Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-10-19 / 18. szám

1997. OKTÓBER 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 11 Kiő? 1. író, költő, újságíró (1900-1989), Radványi Géza filmrendező bátyja. 2. Kassai és epeijesi gimnáziumi tanulmányai után 1919-ben Frankfurtba költözött, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. A Frankfurter Zeitungnak volt munkatárs, de rendszeresen küldte haza tárcáit, fordításait, elbeszéléseit. Ő volt Kafka első fordítója. 3.1927-ben Újság című napilapjának megbízásából közel-keleti útra indult, élményeiből született az Istenek nyomában című útirajza. 4.1934-ben megjelent élete fő művének, az Egy polgár vallomásainak első kötete, amellyel egyszeriben a magyar próza élvonalába került. 1945-ben az ^^A rendes tagja lett. A II. világháború utolsó éveit visszavonultan, irodalmi tevékenységének szentelve töltötte, írta Naplóját (1946). 1945-46-ban nagyobb nyugateurópai körutat tett, majd kiadta a Sértődöttek (1946-47) című regényét, ennek harmadik kötetét bezúzták. 6.1952-ben New Yorkban telepedett le, '57-ben pedig amerikai állampolgár lett. A nyugati magyar irodalom csoportosulásaiban nem vett részt. Utolsó éveiben visszavonultan élt, felesége és fia halála után szegényen, betegen alig tudta ellátni magát, végül öngyilkos lett. 7. Hatalmas írói hagyatéka meglepetéseket sejtet, cikkeinek egy része is kiadatlan. 1989-ben posztumusz visszaállították akadémiai tagságát, és utólag 1990-ben Kossuth-díjat is kapott. 8. Bár tehetséges lírikusnak indult, költészetét maga is szkeptikusan szemlélte. A Verses könyv ben (1950) kitűnő alkotások is akadnak, a Halotti beszéd például remeklés, a hazátlanság, a kivetettség fájdalmának kivételes hitelű megszólaltatása. 9. Élete végén a Garrenek müve címmel ciklussá rendezte regényeit, így is kifejezve összetartozásukat. Igazi stílusbúvár a Szindbád hazamegy (1940). 10. Külön fejezetét alkotják életművének Naplói, ezekben fél szemmel utókorára tekintve értelmezte a művészetet, szembeszállva a tömegkultúrával, a reklámmal, a giccsel, s különös erővel fogalmazta meg vezérgondolatát: a művész sohasem lehet áruló. 11. Még néhány könyvcím: Csutora; A szegények iskolája; A kassai polgárok; A gyertyák csonkig égnek; Füves könyv; Béke Ithakában; San Genaro vére. (Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Alekszander Szolzsenyicin. Könyvjutalmat nyert: Bésán Róbertné, szekszárdi olvasónk.) A HONVED FÉRFIKAR koncertje Sajnálatosan kevés hallgatót vonzott a Liszt-művekből összeállított, október 9-én megtartott koncert a Művészetek Házában. Pedig Liszt még ma is szerez meglepetéseket. Halála után több mint 110 évvel olyan művel ismerkedhettünk meg, amelyet eddig még nem mutattak be. A négy elem című férfidalárdára írt kompozíciójának a közelmúltban volt a világpremieije. A Joseph Autran szövegére írt mű négy tételének címe: a fold, az északi szelek, a hullámok és a csillagok. A kéziratot Eckhardt Mária ásta ki a weimari GoetheSchiller archívumból. A darab egyik érdekessége pedig a művön átvonuló vezérmotívum, amelyet jól ismerünk a Les Preludes című zenekarra írt szimfonikus költeményéből. A művet Párkai István tanította be, és mint a kórus vendég karmestere dirigálta. Párkai István a magyar kórusélet egyik kimagasló vezéralakja ezúttal is a mű színekben gazdag harmóniáit és gyönyörű hangzását hozta felszínre. Szünet után a népszerű és sokszor hallható „munka himnuszát" mutatta be a kórus, amelynek szólóját Nagyvagyi István énekelte kitűnő előadással. (Érdekessége e darabnak, hogy a szövegíróját a mai napig nem ismetjük. Liszt Lamartint kérte fel, aki ezt nem vállalta, ezért valószínű, hogy a mester weimari baráti köréhez tartozó író vállalta e feladatot.) Zárószámként a Hungária 1848 című kantátája szólalt meg. Ez a kórusmű is Liszt magyarságának szép példája. A márciusi felkelés lelkesítette a mestert, aki a partitúra végén háromszor is odaírta: éljen, éljen, éljen! A szép és lelkesítő mű szoprán szólóját Kovács Edina, a tenort Hajdú András, a basszust Gogolyák György énekelte felkészülten. Az ország egyetlen hivatásos férfikórusa ezúttal is igazolta nemzetközi jó hírét. Tóth András az együttes karigazgatója nemcsak a szép műsor összeállításáért érdemel dicséretet, hanem felmutatta a már kiveszőfélben levő dalárdaéneklés magasrendű értékeit. A zongorakísérő Erdélyi László a nem mindennapi nehézségű zongoraszólamát briliánsán oldotta meg és mint szólista is hozzájárult az est sikeréhez a VI. magyar rapszódia előadásával. Hur Fametszetek Kínából «

tgy ősi kínai művészetbe nyeretnek bepillantást azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a Művészetek Házába. A vízfestékes fametszet nyomtatás legszebb darabjai tekinthetők meg az aulában a pekingi Rong Bao Zhai művészeti központ válogatása lapján. Kínában a vízfestékes fametszet nyomtatás i. u. 868-tól nyomon követhető történelmi múltra tekint vissza. A Tang-dinasztia korától a legtöbb könyv illusztrált, de a nyomtatási eljárást csak a 16. században kezdték használni. A nyomtatás hagyományos technikáját az utóbbi néhány évtized során jelentősen tökéletesítették. Manapság nemcsak költemények és egyszerű rajzok nyomtathatók, reprodukciók készíthetők selyemfestményekről és hatalmas festménytekercsekről is. Kivitelezésük annyira finom, hogy műértők számára is nehéz a másolatot az eredetitől megkülönböztetni. A vízfestékes fametszet nyomtatás három fő szakaszból áll: 1. Rajzolás. 2. Metszés. 3. Nyomtatás. Az alkalmazott anyagok és a montírozás azonosságából eredően, a vízfestékes fametszet nyomtatás révén készült másolatok az eredeti művekhez rendkívül hasonlatosak. A vízfestékes fametszet nyomtatás minden egyes műveletét kézzel végzik. Tekintettel a késztermékkel szemben támasztott magas követelményekre, a munka időigényes, a termelékenység alacsony, a másolatok igen értékesek. Könyvsarok Goda Gábor: rri rr rr 7 r j lunodesek A legtöbb alkotó fő müvei mellett készít időnként feljegyzésekel. naplójegyzeteket, s egyik-másik visszaemlékezéssé, emlékirattá kerekedik az Író miihelyében. Ilyen „mádoslagos termék Goda életmiivén belül ez a kötet, s azzá tette az a sajnálatos körülmény is, hogy végleges formájának kialakítása előtt elhunyt. Goda Gábor nem naplót Irt, az alkotómunka mellett leginkább töprengett, tűnődött, gondolkozott. Legtöbbször magányosan, majd Farkas Endre filozófus barátja kérdéseire válaszolva. S mivel hosszú ideje ágy érezte, hogy kellene „egy kötetei összeállítani, amelyből az olvasó nagyjából megismerheti nézeteinek legalább egy töredékét", kis, tematikus fejezetekbe szedve töprengéseinek szilánkjait. Goda úgy véli, az írói munka legfontosabb része a töprengés, a meditáció, az átgondolt, letisztult nézetek tárházának kialakítása. Egész életében erre törekedett. Majd kiderül, milyen számvetést, összegzést hagyott ránk örökül Goda Gábor.