Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-06-20 / 12. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP Eligazolt, de szekszárdinak is érzi magát Farkas nagy dilemmája: csak jönni, vagy indulni is? Nem véletlenül aposztrofáltuk évekkel ezelőtt Czanka-utódnak, mert nap mint nap rengeteget fejlődött, egyre érettebbé vált a versenyzése. A korosztályos Európa-bajnokságokon, de világvetélkedéseken is érmet szerzett, miközben igen fiatalon már elindult a felnőttek legrangosabb megméretésein. S azokon, a rendkívül erős mezőnyben sem vallott szégyent, kedvenc fogásnemében a szakításban elért ^jbbször is pontszerző helyezést, s az ^Pmpián sem csak turistáskodott, élete első ötkarikás viadalán a nyolcadik lett - mégpedig úgy, hogy kilóban maradt benne jócskán. Néhány héttel ezelőtt azonban - mint az prognosztizálható volt - a felnőtt mezőnyben is villant vitathatatlan nemzetközi klasszisa: az Európa-bajnokságon három ezüstérmet szerzett, mégpedig oly módon, hogy csak a testsúllyal maradt le az álmai netovábbját jelentő összetett aranyról. Volt már erre precedens a dzsakartai világbajnokságon, ahol az ázsiai húsz dekával könnyebb volt a már exszekszárdi Farkas Zoltánnál, így „csak" a világbajnoki ezüst jutott neki. Most Hafiz Sülejmanoglunak a feltörekvő magyarral szemben segített a valamivel kisebb testsúly, ám a török klasszis testközelből érezhette, itt a legmarkánsabb trónkövetelő. Farkas Zoltán 305 kilónál tart az összetettben és a thaiföldi világbajnokságig mindenképpen szeretne minimum a 310-ig eljutni. Még mindig erős szekszárdi kötődése okán (a barátnője idevalósi) természetesen nem hiányozhat a Húsos Világ Kupáról, de... - Azt még nem tudom, hogy csak a lelátón, a csarnokban leszek jelen, vagy dobogóra is lépek. Az EB után törvényszerűen egy kicsit, talán nem is kicsit kiengedtem úgy gondolom, hogy presztízsokokból ma már nem nagyon engedhetem meg magamnak, hogy kimenjek a dobogóra és emeljek valamit, ami messze elmarad az egyéni legjobbamtól. De tudom, érzem Szekszárd egészen más... De éppen, velük az ismerőseimmel, az őszinte drukkereimmel nem tehetem meg a haknizást, nem tudom mitévő legyek. - Tudjuk jól érzi magát, megbecsülik, elismerik teljesítményét Nyíregyházán, a sportág újsütetű fellegvárában. Ám hallani arról is, ha akadna egy főszponzor Szekszárdon, vagy környékén, amely szárnyai alá venné - s itt most nem sztárgázsiról, hanem egy tisztességes Európa-bajnoki ezüstérmesnek dukáló fizetésről van szó - akkor visszatérne... - Más dolog az érzés, más a realitás. Nem tagadom, hogy valóban megalapozott ajánlat gondolkodóba ejtene, de nem úgy, hogy felkerekedek, és csak úgy itt hagyok csapot-papot. Az én versenyzői előmenetelemben nagyon fontos, hogy a magyar válogatott gerincét adó klubtársakkal együtt edzhetek. S az is, hogy például Feri Attilához már komoly barátság fűz. Nos és Nyíregyházán, ahol jobban megbecsülik a sportágat mint Szekszárdon, eddig megtaláltam a számításomat. De mint civil, azért szekszárdi is maradtam és maradok is még... Világcsúcsok a Húsos Világ Kupán I. 1994: Czanka a legnagyobb #királyt döntötte le a trónról Egy, a vártnál gyengébbre sikeredett szokolovi EB-ért mindenkit, de legfőképpen önmagát kárpótoló világraszóló nagy tett gondolata már Csehországból hazafelé menet megfogalmazódott. - Mielőbb rendbejönni, kiheverni a sérülést, majd a Húsos Kupán valami tényleg nagy eredménnyel előjönni - adta ki magának az ukázt a magyar határhoz közeledve, és... 1994. augusztus 6-án délután öt óra után néhány perccel lépett ki a rossz emlékű EB óta a npgy nyilvánosság elé, és... A világ hírügynökségei telexgépeinek bő félóra elteltével munkát adott: két felettébb biztató szakítógyakorlat után megdöntötte Naim Sülejmanoglunak, a sportág lassan valóban koronázott királyának, minden idők legnagyobb súlyemelőjének, a sportágban ma már egyedüliként háromszoros olimpiai bajnoknak 1994. augusztus 6-ig érvényes 145,5 kg-os világcsúcsát - az új világrekord 146 kg. Részlet az 1994. augusztus 14-én megjelnő Szekszárdi Vasárnapban található Czankó-interjúból. - Áruld el, amikora