Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-02-02 / 2. szám

3 1997. FEBRUÁR 16. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Kedden, a kora estét bizonyára sok szekszárdi töltötte a televízió előtt. Ugyanis a Városi Televízió közvetítette a közgyűlést, amelynek nyolcadik napirendi pontja a Gyermekek Házával kapcsolatos népi kezdeményezés volt. Nyilván praktikus okokból követte „a Gyermekek Háza igazgatójának bejelentése" című napirendi pont az előbb említettet. Ám le kell szögezni, hogy a két „téma" egymástól független, s mint azt az egyik képviselő megjegyezte, ügyelni kell arra, nehogy a kettőt bárki is összemossa. A legnehezebb döntés Jó ideje foglalkoztatja Szekszárd közgyűlésének tagjait és a városla^^at a Gyermekek Háza sorsa, ami tulajdonképpen 1993-ban pecsételődött meg. Ugyanis, ha a város akkor megkapja a sokat emlegetett harmincmillió forintot a kormánytól, akkor egyszerűen eleget lehetett volna tenni az egyháztól elvett javak visszaadásának. Ám a pénz éveket késett, s ugyanazon idő alatt rengeteget romlott. Tehát a város még fél óvodát sem tud belőle felépíteni, s így az akkor szóbakerült csereingatlant sem tudja átadni az Isteni megváltóról elnevezett nővérek kongregációjának, hogy katolikus iskolát működtethessen benne. Emlékezünk, hogy hosszas huzavona után „szomorú felelősség hárul a testületre" - ahogyan azt Imre Antal fogalmazta meg -, majd döntöttek a városatyák: a Gyermekek Házával kártalanítják a rendet. A nővérek ezt hálásan fogadták, a Vatikán pedig ígéretet tett, hogy a kongregációnak járó 30 millió forint értékű kárpótlás fölötti értéket, a hatvanmillió forintot a Gyermekek Háza a legutóbbi vagyonértékelés szerint 90 millió forint értékű - a megállapodás szerinti időre átutalják Szekszárdnak. A szerződés tehát megköttetett. Ezt követően népi kezdeményezés indult a városban, 6360 aláírás - ebből 5197 a hiteles - gyűlt össze, kérve, hogy a ház maradjon a városban és a környékén élő gyermekeké, akik húsz évvel ezelőtt ajándékba kapták azt. Az aláírók minden más alternatívát elutasítanak. Ehhez képest mindössze 2800 aláírás szükséges ahhoz, hogy a közgyűlést kötelezze a téma napirendre tűzésére. Meg is tette ezt kedden a testület, hiszen a nép akarata jelzésértékű. Érdemtelen gy Katolikus iskola lesz a Gyermekek Házából Ám ismét kiderült, hogy azok az épületek vagy házhelyek, amelyek az ügy során csereként felmerültek, csupán elméletiek, egyik sem felelt volna meg - kivéve a Gyermekek Házát - az iskola működéséhez szükséges feltételeknek. Egyébként a nővérek a négy variáció közül hármat hajlandóak lettek volna elfogadni... Nem lehetett csodálkozni azon, hogy a képviselők hallgatagok voltak, hiszen valamennyien érezték, hogy az ügy önhibájukon kívül gazdasági kényszerpályára került, s mint egyikük mondta, más kiút nincs, mint átadni a Gyermekek Házát. Ezért is zavarta meg az ülést az a közjáték, amelynek főszereplője dr. Vadas Ferenc volt. Javaslata szerint a testületnek „másképp kellett volna csinálni", mert - mint hangsúlyozta, van a harmincmillió forint, majd a város kap hatvanmilliót a rendtől, s ebből gyönyörű iskolát lehetne építeni. Csakhogy - mint azt Csányi László képviselő is elmondta - a hatvanmilliót akkor kapja meg a város a szerződés szerint, ha átadja a Gyermekek Házát - csakis a Gyermekek Házát - a kongregációnak. A 30 millió pedig visszajár a rendnek. Kocsis Imre Antal polgármester ezt megerősítette, s emlékeztette dr. Vadas Ferencet, hogy a legutóbbi szavazások során - amikor hatszor egymás után 11 igennel és 11 nemmel voksoltak a városatyák - ő lehetett volna a mérleg nyelve, ám akkor tartózkodott a szavazástól. Most pedig következzék a keddi szavazás eredménye: 15-en a ház átadására igennel, hatan nemmel voksoltak, egy képviselő pedig tartózkodott. - Amióta ebben a pozícióban dolgozom, ez volt a legnehezebb döntés - mondta másnap Kocsis Imre