Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-09-07 / 15. szám

1997. SZEPTEMBER 7. 7 , SZEKSZÁRDI VASARNAP HÚSIPARI KRÓNIKA A krízist feltámadás követi? Legutóbbi számunkban azzal fejeztük be a szekszárdi húsüzemben történteket, hogy szabadságra, illetve állásidőre küldtek igen sok metracos dolgozót, mert nem tudnak munkát biztosítani számukra. A városban hallottakat megbízható információval nem tudtuk megerősíteni, mert a húsüzemben nem kaptunk kérdésünkre választ. Budapesten, a Metraco International Rt. központjában pedig nem vették föl a telefonokat. Augusztus 25-én már pontosan kiderült, hogy leállt a terme»

és, néhány ügyeletes dolgozón h'vül senki nem tartózkodik az üzemben. Az imént említett napon dr. Szilárd Ferenc, a Metraco jogi képviselője levelet faxolt a cég egyik szekszárdi vezetőjének, miszerint „Günther Schlegel vezérigazgató úr szóbeli utasítása alapján további intézkedésig a Metraco International Rt. és kft.-i állományába tartozó munkavállalókat (fizikai, szellemi) a mai naptól további intézkedésig... a munkahelyi vezetők által meghatározott lista alapján szabadságra kell küldeni..." A levél arról is szól, hogy a szabadsággal nem rendelkezők távollétét fizetett állásidőnek kell tekinteni. Mint ismeretes, augusztus 23án blokád alá vették a Tolna megyei fuvarozók a húsüzemet, hogy a Metraco sem árut, sem gépsorokat ne tudjon elszállítani. A magánfuvarozók - akiket szintén nehéz helyzetbe sodort a Metraco - így akarják rákényszeríteni a céget, hogy a márciustól fölgyülemlett jogos járandóságukat, a mintegy ötvenmillió forintot kifizesse. Amikor a blokádosykkal beszélgettem, meglepetés ért. Néhány ügyeletes metracos is csatlakozott hozzánk, s a korábbiaktól eltérően - eddig soha nem mondtak semmit, volt húsiparos munkatársaikkal sem váltottak szót - ömlött belőlük a panasz. Néhányuk azt is büszkén közölte, hogy nem írták alá azt a bizonyos „hűségnyilatkozatot". Vagyis azt az ívet, amelyet az átigazolásukat követő hónapban adott közre a Metraco. Ezen nyilatkozniuk kellett (volna), hogy önként léptek át a Metracóba, s velük szemben ez ügyben kényszerítést nem alkalmaztak. Ezekben a napokban világossá vált, hogy a Metraco vezérkara külföldre - elsősorban Németországba - távozott. Kivitették az itt használt tíz német rendszámú Audit is. Günther Schlegelt az itteni munkavállalóknak, illetve azok képviselőinek nem sikerült megtalálniuk. Közben - szintén 25-én - eltávoztak az üzemből a Metraco alkalmazásában álló őrző-védő szolgálat tagjai. Azóta Magyari József, a Szekszárdi Húsipari Rt. felszámolóbiztosa, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatóhelyettese szervezett őrséget az üzembe, az SZH Rt.-s dolgozók pedig önként vállalnak mellettük munkát. (Azóta kellemes bemenni az üzem irodaházába. Mivel korábban mást szoktunk meg, most különösen feltűnik a portaszolgálatot ellátók udvariassága, segítőkészsége.) A munkáltató által magára hagyott 820 metracos dolgozó kétségbeesése jogos. Ugyanis a Metraco - három év óta - még a mai napig nincs bejegyezve. Be nem jegyzett cég esetében a dolgozóknak nem jár semmiféle ellátás. Sem táppénz, sem családi pótlék, sem munkanélküli-ellátás. Itt fontos megjegyezni, hogy Jánosi György, Szekszárd országgyűlési képviselője, az MSZP alelnöke a minap azt nyilatkozta, hogy amíg nem lesz új tulajdonosa a szekszárdi húsüzemnek, addig a bérgarancia-alapból kell juttatni az embereknek, fejenként 17200 forintot. A metracósok képviselői - ez egy önszerveződő, nyitott csoport, munkájukban bármelyik dolgozó részt vehet - augusztus 28-án levelet fogalmaztak, és segítséget kérve elküldték kormányzati szerveknek, parlamenti képviselőknek és helyi vezetőknek. A szekszárdi húsüzemben történteket tragikus és szégyenletes eseményeknek nevezik, s kijelentik, hogy a „kialakult hangulat, a végső elkeseredés beláthatatlan következményekkel járhat az üzemben, a városban, a teljes környezetben, amennyiben azonnali és megnyugtató kormányzati intézkedés nem történik... amennyiben az ÁPV Rt. nem létező céggel kötötte meg a privatizációs szerződést (ami minden valószínűség szerint így történt), akkor a 820 megtévesztett pert indít az ÁPV Rt. ellen." Az elkeseredett hangú levélben arról is beszámolnak, hogy amikor a Metraco vezetése át akarta őket kényszeríteni az SZH Rt.