Programba, s rejt­vényük közreadásával szeretnének jutalompon­tokat szerezni. A megfej­tésből megtudható, mi a vetélkedő első feladata. Barátaikkal együtt kérlek benneteket, minél többen adjátok postára a helyes választ. Ézért ugyan nem jár nyeremény, ha csak az nem, hogy segítettünk né­hány barátunkon, s bizto­sak lehetünk benne, hogy alkalomadtán Ők is segíte­ni fognak nekünk. Életrevaló Vízszintes: 1. Erdei állatkölyök. 2. Az egyik alapszín. 3. Szabadon elköltheted. 4. Uzsonnára, tízóraira ihatod. 5. Ételízesítő, amiből megárt a túl sok. 6. Látószerv. 7. Régi jármű. 8. Például a Plussz pezsgőtablettákban is van. 9. Személyes névmás. 10. Első kirá­lyunk. 11. Fontos ásványi anyag vagy egyik megyénk. 12. Gumós zöldség. 13. Hazai középhegység. 14. Becézett őslény. 15. Az erőnél több kell belőle. 16. Falu a környékünkön. A rejtvényt készítették: a Fácánkerti Általános Iskola és Óvoda ötödik osztályos tanulói. A közép-amerikai, de most éppen a vízszintes 59. szám alatt rejtőzködő ál­lat, ha csak egymagában dünnyög és t vetélkedik, aránylag csöndes, ja­_ó „au-au-au" hangot ad. így szól fajának jellegzetes, egyéni hívójele, amellyel felhívja jelenlétére a nősté­nyek figyelmét. Ám, ha netán társaság­ban van, ami gyakori eset, többet is kell tennie, hogy biztosítsa a nőstények ér­deklődését. Meg kell toldania a dalt még egy strófával, a „csukk-csukk­csukk"-kal. Ennek hallatán a nősté­nyeknek már valami fogalmuk támad a lovag egyéniségének sajátosságairól is. Minél nagyobb ugyanis, annál mé­lyebb hangon képes elzengeni ezt a strófát. A békahölgyek pedig a jól meg­termett, erős legényeket kedvelik, s ezért inkább a basszistákat választják. Ez a rovar Új-Zélandon honos, ha Nyertesünk A sok-sok tökéletes megfejtést beküldő közül HOLENDER KA­TÁNAK (Szekszárd, Mikes u. 24.) kedvezett a szerencse. Gratulálunk! Nyereményedet postán küldjük el. TOPA TAMÁS hajója Kedves Tamás! Játékos kedvű festő föstögette be a hajót. Ahogy elnézem, viharfellegek gyülekeznek fölötte. Nem is csoda, hisz három ágyúval várakozik bevetésre. Vajon ki az ellenségük? Ha ilyen szép színes egy hadihajó, milyennek rajzolnál egy sétahajót? A képet köszönjük, nyereményedet postán küldjük. Társalkodók A függőleges 8. szám alatt egy dél­amerikai madárfaj „lakozik". Hangja olyan átható, hogy az már ritkaság. Szokott nótázófái egyikének legmaga­sabb ágára telepedve felfújja torokzacs­kóját és rázendít két fémes hangból ál­ló, nem mindennapian fülhasogató da­nájára, s ezt ismételgeti minden változ­tatás nélkül, olyan megátalkodott kitar­tással, hogy az arra vetődő ember szin­te beleőrül. A vízszintes 134. szám és a föld alatt bújik el ez az állat. Tetőtől talpig sző­rös, olyan, mint holmi megelevene­dett, szőrös kolbász. Nincs sem látható szeme, sem füle, sem farka. Négy csö­f p lábát leszámítva egyetlen külső jel­gzetessége az egyik végén két pár, hosszú, görbe metszőfog, az ásógépe­zet. Hosszú alagutakat vájva keresgéli táplálékát, a gyökereket, gumókat ­egyedül, mivel eltökélten ragaszkodik a magányhoz. Ha a szaporodási idő­szakon kívül ketten egymásba botla­nak, addig verekednek, míg egyikük el nem pusztul. Iparkodnak is kitérni egy­más útjából, inkább tudatják hollétü­ket. A jelt adó fél másodperces időkö­zökben négyszer megdöngeti fejével alagútja tetejét, s ezt kis szünetekkel nyolcszor-kilencszer megismétli. A dobolás végeztével állcsontját a járat falához szorítja és lesi a válaszdöröm­bölés rezgéseit. nem nálunk, a vízszintes 123. szám alatt tartózkodik. Ő speciel fénnyel csalo­gatja magához zsákmányát. Lárvái sok helyen megtalálhatók, de arról neveze­tesek, hogy milliószámra gyűlnek ösz­sze barlangokban. Áttetsző nyálka­tömlőt választanak ki magukból, víz­szintesen felfiigesztik a barlang mennyezetére és ebben élnek. A töm­lőből több tucatnyi luzért lógatnak le. Az áttetsző hajlékban tanyázó lárvák állandó, folyamatos fénnyel izzanak, tömegüktől úgy ragyog a barlang mennyezete, akár a Tejút. A fény szú­nyogokat és más éjjeli rovarokat csábít oda, amelyek belegabalyodnak a füzé­rekbe. Amikor a lárva odafenn megérzi a csapdába esett rovartól származó rez­géseket, lyukat rág a tömlőjébe és rágó­jával felcsévéli a cseppfuzért, akár a horgász a halat. A függőleges 68. szám alatt lévő álla­tokat, gondolom, jól ismeritek, ha nem is személyesen. íijátok meg, mit tud­tok róluk. Most csak annyit: szószátyá­rok, fütyülni is tudnak, szinte holtbiz­tos, hogy valamennyien érzékelik a fe­léjük küldött ultrahanghullám érinté­sét. Ráadásul érintéssel is kommuni­kálnak - bökdösik, cirógatják, puszilják egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents