Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-10-05 / 17. szám

5 1997. OKTÓBER 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP A Tolna Megyei Önkormányzat Kórházának Vértranszfúziós Állomásán szeptember 23-án, kedden bekövetkezett, az egész véradót, s ezzel mindannyiunkat érintő sajnálatos eseményről - a tűzről egy héttel a történtek után dr. Liszátz Mária osztályvezető főorvossal beszélgettünk. Helyzetjelentés a véradó állomasrol Beszélgetés dr. Liszátz Mária főorvossal A véradó helyiségeit bejárva a fíist és a festékszag keveredésében a fekete falak a már újra csillogó csempék változásában, az udvaron felhalmozott, még letakart berendezések és az egyik, már teljesen rendbehozott laboratórium látványában érzékelhető az az emberfeletti erőfeszítés, amely arra irányult, hogy a véradót a lehető legrövidebb időn belül működőképessé •

ék. Főorvos asszony! A napilapokból, a tv-ből, rádióból már sokat megtudhattunk a történtekről, illetve annyit tudunk, hogy valami gép meghibásodott, s ezáltal leállt az állomás... - A gép, amelyet plazmafagyasztásra használtunk, s amely amerikai gyártmányú, kedden hajnalban az ügyeletes észlelése szerint pattogott és zörejeket adott, majd olyan erős és nagy mennyiségű füstfelhővel borított be mindent, hogy a tűzoltók azonnali segítsége sem tudta megakadályozni, hogy a fíist még az emeleti helyiségek legtávolabbi részét is betakaija. - Plazmafagyasztásra használt gép ment tönkre. Mit jelent ez? - Amint említettem a gép amerikai gyártmányú, s tavaly június óta volt a Humán Intézet és a szekszárdi kórház közös lízingszerződésével a mi használatunkban. Ilyen gép már 16 van •