Antal, s kifejezte reményét, hogy olyan megnyugtató megoldások születnek az ügy rendezésére, amely a város megosztottságát megszünteti. - A ház funkcióját részben a Gyermekek Háza viszi tovább, majd a művelődési központ is biztosít helyet a gyerekeknek. Éppen ezért került az a határozati javaslatba, hogy a februári ülésre a Gyermekek Házában folyó tevékenységekről készüljön nagyon fontos kataszter, s minden egyes tevékenységnek legyen meg a helye a két intézmény valamelyikében. A városlakók viszont kérdezik, hogy mikorra várható a Babits Mihály Művelődési Ház átalakítása és bővítése, amit az egyháztól érkező hatvanmillióból fedeznek? És leginkább mikor érkezik meg ez a pénz? A megállapodás szerint legkésőbb 1999-ben. És addig mi lesz a gyerekekkel? Batár Zsolt, a Gyermekek Háza igazgatója annyit mond: - Ajándékot akkor szoktak visszavenni, ha az ajándékozott érdemtelenné válik rá. A szekszárdi gyerekek méltóak a húsz éve kapott ajándékukra. Ad hoc bizottság A tévénézők számára sem serült ki, hogy milyen bejelentéssel élt Batár Zsolt, s miért alakított a testület ad hoc bizottságot, s az sem, hogy a bizottság mit vizsgál. Batár Zsolt munkáltatóként belső vizsgálatot kezdeményezett egyik munkatársa ellen a számviteli törvény többrendbeli megsértése miatt. Mint elmondta kérdésünkre, a munkatársa - akit azóta fegyelmivel elbocsátott - jelentős összegeket szedett be a szülőktől, s nem adott róla számlát, áfát nem fizetett... bár azt hangsúlyozta, hogy pénzt nem sikkasztott el beosztottja. - Már két hónapja tartott a mi vizsgálatunk, aminek eredményét átadtuk a rendőrségnek, a város jegyzője, dr. Palkó László kiküldött hozzánk egy gazdasági vizsgálatot végző csoportot, két feladattal: egyrészt a ház által szervezett táborok gazdasági ellenőrzése (ezt vizsgáltuk mi is), másrészt pedig felülvizsgálni a mi fegyelmi vizsgálatunkjogszerűségét. Ehhez pedig a jegyző úrnak nincs jogosítványa. Tehát ezért fordultam a közgyűléshez, hogy ezt az említett vizsgálati anyagot vonja vissza. Az ad hoc bizottság majd megvizsgálja, hogy jogos volt-e a jegyző indította vizsgálat, vagy sem. - Szerintem a fenntartónak jogában áll vizsgálódni. - Én viszont azt mondom, hogy a személyiség védelmében nagyon helyesen nem szolgáltattam ki anyagokat, hiszen a vizsgálatot végzők a volt munkatársamtól nem hoztak olyan engedélyt, hogy betekinthetnek személyére vonatkozó anyagokba. Ezzel szemben a városnak 24 településsel el kellett számolnia a Gyermekek Háza által szervezett táboroztatással kapcsolatban. Viszont több településtől olyan írásos információkat kaptunk, ami alapján lehetetlen volt nem megindítani a vizsgálatot. Szakemberek úgy fogalmaznak, hogy a házon belüli vizsgálattól függetlenül a fenntartó - a város - köteles elvégezni a vizsgálatot, hiszen a ház gazdasági részlege megsértette a számviteli törvényt. Formailag a két vizsgálat különböző, csupán tartalmilag voltak kapcsolódási pontjai. Már hogyne lennének. Ugyanis Szekszárd önkormányzata és a 24 település komoly pénzekkel támogatja a táborozást. Akkor követett volna el hibát az önkormányzat, ha elmulasztotta volna e vizsgálatot, különösen azért, mert Szekszárdnak a 24 településsel decemberben el kellett volna számolnia a táborozáshoz nyújtott támogatásról. A dokumentumokból viszont kiderül, hogy a 24 önkormányzat nem fogadta el a táborozásról szóló szekszárdi jelentést, s ezzel megerősítették azt, hogy ki kell deríteni, hogyan használta föl a ház a támogatások összegeit. A vizsgálat során a Gyermekek Háza igazgatója és a város jegyzője a terebélyes vizsgálati anyag mellett feljegyzéseket váltott. Ezért a közgyűlés úgy látta jónak, hogy ezeknek a feljegyzéseknek és az arra adott válaszoknak a tartalmát vizsgálja meg az ad hoc bizottság. Nagy kár, hogy időben így összeestek a Gyermekek Házával kapcsolatos ügyek, bár ismételni kell, hogy egymástól függetlenek. V. Horváth Mária