Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-07-06 / 13. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. JÚLIUS 6. SPORT Újra éledező szekszárdi remények a XXIII. FIAT Gemenci Nagydíjon Istlstekker saját magában és udvartartásában is bízhat Igazodva a nemzetközi, versenynaptárban kifejezésre juttatott szövetségi kívánalmakhoz, a Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti kerékpárverseny időpontja a nyár közepéről fokozatosan áttevődött július legelejére. A huszonharmadikra visszatér a régi menetrend: mint az elmúlt évtizedekben szokásos volt, ismét július közepén lepik el a megye főbb országútjait a legjobb honi kerekesek és természetesen sok nemzet képviseletében azok a külföldiek, akik az utóbbi évtizedben meghatározó szerepet játszanak a szekszárdi Grand Prix-en. Amikor még július közepén rendezték kis hazánk legnagyobb népszerűségnek örvendő kerékpárversenyét, akkor még rólunk, magyarokról, ezen belül a szekszárdiakról, azok nem akármilyen diadalairól szólt a történet. A júliusi nyár perzselő forróságában a kezdetek kezdetén a Halász-testvérek dobogtatták meg a szíveket, hozták még közelebb hozzánk ezt a hamisítatlan szekszárdi találmányt, amit Gemenci Nagydíjnak hívnak. Ami évek hosszú során nem egyszerűen csak egy kiemelt sportesemény a szekszárdiak számára, hanem ügy... Amelynek alárendelve nem csupán a szervezőbizottság tagjai tempírozzák éves rendes szabadságukat, hanem szekszárdi klubon kívüli átlagcsaládok sokasága is, vállalván az ebből adódó családi konfliktusokat. Az ezrek között elvegyülve visszatérő vendégeknek számítanak azok a fővárosi, illetve alföldi családi és baráti társaságok, akik a szombat délutáni amatőrversenyek sokszínűsége, változatossága, - amelyen természetesen aktív résztvevők -, az esti harminckörös 42 km-es, az országban még mindig egyedülálló, villanyfényes kritériumverseny különlegessége, utánozhatatlan hangulata okán minden évben jönnek. ...És csak ide, Szekszárdra! Ahol a három nap során több nézője van a viadalnak, mint a szakmailag rangosabbnak tekinthető, majd egyhetes magyar körversenynek. Külföldi respekt A többnapos viadalnak sajátos hangulata, ha úgy tetszik, bukéja van a versenyzők körében. Neves külföldieket, akik eljöttek, nem kellett borkóstolára vinni ahhoz, hogy kötelezően szépeket mondjanak. Az azóta már profi lett és ott is vitézkedő egykori keletnémet legnagyobb bringázó is azt mondta, ha csak tőle függene, újra jönne. Mert „nem piskóta" az a négy különböző, monotóniát oldó szakasz, amely felkészültséget követel a versenyzőktől. Még a külföldiektől is, akik közül nem egy, nem kettő a jó erős nemzetközi szintet képviseli vagy közel áll a szűkebben vett világelithez. ...És számukra is nyerni - itt Szekszárdon sok ezer néző előtt - nem egy diadal egy-egy adott versenyévad sikerei között. Csodáljuk, tiszteljük őket, de már egy kicsit kezd bosszantó lenni hegemóniájuk. Mert az azért nem megy, hogy a helyi hívek elkezdjenek lelkendezni a németért, a csehért, a jugoszlávért és így tovább... Ez a bicikli okán aszfaltra sereglett több ezer fejű cézár szeretne már magyar sikernek örülni, szeretne már úgy tombolni, mint stadionok vagy arénák konszolidált közönsége. Szeretne alsógatyára vetkőztetve ünnepelni már egy, a szó legigazibb értelmében vett hazait, akinek legfrissebb keltezésű Adidas-szerelését úgy széthordanák, mint egy ünnepelt focistáét. Mert igenis, a múzeumtól a Garay gimnáziumig húzódó, hosszú tömött sorokban lappangva rejtőzködik a biciklis B-közép, s mint a szunnyadó parázs, képes lángra lobbanni. Erre már volt példa 1991 és '92-ben, amikor az előtte üstökösként berobbant Steig Csaba volt, lehetett minden szinten az érdeklődés fókuszában. * S a hőn óhajtott külföldi hegemónia megtörésére - ha fellapozzuk a nagydíj 22 éves történetét csak a hazai országúti kerékpározásban csaknem ennyi ideje vezető szerepet játszó szekszárdiak voltak képesek. Talán nem véletlenül... Mert a Fortuna szerepe abban minimális lehet, hogy a Schneiderműhely, mondjuk '75-től ötéves ciklusonként felszínre hoz egy magyar Numero I-et, olyat, aki azért a valamiféleképpen jegyzett nemzetközi versenyeken képes villanni: Halász L., Halász Z., Sajó Péter, Egyedi Zoltán (aki ugyan a tamásiak felfedezettje, de a Szekszárdnak