te az országban, s az amerikai gyárég képviselői szerint - akik megtudva a balesetet, azonnal repülőre szálltak - a világon sok ilyen gépük működik kifogástalanul. A gép működésének a lényege, hogy a vérvétel után szétválasztjuk a sejtes elemeket és a vérplazmát, s ez az a gép, amellyel azonnal meg tudjuk fagyasztani a vérplamzát - egyszerre 32 plazmát - 40 °Con 40 perc alatt. Ezzel a plazmában lévő, véralvadáshoz szükséges faktorok megtartják az aktivitásukat. Ezekből a plazmákból állítja elő a Humán Intézet a vérzékenységben szenvedő betegek gyógyításához szükséges és nélkülözhetetlen alvadási faktorkoncentrátumokat. - Az esemény után milyen azonnali teendőket kellett az állomásnak elvégeznie? - Az akut ellátásra felkészültünk, a programozott műtétek elhalasztását kértük. Minden erő bevetésével a véradó állomás végig alkalmas volt az akut ellátásra, s a feszített munkának köszönhetően a legrövidebb időn belül rendbehoztuk a vértároló helyiséget, s három nap elteltével már ide hoztuk vissza a Baján kezelt vért. Az állomás összes dolgozója - alig több mint 30 fő minden pillanatban készültségben volt, mindent megpróbáltunk megmenteni a koromtól, ami menthető. Az első pillanattól kezdve a szervizszolgáltatók, a karbantartók, a festők a helyiségeket, gépeket folyamatosan rendbe hozták, üzembe helyezték, festették, miután a falakat előtte levakarták, lemosták. Szerencsére a többi műszerben eddig semmilyen károsodást nem észleltünk. A munkát nehezítette, hogy a frissen festett laboratóriumunk még egy csőtörést is szenvedett, így ez is visszavetette a munkálatokat. - Azt szokták mondani, hogy valakinek, vagy valaminek a fontosságára akkor derül fény, ha az a valami egyszerre megszűnik, vagy probléma van vele... - Találó megállapítás a mi esetünkben. Mindig is köztudott volt, - de azt hiszem a történtek után nyilvánvaló lett -, hogy az állomás munkája mennyire fontos, s még egy napra is nélkülözhetetlen. A kórház vezetősége és a kórház összes dolgozója részéről éreztük - az együttérzésen túl azt a felelősségteljes hozzáállást, amellyel azonnal a segítségünkre siettek. - Említette már a Bajai Véradó Állomást... - A két kórház és a két véradó állomás között egy határozatlan időre szóló megállapodási szerződés jött létre, s erre az időre a Bajai Véradó Állomás átvette a vér feldolgozását és a plazmák gyorsfagyasztását. Szeretném nagyon hangsúlyozni, hogy nem etikátlan ez idő alatt levenni a vért, mert a legmagasabb szintű szakmai felhasználása biztosított, s az általunk levett vér már másnap visszakerül hozzánk. Az emberi vér értéke akkora, hogy azt nem szabad egy napra sem haszontalanul tárolni. - A vérvétel a véradó állomás normális működési idején, hogy történik? - Kedden és csütörtökön kiszállásos napokon amely az idei vérvételi terv alapján zajlik, bonyolódik -, járjuk a megyét. Minden hétfőn van nyílt véradónap, amikor 8-15 óráig bárki jöhet vért adni. Rendkívüli készlethiány esetén, attól függően, hogy mennyire sürgős a készlet feltöltése, a szomszédos vérellátóktól kérünk segítséget, ugyanakkor ezzel párhuzamosan, másnapra már véradók távirati behívásával pótoljuk a hiányzó vért. A fentieken kívül biztosítjuk a vért olyan műtétekhez is, amelyekre nem a megyében kerül sor. - Mennyi idő alatt lesz a véradó állomás újra a „régi"? - Bajától a vérfeldolgozást - ígéretet kaptunk az amerikai cégtől egy újabb gépre - kb. 1 hónap múlva szeretnénk visszavenni, s a véradónapok menetrendszerű visszaállításához kb. 2-3 hétre lesz szükségünk. Mindezeket a rövid határidőket azért tudom és merem mondani, mert a helyi kórház vezetésének hozzáállásán, a dolgozók áldozatos munkáján túl az Országos Vértranszfúziós Intézet is azonnal felajánlotta segítségét. - Egy szakmai állásfoglalást tartok a kezemben, amely egyrészt a helyreállítást illetően tesz megállapításokat, másrészt a tűz előtti hiányosságokra hívja fel a figyelmet... - Bizonyos megállapítások, amelyek a helyiség hiányosságaira utalnak, a kórház vezetőinek jóvoltából már elévülni látszanak. Ezt a felmérést egyébként a központtól dr. Szabó János főigazgató, dr. Medgyesi György ellenőrzési osztályvezető, dr. Thék Melitta minőségellenőr végezték, s számunkra egy útmutató is a felújítási munkákhoz... - S amit ön nem említ, s amiből ha megengedi a főorvos asszony, most szó szerint idéznék: „A diplomás létszám tarthatatlanul alacsony, nem éri el egy jobb városi állomás szintjét. A rövidesen megjelenő minimum-követelmény alapján fel kellene függeszteni a működési engedélyt, ezért feltétlenül javasolt sürgős intézkedés megtétele. A vérvételi helyiség ágyainak elhelyezése az 50-es éveket idézi. Az üveg elválasztókat le kellene szerelni. A „donorágynak" kinevezett vizsgálóasztalok kényelmetlenek, idejét múltak. A térítésmentesen vért adó, önzetlen embereket legalább azzal meg kellene becsülni, hogy barátságos helyiségben, kényelmes, emberi körülmények között adhassanak vért. A világon bárhol, a donor-fogadó és a vérvételi helyiség a vérellátó legjobban berendezett, legszebb területe." Mit tehet egy újságíró ezzel a véleménnyel? Lelkiismerete szerint közreadja, s szívből kívánja, hogy eljusson azokhoz, akik tenni tudnak a fentiek megváltoztatásáért. Még akkor is, ha a szlogenné vált mondás, mely szerint az egészségügy óriási gondokkal küzd, igaz, s a benne dolgozók és irányítók számára ez egy naponta jelentkező, megoldásra váró feladat. Egyet azonban nekünk „kívülállóknak" sem szabad elfelejtenünk. A mi egészségünk az, amire ők is ügyelnek. Sas Erzsébet á Szív és élet A Szív és Élet Egyesület Szekszárd-i csoportja 1997. szeptember 24-én megalakult. A városháza dísztermében tartott alakuló ülésen hatvan bejegyzett tag választotta meg az elnökséget. A Szív és Élet Egyesület szekszárdi csoportjának elnöke: dr. Zsigmond Árpád kardiológus lett, társelnöke: Hazafi József, aki az országos egyesület alapító tagja is. Az elnökség tagjai: Pálinkásné Király Ildikó, I. sz. belgyógyászat munkatársa, Tóthné Martin Erzsébet, I. sz. belgyógyászat egészségnevelő tanára, Forró Lajos, az Alisca rádió ügyvezető igazgatója. Az egyesület pénztárosa: Ferenczik Józsefné, főkönyvelő lett. Hazafi Józsefné az országos elnökség tagja elmondta, hogy nagy örömmel vette az új csoport azt a felajánlást, amit a Balassa János Egészségügyi Szakiskola igazgatója Belánszky Judit tett, miszerint a klubfoglalkozásokra helyiséget biztosít, s ezenfelül az iskola tanulói - akik közül már az alakuló ülésen 10-en beléptek a klubba - segítségére lesznek az egyesületnek szerteágazó feladatukban, egészségmegőrző, betegeket segítő, felvilágosító munkájukban. A Szív és Élet Szekszárdi Egyesület tevékenységét olyan szakmai kiválóságok segítik, mint Józan-Jilling Mihály főorvos, aki szintén az országos elnökség tagja, s utoljára említve, de elsősorban Gesztesy Tamás osztályvezető főorvos, aki eddig a TIT-nél működő Szívklub vezetője, s aki felajánlotta, hogy szünetelteti a szívklub működését, illetve tagjaival beolvad a SZÍV és ÉLET Egyesületbe. Amennyiben ez utóbbi céljául kitűzött feladatát megvalósítja, úgy dr. Gesztesi Tamás az egyesület segítségére lesz a továbbiakban is, s a szívklub keretén belül szerzett tapasztalatait átadja. A Szív és Élet Egyesület szekszárdi csoportja váija a további tagok jelentkezését, egészségesekét és betegekét egyaránt, az alábbi telefonszámokon. Hazafi Józsefné, tel.: 313-813. Ferenczik Józsefné, tel.: 319-499. -sasit