Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-09-07 / 15. szám

1997. SZEPTEMBER 7. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 A Bajával kezd a KSC Szekszárd Optimizmusunk ismérvei Több, amolyan pozitív változás, ha úgy tetszik, kedvező előjel tapasztalható a szekszárdi női kosarasok háza táján, ami alapján realitás, hogy a csapata érje el a jövő hét végén kezdődő bajnokság eddigi története legjobb helyezését, a nyolcadikat, amit még 1983-ban a play ofF rendszer bevezetése előtt Vertetics Istvánnal ért el a hagyományos őszi-tavaszi rendszerű bajnokságban. Ha ez sikerülne, feltétlenül értékesebb lebbe annál, l^kn a rájátszással egészen más e2"a bajnokság az akkorinál. Reménykedik a szurkoló, mert... a csapat valóban erősödött: Krasznai, Russai, Klucsik érkezésével hosszú évek egyhangúsága után végre valahára veerseny van a játékosok között a csapatba kerülésért, s a kispadon is többségében a pályán lévőkkel azonos képességű játékosok foglalnak majd helyet. mert... egy olyan, utánpótlásfronton ezerszer már bizonyított, nagy tapasztalatú tréner vette át a csapatot, aki a felnőtt csapatnál is bizonyítani szeretne, akijó hatással van a játékosokra, megtartja a Guóthféle kemény vonalat, de modernizálja is annak úgymond „ortodox konzervatív" vonulatát. mert... a sérülések, betegségek ebben a bajnokságban jobban megkímélik a csapatot, csak ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő olyan, hogy az úgymond négypontos mérkőzés hetében csak hárman-négyen tudnak rendesen edzeni. mertjobb lesz a játékosok motiváltsága. Ha hinni lehet a híreknek, akkor borítékjuk vastagsága nem dőlt el előre a tárgyalóasztalnál, hanem a pályán nyújtott teljesítménytől legalább annyira függ. mert... a középmezőnybeli riválisok egyike sem rendelkezik jobb játékosállománnyal, mint a szekszárdiak. Aggódni azért némiképpen lehet a centerkedés hagyományos megoldatlansága miatt. De a vezetés ígéri, mihelyt láthatáron lesz a pénzét megszolgálóan a csapatjátékba illeszthető külföldi, azonnal új névvel bővül a KSC Szekszárd kezdő ötöse. Kiugrott a hétszáz forint A szekszárdi P. József elment a szintén szekszárdi Opál festékboltba különböző festékeket vásárolni egy ismerőse részére. Ezért a vásárlásra szánt tízezer forintot nem a tárcájába tette, hanem egy borítékba. Amikor P. József kiválogatta a megfelelő anyagokat, fizetett: összesen 7242 forintot. A visszakapott pénz ismét a helyére, a borítékba került. Amikor odahaza kirámolták a festékeket, következett a boríték. Ám abból hétszáz forint hiányzott. A visszaadás úgy történhetett, hogy a pénztáros odaadta az aprót háromszáz forintig, majd a két ezres következett. P. József nyomban telefonált az üzletbe. Udvariasan kérték, hogy csörögjön rájuk másnap reggel, mert az esti pénztárzáráskor derül ki: kiugrik-e a 700 forint többlet. És kiugrott. Másnap főszereplőnk átvehette az ismerősének visszajáró pénzt. Könyvsarok Nyirő József 1899-ben született Székelyzsomborban. Papi pályára lépett és a nagyszebeni gimnáziumban tevékenykedett. Az első világháborúban Erdélyben több helyen is papi szolgálatot végzett. 1945-ben Madridba emigrált, ahol 1953-ban hunyt el. E néhány életrajzi adalék azért kerül a könyvismertetőbe, mert úgy, ahogy Ignácz Rózsát, úgy Nyirőt is ideje újra felfedezni, a fiataloknak megismerni. Nyirő regényei, amelyekben a székelység életét, történelmét mutatja be, már életében igen nagy sikert arattak. Erdély történelme és a székelység sorsa foglalkoztatta leginkább és ezzel a sajátos nézőponttal, e kevesek által művelt tematikával új színt vitt a magyar irodalomba. A Jézusfaragó ember című novellásgyűjteményében Nyirő igazolja, hogy e műfajnak is igazi mestere. Néhány szóval megteremti a történet hangulatát, pár ecsetvonással életre hív egy-egy emberi egyéniséget. A rövid cselekménysornak nála mindig drámai témájú kifejlete van. A most közreadott kötetben változatos témájú írások szerepelnek, azonban mindegyiket áthatja a szerzőtől megszokott alaphangulat: szeretet és féltés, népe, a székelység iránt. Akár sorsokról van szó, akár iróniával szemléli önmagát - megértjük Erdélyért, a szülőföldért érzett aggódást. Ki ő? 1. Az amerikai író (1938-) társadalmi regényeiben, novelláiban és esszéiben hazája fehér középosztályának életét írja le. Elsősorban a félelmeket és a reményeket, a vallás, a kötődés és a halál témáinak feldolgozásával. 2. A pennsylvania állambeli Shilington nevű kisvárosban született, egy Hollandiából származó paptanár és egy német anya gyermekeként. 1950-től angol irodalmat hallgatott a Harward Egyetemen, majd festői tanulmányokba kezdett az oxfordi képzőművészeti főiskolán. Ifjúkori álma, hogy rajzolóként dolgozhasson Walt Disneynek, nem vált valóra. 3. 1955-ben a New Yorker magazinnál vállalt szerkesztői állást, ahol első rövid történetei is megjelentek. Kétéves tevékenysége idején az irodalomkritika tartozott hatáskörébe. 4. Mivel első irodalmi próbálkozásai élénk visszhangot váltottak ki, 1957-ben úgy döntött, hogy íróként próbálkozik. Ettől kezdve majdnem minden évben megjelentetett valamit. Első művét, Az ácsolt tyúk és más szelíd teremtmények című lírai kötetét az Ugyanaz a kapu című versgyűjteménye követte, majd a Szegényházi vásár jelent meg, amely egy szegényház lakói és vezetősége közötti harcot mutatja be, részletes és stilisztikailag is kiemelkedő leírások által. 5. A Kentaur című regénye 1963ban elnyerte az év könyvdíját. 6.1960-ban jelent meg az úgynevezett Rabbit-tetralógia első része, főhőse egy vidéki városban élő tipikus állampolgár, lelkes kosárlabda-játékos, aki lázad környezete középszerűsége ellen, ám társadalmi és anyagi felemelkedése után kiegyezik abszurdnak ítélt léte örömtelen egyhangúságával. 7. Párok című könyve pályafutása legnagyobb kasszasikerét hozta. Fő témáit bonyolította tovább a Vasárnapok hava (1975) és az így látta Roger (190) című regényeiben, amelyek következtében keresztény íróként csodálták, de bírálták is. Visszafogott tetszéssel fogadták azon műveit is, amelyekben ironikusan foglalkozott a női egyenjogúság kérdéseivel (Az eastwicki boszorkányok). 8. 1977-ben az amerikai akadémia tagjává választották és 1991ben Pulitzer-díjat kapott. 9. A Rabbit-regények: Nyúlcipő (1960); Nyúlketrec (1971); Nyúlháj (1981); Nyúlszív (1990). (Előző rejtvényünk megfejtése: Jean-Paul Sartre. Könyvjutalmat nyert: Paddi Péterné olvasónk.)