-ből a budapesti székhelyű cégbe, először a középvezetőket győzte meg azzal az ígérettel, hogy a dolgozóknak biztos munkahelyük lesz, s a korábbinál jobban fognak keresni. Mindez „olyan időszakban és munkahelyi légkörben történt, amikor a tulajdonos (tudomásunk szerint Günther Schlegel) sorozatos elbocsátásokat kezdeményezett. (Beszélgetve a metracósokkal, kiderült, hogy ők maguk is az egyik újságból értesültek arról, hogy Schlegel már nem többségi tulajdonosa a cégnek. A Metracót korábban a Schlegel-Guma GmbH tulajdonolta 72 százalékban. Ám, mint kiderült, Schlegel ezt a céget nemrégen eladta. Most úgy tudni, hogy a Metracónak csupán a tíz százaléka az övé.) A dolgozók leíiják, miként vezették őket félre, miként hajtották végre a „napi parancsokat", s csak azért hallgattak, mert nem akarták elveszíteni állásukat, a bérüket pedig megkapták. Említik azt is, hogy a húsipari dolgozók helyi szakszervezete és az SZH Rt.-s dolgozók minderről - már amiről volt információjuk (a szerk.) - tájékoztatták az illetékeseket és a médiákon keresztül a közvéleményt. Kedden Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere és dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója arról tájékoztatta a sajtón keresztül a közvéleményt, hogy a dolgozók levele alapján segítséget kértek a munkaügyi minisztertől, akinek a nyomban megküldött válaszát ismertették is. Kiss Péter leszögezte, hogy a Metraco nem bizonyult megbízható partnernek, hiszen nem küldött a tárcához megalapozott kérelmet, aminek nyomán a miniszter a Munkaerő-piaci Alap úgynevezett intervenciós keretéből támogatást nyújthatott volna. Egyúttal Kiss Péter ígéretet tett gyors és konkrét intézkedésekre, illetve kormányzati szinten felkarol minden gyors megoldással kecsegtető törvényes munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai intézkedést, javaslatot, helyi kezdeményezést, amely a dolgozók jogos panaszának mérséklését, súlyos gondjaik megoldását célozza. Á munkaügyi tárca vezetője a közös teendők koordinálásásra alkalmas bizottság létrehozását javasolja. Ezenkívül - mint írta - az ÁPV Rt.-nél már kezdeményezte a Metraco Rt.-vel kapcsolatos helyzet mielőbbi rendezését, amellyel összhangban az ÁPV Rt. tárgyalásokat folytat új, potenciális befektetőkkel. Kocsis Imre Antal az említett tájékoztatón megjegyezte, hogy az önkormányzat számára milyen jóleső érzés volt, hogy az elmúlt évek során 1200 munkahelyet teremtettek a városban, ugyanakkor az ÁPV Rt. egyetlen privatizációval ugyanennyi embert sodort fenyegetett helyzetbe. A polgármester azt is mondta, hogy az ÁPV Rt.-vel való találkozásaik, s az ügy rendezése során bizonyára fény derül arra is, hogy a vagyonkezelő miként áJl majd helyt e szerződésért. Dr. Brebán Valéria pedig egyebek között azt taglalta, hogy milyen megoldások léteznek a dolgozók ellátását illetően. Ezen a héten már igen sokan foglalkoztak az üggyel, annak megnyugtató megoldását keresve. A város polgármestere, a munkaügyi igazgatónő, országgyűlési képviselők, a munkaügyi tárca képviselője tárgyalt - lapzártánk után - az ÁPV Rt.-ben. A megye országgyűlési képviselői az említetteken kívül is tesznek lépéseket a szörnyűséges helyzetbe került emberekért. A munkaügyi miniszter szerdán faxon küldött levelet a metracósoknak, amelyben biztosítja őket arról, hogy keresik helyzetük rendezésére a megoldást, majd igen részletesen tájékoztatta a dolgozókat, hogy mikor és milyen lépéseket szükséges megtenniük munkaügyükben. Levelében Kiss Péter megerősíti, hogy a Metraco jelenleg sincs még bejegyezve. Jelenleg bárki számára úgy tűnhet, hogy most már mindenki a metracósokkal foglalkozik, noha az SZH Rt.-ben maradt háromszáz dolgozó ügyét is meg kell oldani. A megoldás pedig elsősorban nem az, hogy munkanélküliek lesznek - bár a szegényes ellátás ellenére is helyzetük még mindigjobb, mint a metracósoké - hanem - ahogyan Jánosi György is mondta, új tulajdonost kell találni, s üzemeltetni kell a szekszárdi húsüzemet. Vagyis az üggyel foglalkozó illetékesek és támogatóik hiszik, hogy a már jó ideje álló húsgyárat fel lehet támasztani a súlyos krízisből. V. H. M.