Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-06-08 / 11. szám

11 1997. JÚNIUS 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP A MAGYAR RADIO GYERMEK­KÓRUSÁNAK HANGVERSENYE Hosszú idő után, május 22-én újra ^hallhattuk Szekszárdon a világhírű kó­^Jst. Az 1954-ben alakult együttes válo­gatott, tehetséges gyerekek alakulata, akik emelt szintű zenei és hangszeres ok­tatásban részesülnek. Nem véletlen, hogy kiváló muzsikusok és elismert mű­vészek kerülnek ki közülük. Az sem vé­letlen, hogy a nagy múltú Wiener San­gerknabennal szokták gyakran összeha­sonlítani, amely többek között Haydn-t és Schubertet adta a világnak. A két együttes pályaíve azonban nem egyfor­ma. A bécsiek például az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon szerepelve elég rossz kritikát kaptak. A mi kórusunk ugyan­akkora világ minden részén óriási siker­rel szerepel. Szekszárdra most például a nagysikerű kínai és tajvani koncertjük­ről érkeztek. Ami a szekszárdi hangversenyünkön a legjobban tetszett, az az, hogy nem vala­mijói betanított leckét mondtak fel, ha­nem felszabadultan, jókedvvel, termé­• etes, magától értetődő játékossággal eleganciával énekelték sokszínű, vál­tozatos műsorukat. Az természetes, hogy mindent tudnak. Magas színvonalon, brilliáns technikával, szövegérthetőség­gel, rendkívüli muzikalitással, kristály­tiszta intonációval és gazdag ritmusvi­lággal rendelkeznek. A lelkesedés és zeneifantázia a szemé­lyes erejű megnyilvánulás azonban úgy tűnik a kórus vezetőjétől származik és sugárzik át az együttesre. Nem is kicsit büszkék vagyunk Thész Gabriella pálya­futására. Muzikalitása, tehetsége, a ka­rakterek és hangszínek iránti érzékeny­sége már gyermekkorában, a szekszárdi zeneiskolában kezdett kibontakozni és hordozta egy szép jövő ígéretét. Karrierje igen sokoldalú: a Zeneakadémia Tanár­képző Tagozatán a karvezetés tanára. Számos előadást és szemináriumot vezet itthon és külföldön. Sok hazai és külföl­di, nemzetközi kórusverseny zsűritagja. A Magyar Rádió Gyermekkarának 1985 óta tanára és karnagya, 1995 óta pedig vezető karnagya. Nóvák Anikó a kórus zongoratanára és állandó zongorakísérője és szólistája két önálló zongoraszámmal színesítette az emlékezetesen szép koncertet. Hur DBU, Claudia Nowotnyval Évadzáró ülésen adott egymásnak találkozót a szekszárdi Német Színház társulata a hét elején. Az ülést már az új, megbízott igazgató, a németországi Bautzen városából (Tolna megye testvérmegyéjének székhelyéről) érkezett Claudia Nowotny vezette, aki december 3 l-ig áll az intézmény élén. Az új évad három hónap szünet után szeptember­ben kezdődik, s egyelőre négy új darab bemutatása szerepel a tervek kö­zött. A Casanova Dux kastélyában, valamint a Kéz kezet mos (a szerző Goethe) a vígjátékok közé tartozik, a Lola Blau című dráma a II. világhá­ború utáni Németország mindennapjaiba enged bepillantást, a Camembert lo­vag pedig a gyermekek számára nyújt majd kellemes időtöltést a Deutsche Büh­ne Ungam nézőterén. A kép bal szélén Heilmann Józsefné tolmács mellett Claudia Nowotny, üetkó Já­nosné gazdasági igazgató, Temesi Ágnes, a megyei önkormányzat alelnöke és Kerner Lörincz, az országos német önkormányzat elnöke. A Pad: tessék helyet foglalni! A dicsőség Dicső Zsolté és Jan­kovics Zoltáné, miután alapítóként ők ketten jegyezhetik a Szekszár­don ezen a héten megjelent, A Pad című, új irodalmi és művészeti fo­lyóiratot. „Hogy ez kispad, csere­pad, vérpad, kínpad, iskolapad, gyalupad lesz-e, még nem tudjuk, de reméljük nem csak a hátlapjára vésett üzenetek maradnak utá­nunk, bár az sem kevés, hanem be­szélgetünk, veszekszünk, kibékü­lünk, vagy csak ülünk egymás mel­lett, de együtt leszünk a Pad-on." ­fogalmazták meg a szerkesztők művészi hitvallásukat az első olda­lon. A negyedévenként megjelenő, elegánsan szerkesztett folyóirat el­ső száma nem kevés csemegét kí­nál az olvasónak: a szerzők között találjuk Szomjas György filmren­dezőt, aki a Falfúró 2. című művé­ből adott közre egy részletet, vagy Drescher J. Attila főiskolai tanárt, aki a műfordításról vallott elveinek közzététele mellett egy Blok, egy Kirsch, illetve egy Strittmatter vers magyarítására is vállalkozott. Ar­men Tatevoszjan - aki Örményor­szágból mint gyakorló orvos tele­pült át városunkba - a titokzatos Keletről lebbenti fel a fátylat, külö­nös tekintettel a vallási, harci és or­vostudományra. Dicső Zsolt nem­csak a rá jellemző, meghökkentő verseiből ad válogatást: ez alka­lommal mint Morgenstern-kutató és elemző is bemutatkozik az ér­deklődőknek. A folyóiratot Baky Péter grafikái díszítik, a szó valóságos értelmében. Kiő? 1. Önéletrajzi ihletésű regényeivel és drámáival a svéd naturalizmus úttörő­jévé vált (1849-1912). Erős hatással volt az expresszionista drámára és az abszurd színházra. 2. Stockholmban született és sze­rény körülmények között nőtt fel, mert apja sikertelen üzletember volt. 1867­ben orvosi tanulmányokba kezdett, amit népiskolai tanítói fizetéséből fe­dezett, de két év után abbahagyta, mert inkább színészként akart szerencsét próbálni. Kudarcot vallott, ezért ön­gyilkossági kísérletet követett el. Ezt követően 1870-1872-ig filozófiát hall­gatott az uppsalai egyetemen. 3. 1872-től Stockholmban dolgozott újságíróként. Ez évben keletkezett az Olof magiszter című történelmi drá­mája. 1874-től a Királyi Könyvtárban kapott állást. Gyors egymásutánban háromszor nősült és vált el, először egy filmszínésznőt, aztán egy bécsi újság­írónőt, majd egy norvég színésznőt vett és hagyott el. Nem csoda, hogy Há­zasodjunk! című novellagyűjteménye a két nem együttélésével foglalkozik. 4. Legismertebb. színdarabjait az 1880-as évek végén írta. A főszereplők az öröklődés, a környezet és az idő „ter­mékeiként" jelennek meg. Az apa egy férfiról szól, akit őrületbe kerget a fele­sége, a Julié kisasszony pedig egy ne­mes lány történetét meséli el, akit el­csábít a szolgája és aki végül megbánás­ból öngyilkos lesz. 5. A századforduló után írt színda­rabjai a szimbolizmus, az expresszio­nizmus és a szürrealizmus előfutárai voltak. Ezekben is egyik fő témáját tag­lalja, az általa átélt házasélet poklát. (Haláltánc, Álomjáték.) 6. 1906-ban fejezi be négykötetes életrajzát, A cselédlány fiát és az Egy lé­lek fejlődését. (Az újabb kiadás főcíme: Egyedül.) Egy évvel később négy kama­radarabot is írt, amelyek közül a Kísér­tetszonáta vált a legismertebbé. 7. Fekete lobogók című regényében élesen támadta a konzervatív, elidege­nedett hatalmi rendszert. írása nagy irodalmi és politikai vitát eredménye­zett Svédországban. 8. Az író utolsó színdarabja A nagy t országút volt, amely egy fiatalemberről szól, aki csak megfigyelőként szeretne megmaradni, de mindig bevonják az élet drámáiba. Az író 62 éves korában hunyt el Stockholmban. Előző rejtvényünk helyes megfejté­se: A. A. Milne. Könyvjutalmat nyert dr. Miklós Adrienne szekszárdi olva­sónk.

Next

/
Thumbnails
Contents