verseny előtt elindultál a sportcsarnokba, a világcsúcs egyáltalán eszedbe jutott? - Ne tűnjék utólagos okoskodásnak vagy nagyképűségnek, de amikor titokban valami nagy eredményre gondoltam, akkor a világcsúcs is képbe jött. Nagyszerű erőállapotban voltam és újra éreztem az átütő sikert, ami újra a világ élvonalába röpít. - Üzentél a királynak, hogy azért álmai ne legyenek annyira nyugodtak... - Naim Sülejmanoglu csak egy van, klasszisával, utánozhatatlanságával tisztában vagyok. Naim hamarosan képes lesz akár a 150-es szakításra is. Inkább a világnak, a többi szép reményű, 64 kg-os kategóriában induló emelőnek üzentem: „Gyerekek csak lassabban a testtel a Czanka újra itt van, korai még őt leírni!"... Világcsúcsok a Húsos Világ Kupán II. 1996: A kubai Lara beváltotta ígéretét Csak a Borsodi világos segített A kubai csapat tagjaként a tavalyi Húsos Világ Kupán dobogóra lépő Pablo Lara már a csütörtöki edzés után megpróbálta tudtul adni a világnak, hogy ide ő bizony nem szórakozni jött: „...Most nagyon erősnek érzem magam, már a kubai nemzeti bajnokságon is megjavítottam saját 207,5-es lökésvilágcsúcsomat, de ezt azon a versenyen nem hitelesíthették. Ez a szekszárdi viadal az egyetlen az olimpiáig, ahol világcsúcsot emelhetek..." Ennél aligha kellett jobb beharangozó a Húsos Világ Kupára. Aztán lent a műhelyben egyideig olybá tűnt, hogy az eddig amúgy már pár világrekordot felállító Lara „felsül" a nagy ígéretével. Történt ugyanis, hogy előbb a szakítás világcsúcsát is át akarta adni a múltnak. A harmadik fogására 170,5 kilót kért, ami végül is hátul lezuhant. A 208 kg-os lökésgyakorlatok pedig - teret adva a gravitációnak - elöl értek gyorsan dobogót. De ott volt még a harmadik fogása. Lara úgy fogta meg, majd lökte ki a súlyt, ahogy egy minden ízében zsigerében, mozdulatában a világklasszisra utaló versenyzőtől megszokhattuk. 1994-es Czanka-világcsúcs után újabb rekordok a Húsos Világ Kupán. Így többes számban, hiszen Lara alakítása nyomán az ukrán Szavcsenkó összetett rekordja is megdőlt. Ennél nehezebb szülés volt Pablo Lara számára a kötelező doppingvizsgálaton a mintaanyag produkálása. Közel félóra várakozás után bevitt borsodi sörös flaskák segítettek: a Borsodi világostól gyorsan pisilt a világbajnok. Szekszárdi búfelejtő Rijekára Feri Attila dacos elszántsága Európa-bajnoki címe, olimpiai bronzérme okán momentán a magyar súlyemelősport elsőszámú versenyzőjének számít Feri Attila, a Nyíregyháza VSC színeiben. Ennélfogva a legutóbbi Európa-bajnokságon is valamiféle nagy eredményt várt tőle a közvélemény, de Rijekában tőle nem várt rövidzárlat következett be: kiesett a versengésből, nem lett összetett eredménye. Felettébb bosszankodott is emiatt, hiszen áttelepülése óta jobbára sikert sikerre halmozott, de ezúttal a keserűség poharából kellett hörpintenie. - Az élet megy tovább, gyorsan levontam a tanulságokat. Például azt, hogy nálam az nem járható út a fogyasztásnál, hogy a verseny napján még órákat töltök a szaunában. Az én szervezetem másképpen reagál, kondicionálisan és pszichésen is megvisel. - Közvetlen környezetedben és a közvélemény előtt gondolom még az maradtál aki voltál, változatlanul bíznak benned? - Összességében igen, de ez a kudarc azért arra mindenképpen jó volt, hogy az ember megtudja: kik az igazi támogatói, szurkolói, barátai. Mert a rosszindulatú fanyalgások azért hozzám is eljutottak. - Feri Attila gondolom nem állt le az EB után, hanem változatlan intenzitással dolgozik..., hogy esetleg már a szekszárdi Húsos Világ Kupán kiküszöbölje azt a bizonyos csorbát. - így van, bár a legutóbbi Húsos Kupával nem volt szerencsém, így egy picit babonás vagyok a szekszárdi dobogóval kapcsolatban, de remélem, ezúttal eltűnnek a kételyeim és végre jó eredményekkel rukkolok ki. - Ez mit jelent? Mert olyasmiről is hallani, hogy hazai és nemzetközi csúcsokra is pályázik. - Ez maradjon az én titkom. Egyfajta virtuskodásból való ígérgetésekkel nem akarok pórul jámi, ez most nem hiányzik nekem. Maradjunk annyiban, hogy Szekszárdon szeretném magamból kihozni azt, ami Rijekában bennem maradt. *