is van köze ahhoz, hogy a felnőtt korba lépve sérüléséig uralkodik), aztán a kilencvenes évek elején Steig Csaba és most... Az újabb két-három éve már csiszolt gyémánt, Istlstekker János éppen itt a Gemenci Nagydíjon hitelesítheti - aztán persze a körmagyaron is -, hogy nem véletlenül nyerte meg az év egyik legfőbb magyar versenyét, a 200 kmes hosszú távú országos bajnokságot. Mégpedig olyan fölénnyel, amire a közelebbi és távolabbi múltban nem volt példa. Ami után a riválisok némelyike már-már a kokszot, a doppingot emlegette. Persze, egy ilyen, már-már saját karrieijét hátráltatóan jó sráctól, aki talán egy-egy eddigi győzelme után arra is hajlandóságot érez, hogy bocsánatot kérjen a riválistól, az ilyesmi annyira távol áll, mint e sorok írójától a vaskohászat. Szóval Jana, aki roppant erős, akibe - de ne kiabáljuk el előre! benne van, hogy szekszárdi hagyományt tisztelve meghozza a frontáttörést. Orosz vendégmunkás? Mert bizton számíthat saját magára. Persze ez a Gemenc Kupán - az OB-val ellentétben - nem biztos, hogy elég. Tucatnyi Zaduban-kvalitású bringás a mezőnyben, s a külföldieknél mindig meg van az ügyeletes sztárnak a vízhordója. S a mi öszszefogásunk..., maradjunk annyiban, sajátságosan magyaros. És a szekszárdiaké? Jól érzékelhetően pozitív az előjel. Hazatér olaszországi tanulmányútjáról a sportág kisnagy Robinsonjának számító Arató Dávid, aki mögött az elmúlt másfél évben olyan ifjúsági világsikerek állnak, amely felvértezi őt arra, hogy ebben a felnőtt nemzetközi mezőnyben, a klasszikus vízhordó szerepnél többre legyen képes. S ott van a vele kapcsolatos, prognosztizált fejlődésnek idáig remekül megfelelő Ágoston Péter, akire bizton lehet számítani. Persze, egy valószínűleg kiélezett versenyben kell az iméntiektől nem nagyságrendekkel kisebb kvalitású bringás is. Schneider Konrád a közvéleményhez hasonlóan éppúgy átütő sikerre áhítozó tréner - könnyen elképzelhető -, hogy két rosztovi orosszal erősít. A szekszárdi kerékpár nagy barátjának számító - már a tambovi időben is Vologya, a tréner a kulcsszereplő ebben. A rögtönzött tesztelés után a jobbik lenne a negyedik csapattag az első számú szekszárdi együttesben, míg a másik a Kasza, Taksonyi saját nevelésűekkel fémjelzett második számú hazai gárdában kapna helyet. A XXIII. FIAT Gemenci Nagydíjon, amelyről Arató Vilmos, a szekszárdi klub és a szervezőbizottság elnöke tájékoztatta lapunkat, a megszokottnál is erősebb mezőny várható. Hosszabb szünet után újra it lesznek az olaszok két csapattal ^fc dovani (náluk kémkedett és verc^ érkezik Arató Dávid) és Cesenatica érkeznek. Egy csapattal lesz jelen: Franciaország, Németország (Südbaden), Ausztria, Szlovákia (ha a specialista dubnicaiak újfent nyernek csapatban, akkor véglfeg övék a díszes kupa), Csehország, Románia, Jugoszlávia, Horvátország. No és ne feledkezzünk el a hazai élvonal Szekszárdon kívüli reprezentánsairól: a Szolnok és a Csepel színeiben tekerő exszekszárdi Steig fivérekről, a debreceni Szmirnyákról, a fradista Árváiról, a Postás színeiben Eisenkrammerről és Vanikról, a kaposvári Rothmer Balázsról. „Kokó" és Nagy Attila Adott a külső motiváció is a versenyzőknek: 250 ezer forint pénzdíj talál gazdára az összetett előkelő helyezettjei között, 200 ezer jut a ^fe kaszra, plusz a kritériumversen^P való spontán helyszíni felajánlások összege is százezer fölöttire tehető. S akkor még nem szóltunk a kupákról, tárgyakról, egyéb díjakról. Amelyek egyikének átadója lehet a népszerű magyar sportolók között is a legnépszerűbbek között emlegetett olimpia- és világbajnok ökölvívó Kovács István, aki természetesen nyeregbe is pattan a szombat délutáni dzsembori egyik számában. Jön a szekszárdi bringa nagy jótevőjének is titulálható ausztrál-magyar, Nagy Attila, akinek Istlstekker és Arató a nagyszerű téli felkészülést köszönheti. Aki a negyedik ikszen túl is még mindig aktív, így nem protokollvendégként, hanem a XXIII. Gemenci Nagydíj versenyzőjeként érkezik. Persze a korelnök még így az elnyűhetetlen Szuromi György lesz. A nemzetközi országúti verseny programja: július 11.: 12 óra csapatverseny; 16 óra: 122 km-es országúti verseny. Július 12., szombat: 10 óra, hegyi egyenkénti indításos verseny a Garay ténől. Július 13., vasárnap: 198 km-es országúti verseny.