Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-06-20 / 12. szám

, SZEKSZÁRDI 16 VASARNAP 1997. JÚNIUS 20. Tornio üdvözletét hozták Mármint azok a finn vendégek, akik a múlt hét közepén látogattak el Szek­szárdra. A testvérvárosból, az északi sarkkör közelében található Tornióból érkező küldöttség tagjai egy kis köruzta­zást tett Magyarországon, s természete­sen nem maradt ki a sorból Szekszárd sem. - Államfőnek kijáró fogadtatásban volt részünk - tudtuk meg Anneli Korte­lainentől (a kép bal szélén), a torniói Finn-Magyar Baráti Társaság titkárától, aki egyébként tíz évvel ezelőtt már járt Szekszárdon. A tizenhat fos csoport fel­kereste a város nevezetességeit, s mint Anneli Kortelainen elmondta, különö­sen tetszett mindenkinek a Művészetek Háza. A delegáció kalauzolásában és a vendéglátásban a helyi Szekszárd-Tor­nio Baráti Kör tagjai jeleskedtek, kelle­mes időtöltést biztosítva valamennyi lá­togató számára. Gyermekek Házából egyházi iskola ( Július 12-én, pénteken délelőtt intézmény a jövőben a Babits Mi­az Isteni Megváltóról Nevezett hály Művelődési Házban kap ott­Nővérek Kongregációja, illetve an- hont. nak képviselője, Balogh M. Rita A (volt) Gyermekek Háza pedig tartományfőnök (felvételünkön) szeptembertől már mint egyhá­hivatalosan is átvette a várostól az zi iskola fog működni a város­immár üres Gyermekek Házát. Az ban. Egyszer még visszatér, de már turistaként Francoise Metz: másfél év Szekszárdon Nincs igazán nagy igény a francia nyelvi lektorokra? Francoise Metz kivételként erő­sítette a szabályt szekszárdon. Ugyanis a német és angol nyelv mindent elsöprő áradatában afféle magányos hősként a francia nyel­vet okította a megyeszékhely kö­zépiskoláiban, így az Ady Endre Szakközépiskolában, a Szeot­Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskolában és a Garay Já­nos Gimnáziumban. A fiatal Metz kisasszony másfél évet töltött Szekszárdon, megismerve és meg­kedvelve hazánkat és városunkat. Alapfokon még magyarul is meg­tanult. „Mindössze" az okoz szá­mára némi csalódást, hogy úgy tudja: küldetésének, azaz a francia nyelv teijesztésének nem lesz foly­tatója. - Francoise korábban, mielőtt Szekszárdra érkezett volna egy Strasbourg melletti településről, mit tudott Magyarországról? - Nagyon elcsodálkozott, amikor kiszállt az autóból, s egy dél-dunán­túli kisvárosban találta magát? - Egyáltalán nem, hiszen jóma­gam is egy kistelepülésen lakom Elzászban. Szekszárd talán még nagyobb is. - Másfél évig tanított Szekszár­don. Milyennek ismerte a magyar fiatalokat? - Azt hiszem, hogy nincs nagy különbség egy francia, illetve egy magyar diák között. Mindenhol vannak szorgalmas, illetve kevés­bé szorgalmas tanulók. Szóval, a fiatalok mindenütt ugyanolyanok, inkább a generációk közötti kü­lönbség az, ami megfigyelhető Franciaországban és Magyaror­szágon egyaránt. - Nem érezte úgy, hogy némileg izolált helyzetben van abból adó­dóan, hogy Szekszárdon jóval keve­sebben beszélnek franciául, mint például németül, vagy angolul? - Egyáltalán nem, de ez annak köszönhető, hogy beszélek néme­tül és angolul is. Sőt, a francia óráim is általában négy nyelven ­franciául, németül, angolul és ma­gyarul - zajlottak. - Véleménye szerint mennyiben si­került teljesítenie azt a missziqM amit önként vállalt Szekszárdom a francia nyelv terjesztése érdeké­ben? - Nos, ez az a kérdés, ami miatt némileg szomorú vagyok. Tudo­másom szerint ajövő tanévtől nem jön Szekszárdra senki sem Fran­ciaországból, jóllehett lenne rá le­hetőség. Nem tudom, mi ennek az oka, jóllehet Magyarország más városaiban már évek óta tevékeny­kednek francia lektorok. A fizetést - így az enyémet is - nem a fogadó város hanem a központi költségve­tés állja. Az egyetlen kiadás az ebé­dem biztosítása lett volna. - Mindezek ismeretében elképzel­hetőnek tartja azt, hogy egyszer még visszatér Magyarországra? - Turistaként feltétlenül. Egye­lőre azonban van egy két hónapos meghívásom Svájcba, ami ezután jön, az egy nagy kérdőjel. - Valamivel többet, mint egy át­lagos francia, ugyanis elutazásom előtt két és fél hónapig tanultam magyar nyelvet és történelmet. Elárulom, több barátnőm, amikor meghallotta, hogy Magyarország­ra jövök, nem tudta, hogy mi en­nek az országnak a fővárosa. Ebből a szempontból legalább előnyben voltam velük szemben. Igaz, azért kíváncsiak voltak, hogy merre is leszek: ezért aztán titkon ők is fellapozták az iskolai atlaszt, megkeresve a magyar fővá­rost.

Next

/
Thumbnails
Contents