Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-07-06 / 13. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1997. JÚLIUS 6. A legújabb Új Dunatáj A Szekszárdon megjelenő Új Duna­táj májusi lapszáma számtalan érde­kességgel szolgál az olvasónak. Kuko­relly Endre Arany, Welsz, bárdozás címmel tette közzé tanulmányát, mely a költő szóhasználatával, képeivel foglalkozik. Fried István és Vadas Fe­renc Szekszárd nemrég elhunyt szülöttét. Baka István alakját örökíti meg írásában. Olasz Sándor Babits Mihály személyi­ségét veszi vizsgálat alá művei alapján. Kolta László a sajnála­tos módon Tolna megyében kevéssé is­mert, jóllehet a '30-as években Bonyhá­don érettségiző, majd Kanadába emigrá­ló Fáy Ferenc munkásságával ismerteti meg az érdeklődőt. Penavin Olga a szla­vóniai magyarok nyelvéről ad közre ér­dekes tanulmányt, kimutatva, hogy a Dráván túli Kórógy, Szentlászló, Harasz­ti és Rétfalu lakossága ősi elemeket is megőrzött a magyar nyelvből. Kiő? 1. Angol író (1903-1950), aki világsi­kert aratott művein keresztül féltve óv­ta az emberiséget a zsarnokságtól és a modern, korlátlan hatalmú állam esz­közrendszereitől. 2. Eredeti neve Eric Arthur Blair. Bengáliában született, családja a gyar­matosító angol középosztályhoz tarto­zott. Angliában tanult, majd Etonban végzett. 1927-ben tisztként szolgált Burmában, de az ottani európai ura­lom bírálatra késztette, s ennek okán Angliába költözött, ahol három éven át, látszólag céltalanul utazgatott. Meg­élhetését alkalmi munkákból fedezte. 3. Barangolásai idején szerzett ta­pasztalatait Párizs és London csavargói című társadalomkritikai művében írta le, s azon az álnéven adta ki, amelyen világhírű lett. 1934-ben keletkezett a Tragédia Burmában, katonatiszti élmé­nyeinek feldolgozása. Ezt rövidesen az Egy lelkész lánya követte. 4. Korai műveiben egyszerű, világos szavakkal próbálta felkelteni a közép­osztály érzékenységét a kiváltság nél­küliek problémái iránt, de szándéka kezdetben kudarcot vallott. Az a bírá­lat érte, hogy a valóságot képzeletbeli elemekkel köti össze. (Ha erről az útról akkor letér, nem lett volna olyan nagy hatású író, mint amilyenné lett.) 5. A spanyol polgárháborúban is részt vett, ahol súlyosan megsebesült. A szabadcsapatok megszűnése után fe­leségével együtt Franciaországba ment. Tapasztalatait a Hódolat Kataló­niának című, a civilizációt bíráló regé­nyében dolgozta fel (1936). Egy évvel később adták ki a Felbukni levegőért és a Cethal gyomrában című műveit. 6. A II. világháború kitörésekor ön­kéntesnek jelentkezett, ám megbete­gedett tuberkulózisban, így 1943-ig a BBC kulturális szerkesztője volt és iro­dalomkritikusként is tevékenykedett. 1945-ben haditudósító, s ekkor jelent meg egyik leghíresebb műve, csípős szatíra a zsarnoki államokról: egy gaz­daságban az állatok összefognak és fel­szabadítják magukat az ember elnyo­mása alól. A kezdeti egyenlőségnek ak­kor lesz vége, amikor a disznók meg­szerzik a hatalmat és terrorizálni kez­denek... 7. 1949-ben jelentette meg az idő­közben halálos beteggé vált író főmű­vét, negatív utópiáját: a főhős a világha­talommal rendelkező minisztérium­ban dolgozik és megbízása szerint meg kell hamisítania a történelmet. Kedve­sével együtt fellázad a szervezett ha­zugság és a mindenütt jelenlévő Got^ dolatrendőrség ellen. ^ Miután besúgják és megkínozzák, elárulja szerelmét és az egyéniségről szőtt álmait elcseréli a Nagy Testvér iránti szeretetre. A regény filmként is nagy sikert aratott. 8. Az író néhány hónappal műve megjelenése után tüdővérzésben el­hunyt. Posztumusz kötetének címe: Ilyenek voltak az örömök. Mindössze 46 éves volt. (Előző rejtvényünk megfejtése: Rudyard KIPLING. Könyvjutalmat nyert: Nyírő Tibor szekszárdi olva­sónk.) Könyvsarok E. Annié Proulx: Kikötői hírek Egy csomó különc alak él egy lehetetlen he­lyen, mind úgy tesznek, mintha ők volnának a világ közepe, s mire az olvasó befejezi a könyv olvasását, rájön, hogy tényleg ők a világ közepe. A helyszín Új-Foundland, ez az eső, hó, jég. vihar és ár verte sziget, amely oly terméketlen, hogy még az alapvető élelmiszereket is impor­tálni kell. A világ híreiből iscsak arra kíváncsiak, amit a helyi lap riportere recsegő rádióján befog és zanzásítva közöl. Maga a szerencsétlen, zű­rös hétköznapi élet nyüzsög, fortyog, az élet ko­média zajlik harsány színfalak előtt - s az élet szépsége, lényege, maga a hétköznapiság ma­gasztosul fel megrendítően a szemünk láttára. A Kikötői hírek az utóbbi évek legsikere­sebb amerikai irodalmi alkotása. Elnyerte a Pu­litzer-d(jat, a Nemzetközi Könyv-díjat és szinte minden európai országban sláger lett. ».ÉVF0l»>.< l HÁM • SZEKSZÁRD m MÁJUS „A mostani árképzést elfogadhatatlannak tartjuk"" Gáz és távfűtés: súlyos tehertétel A múlt héten Nyíregyházán talál­koztak egymással a Megyei Jogú Váro­sok Szövetségének polgármesterei. Városunkat Kocsis Imre Antal képvi­selte a tanácskozáson, ahol a résztve­vők egy fontos, mindenki által elfoga­dott állásfoglalást tettek közzé. A do­kumentum - mely az új gáztarifa-ren­delet tervezetét veszi vizsgálat alá ­megállapításaiban sajnos érvényes Szekszárdra is. Megyei Jogú Városok Szövetsége ÁLLÁSFOGLALÁS az IKIM gáztarifa-rendelet tervezetéről A közgyűlés az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a földgáz díjának megállapításáról szóló rendelettervezetében foglaltakkal nem ért egyet és határozottan tiltakozik a földgázáremelés 1997. július 1-jei beve­zetésének módja és mértéke ellen. • A javasolt tarifarendszer újabb sú­lyos terheket ró a nagyvárosi önkor­mányzatok lakóira, hiszen - aránytala­nul és igazságtalanul magasabb teher­rel sújtja elsősorban a lakótelepen élő­ket. Teljes mértékben megértjük és el­fogadjuk az energiahordozók áremelé­sének szükségességét. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az áremelések során a tarifarendszer mostani átalakí­tása nem hozhatja hátrányos helyzetbe a társadalom különböző rétegeit, főleg nem sújthatja méltánytalanul a legrá­szorultabbakat. Véleményünk szerint a tarifarendszer piaci viszonyokhoz alakításának lényeges szempontja, hogy az árrendszer tükrözze a ráfordí­tások költségarányait is. A most beje­lentett gázenergia-áremelés mind­ezeknek ellentmond, hiszen a lakossá­gi gázár 9,9%-os emelése, valamint az ipari nagyfogyasztók és így a távhőter­melők 13,5%-os áremelése a piacgaz­dasági és a szociális megfontolások alapján éppen ellenkező arányokat in­dokolnának. A fogyasztói aránytalan­ságokat jellemzi, hogy míg a fejlett ipa­ri országokban az ipari nagyfogyasztók a lakossági árnál 50-70%-kal alacso­nyabb áron vásárolják a Földgázt, Ma­gyarországon ez az arány nem éri el a 13%-ot sem. • 1997. január 1-jei adatok szerint 2,7 Mrd Ft-ra tehető a távhőszolgáltatók­nál regisztrált lakossági kintlévőségek, hátralékok nagysága. Az önkormány­zatok és elsősorban a megyei jogú vá­rosok különböző szociálpolitikai prog­ramokkal folyamatosan kezelik az eb­ből adódó helyi konfliktusokat. A ter­vezett gázáremelés nemcsak annullálja ezeket az erőn felüli önkormányzati tö­rekvéseket, hanem közel 2 millió em­bert hátrányosan érintő, össztársadal­mi szintű konfliktusokat konzervál. Az ilyen jelentős mértékben emelkedő távhő-szolgáltatási díjak arra is kény­szerítik a még fizetőképes fogyasztó­kat, hogy leváljanak a távhő-szolgálta­tási rendszerekről - más, előnyösebb fűtési megoldást keresve. Ez az előre látható tendencia pedig már komoly hosszú távú önkormányzati érdekeket is sért, mivel az önkormányzatok az ál­lamtól átvett távhővagyont igyekeznek korszerű technológiák bevezetésével ­sokszor több százmillió Ft összegű hi­telfelvétel árán is - hatékonyabbá és a fogyasztók részére elfogadhatóbbá tenni. • Ezért a mostani árképzést elfogadh^ tatlannak tartjuk, és az árarányok kiala­kításánál a lakossági és kisfogyasztói árhoz viszonyítva, a nagyfogyasztói ár alacsonyabb szinten való megállapítá­sát tartjuk célszerűnek. • Az importált energiahordozók árvál­tozásának következményeként végre­hajtott évközbeni áremeléseket elfo­gadhatónak tartjuk, de éppen ezért az ezzel együtt járó teljesítménydíj vagy alapdíj emelésével nem értünk egyet. Az inflációt gerjesztő hatáson túl ez ar­ra ösztönzi a szolgáltatói szférát, hogy az így keletkezett terheket hárítsa to­vább a felhasználókra. • A rendelettervezet kormányzati el­fogadása előtt elmaradt az érintettek­kel, az önkormányzati tulajdonosokkal történő, törvényben garantált egyezte­tési eljárás, mely most is, de a későb­biekben is felesleges konfliktusokat gerjeszt a kormányzat és a távhőszol­gáltatókat üzemeltető önkormányza­tok között. Nyíregyháza, 1997. június 27.

Next

/
Thumbnails
Contents