Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-08-24 / 14. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. AUGUSZTUS 24. 242 A KÖZJÓÉRT kitüntető díj AKOSHEGYINE DR. HILD GERDA főiskolai tanár 1965-től tanít Szekszárdon. 1977-től - annak alapítása óta - a Szekszárdi Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola testnevelési tan­székének vezetője. 1978-tól végez tudományos kutatómunkát, bekapcsolódva a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének kutatási programjá­ba, a kísérleti gyógytestnevelési szakkollégium előkészítésébe. 1984-től a szakma elismerése­ként a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bi­zottsága Sportbiológiai Munka­bizottságának vezetőségi tagja, valamint több éven át tagja a Művelődési Minisztérium test­nevelési és sportbizottságának, testnevelési albizottságának és a Magyar Sporttudományi Ta­nácsnak. Tudását, kiteijedt szak­mai tapasztalatait számos rendez­vény szervezésével, szakelőadá­sokkal adja tovább óvodapedagó­gus és testnevelő kollégáinak. GERSE JÓZSEF, a Garay János Gimnázium nyugalmazott ének-zene tanára 41 éves pedagógusi pályáját az igényesség, tanítványainak sze­retete jellemzi. Megyei ének szakfelügyelő­ként gazdag tapasztalatokat ad­hatott át kollégáinak. Lelkes szervezője a Bárdos Lajos Kórusfesztiváloknak. A Pedagógus Kórus egyik alapító karnagya. Egy időben kisegítő karnagya volt a Madrigál Kórus­nak is. A többszörösen Helikon győztes gimnáziumi kórust is ő vezette. Karnagyi tevékenységét az igényes műsorválasztás, a művek előadásának magasszin­tű zenei megoldása, a mindig szebbre és jobbra törekvés jel­lemzi. Mint kiváló pedagógus sokat tett tanítványai zenei műveltsé­gének, ízlésformálásának kiala­kításáért. birtokosai Kitüntetettek: Fogarasy János, dr. Kováts Jenő, Varga Józsefné, Akoshegyiné dr. Hild Gerda, Gerse József Gerse József éveken keresztül részt vett a Kórusok Országos Ta­nácsának munkájában is. Életpályája elismeréseként ré­szesül KÖZJÓÉRT DÍJBAN. DR. NÉMETH PÁLNÉ, a népművészet mestere, népi iparművész 1963-tól a Tolna Megyei Nép­művelési Tanácsadó munkatársa. A tanácsadó megszűnésétől 1970­től nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ díszítőművészeti szakre­ferense volt. Munkásságának középpontjá­ban évtizedekig a népi textilkultú­ra gyűjtése, kutatása, alkalmazása és publikálása állt. 32 éve vezet a városban díszítő­művész szakkört, melynek számos pályázata és kiállítása a város kul­turális életének fontos eseménye. Munkáit hazai és külföldi kiállí­tásokon mutatták be Stockholmtól Mexikóvárosig. Feldolgozott gyűj­téseit önálló kötetben jelentette meg és szerkesztője az eddig 11 kö­tetben kiadott Tolna megyei min­tagyűjteménynek, amely az erede­ti népi textilkultúra motívumait gyűjti egybe. 1971. óta tagja a Magyar Népraj­zi Társaságnak. Eredményeivel or­szágos elismerést szerezve több­ször kapott szakmai kitüntetést, köztük a Gránátalma nívódíj leg­magasabb fokozatát. SZABADI MIHÁLY, a Tolna Megyei Közművelődési Szolgáltató Iroda nyugalmazott vezetője, magyar-történelem szakos tanár, koreográfus, népművelő Szabadi Mihály neve eggyé vált a Bartina Néptáncegyüttessel, amelynek az alapítója volt és 1986­ig a vezetője. Az együttesben végzett magas színvonalú tevékenysége hatása­ként a Bartina Néptáncegyüttes a legmagasabb szakmai csúcsokra jutott. Számos koreográfiát írt, ezekkel több szerzői díjat nyert. 1972-től a Magyar Táncművé­szek Szövetségének, 1980-tól az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának tagja, ez utóbbinak 1985 óta az elnökhelyettese is. Kiemelkedő munkájáért meg­kapta a Kiváló Népművelői Dí­jat, a Szocialista Kultúráért Dí­jat, a Babits Emlékplakettet, 1996-ban Bessenyei György-dí­jat, és 60. születésnapja előtt Örökség díjat vehetett át. Mindenkor mélységes hiva-i tástudattal és belső elkötelezett-" séggel segítette a város, a megye közművelődési tevékenységét, népi hagyományainak megőrzé­sét, ápolását, továbbfejlesztését. DR. TÖTTÖS GÁBOR, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola docense Dr. Töttős Gábor kutatásai és publikációi révén országosan elismert helytörténész. Rendkí­vül termékeny szerző. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága tudomá­nyos pályázatán 29 évesen első díjat nyert a szekszárdi történel­mi borvidékről szóló munkájával. Az Alisca Borrend krónikása. ^ Ősi szekszárdi családból szár­mazik, talán éppen ez motiválja szenvedélyes lokálpatriotizmu­sát, szülőföldje iránti érdeklődé­sét, elkötelezettségét. A lapokban, folyóiratokban, könyvalakban megjelent mun­kái alapművek, összefoglalói vá­rosunk helytörténetének, irodal­mának, múltjának. Számos egyesület, köztük a Történelmi Társulat, az Iroda­lomtörténeti Társulat és az Or­vostörténeti Társaság, valamint az Illyés Gyula Pedagógiai Főis­kolán működő Babits Társaság tagja. Helytörténészi munkássága elismeréseként Szekszárd Me­gyei Jogú Város Közgyűlése KÖZJÓÉRT kitüntetésben ré­szesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents