Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-06-08 / 11. szám

4 , SZEKSZÁRDI HSARiAP 1997. JÚNIUS 8. 4 Boldog keddet kívántunk! Egy próbálkozás arra, hogy szebb le­gyen lelkünkben az ének, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Egy nap kiemelése a hétköznapokból, lé­lekmelegítőkkel: mosollyal, figyelmes­séggel, törődéssel, látogatással, ajándé­kozással, meghallgatással, szolidaritás­sal. Olyan gesztusokkal, amelyeket minden ember megtehet a maga he­lyén, módján, lehetőségei szerint. „Én ugyan csak egy vagyok, de egy az vagyok. Nem csinálhatok meg mindent, de valamit igen. És csak azért, mert mindent úgysem csinálhatok meg, Nem teszek le róla, hogy azt a valamit, amit tudok, Igenis megcsináljam!" Ezen a kedden, június 3-án sokmin­den történt Szekszárdon. - Örömsátor működött a Babits Mi­hály Művelődési Ház előtt. Az arra já­rók választhattak egy-egy ajándékot, amelyet ki-ki viszonozhatott a maga módján. (A sátorban záróra felé kezdett mű­ködni az „önfeltöltés", amely jó előjele a következő BOLDOG KEDD-nek.) - Délután került sor a gyermekék „kirajzására": a legfiatalabbak az utca embereit, ajárókelőket örvendeztették megjókívánságaikkal, kedvességükkel, ajándékaikkal. - Az Ifjú Szív Egyesület, a Platán Nyugdíjas Klub tagjai ajándékműsor­ral, virággal kedveskedtek a szociális otthon, idősek klubja, a hajléktalan szálló, a börtön, az ACSI, a GYIVI, a kórházi gyermekosztály lakóinak. - Az ANTRITT Rádió a nap folya­mán kívánságműsort sugárzott. - A rendőrjárőrök más szerepben is bemutatkoztak. Ingyenes ebédre invi­tálták a hajléktalanokat, csöveseket, éheseket. - A helyijáratos autóbuszvezetők minden jót kívántak utasaiknak, meg­különböztetett figyelmességgel fordul­tak feléjük. A „megérintettek" jóleső érzéseik­nek adtak hangot. Ezt sugározták azok az élmények is, amelyeknek tanúi le­hettünk, úgy az adók, mint a kapók ese­„Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek. " > (Babits Mihály) tében. Nem elhanyagolha­tó az a gazdag együttes élmény, a közösségi „extázis", a szolidaritás átélése, az együttérzés, amely a résztvevők magukból való kilé­pését, a többiek felé való közeledését szolgálták; az őszinteség, a csodálkozni képes játékos kedv és kedvesség, amely mintát is mutatott az eldurvult közálla­pot, a közömbösség megváltoztatásá­ra. így is lehet! „Ki tegyen érte, ha nem én? Mikor, ha nem most?" Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik a szervezésben, megva­lósításban részt vettek; akik támogatá­sukkal hozzájárultak a nap pozitív kisu­gárzásához; akik „vették a lapot", s akik azt viszonozták, továbbadták, megsok­szorozták. Köszönet a rendezőknek: Lakható Szekszárdért Egyesület, Uni­ted Way Tolnatáj Alapítvány, Városi Mentálhigiénés Műhely, Máltai Szere­tetszolgálat, Platán Nyugdíjas Klub, Nyitni-kék Egyesület, Ifjú Szív Egyesü­let, Vakok Tm-i Szövetsége, Nagycsa­ládosok Egyesülete, ÁNTSZ és a váro­si védőnők. Köszönet a bekapcsolódó résztvevőknek: városi rendőrség, Tol­nai Népújság, Városi Televízió, Antritt és Alisca Rádió, Ügyes kezek szakkör, Kolping iskola, valamint az általános iskolák. Köszönet a támogatóknak: Fe­hérvizi István, Parragh Katalin, Ritter István, Gemenc Volán, Babits büfé, Szekszárdi Nyomda, PRINT Bt., Tár­sadalmi Egyesületek Szövetsége, V. sz. ált. iskola konyhája. Ha a szekszárdiak úgy akarják, akkor a következő BOLDOG KEDD még gazdagabb lehet, s még több szeretet­teljes, emberi találkozás jöhet létre,_ talán-talán kedvet csinál a mindenn lelki adok-kapok cseréjéhez is. Megte rül! „Okozz örömet, hadd legyen boldogabb a másik, Kinek a lényéből az öröm Rád visszasugárzik." (Tóth Endre) * Szigetországi borexpedíció A közelmúltban a városi önkor­mányzat és a vállalkozói központ támogatásával termelőkből és a kamarák képviselőiből álló szak­mai delegáció vett részt London­ban a nemzetközi borkiállításon és -vásáron. Az út célja elsősorban a tájékozódás volt a Tolna megyei termelők angol piacra jutásának esélyeiről. A tapasztalatokról Kő­vári Lászlót, az agrárkamara me­gyei elnökét kérdeztük. - Közismert, hogy az Európai Unión belül egyfajta bortúlterme­lés van, ugyanakkor Magyaror­szágnak - a keleti piacok megszű­nésével - nyugat felé kell piaci le­hetőségeket keresnie. Az FM ke­retében tavaly létrejött az Agrár­marketing Centrum nevű cég, melynek fő feladata a mezőgazda­sági termékek megjelenítése a kül­piacokon. Ennek egy képviselete, a Wines of Hungary működik Ang­liában is Maxwell Leurie vezetésé­vel, hogy a magyar borokat nép­szerűsítse a szigetországi fogyasz­tók körében. Nekünk pedig na­gyon fontos, hogy ezen belül a szekszárdi borvidék, a mi boraink is megjelenjenek a kínálatban, hi­szen Szekszárdon komoly pincé­szetek alakultak az elmúlt időben, és most keressük a helyünket a nemzetközi piacokon. Harmincból a tizedik helyen - Sok országnak van jó bora. Kik a versenytársaink az angol piacon ? - Tudni kell, hogy Anglia nem termel szőlőt, a borfogyasztás mé­gis nő az országban. A világ több mint harminc országából importál borokat. Ennek kétharmadát a francia, az olasz és a német terme­lés szolgáltatja. A másik egyhar­madon osztozik meg a többi har­minc ország. Ausztrália, Kalifor­nia, Chile, Argentína, Bulgária ko­moly versenytársunk. Magyaror­szág a 10. helyen áll, ezzel az angol fogyasztás 1,5%-át adja. Ebben már benne van néhány év marke­tingmunkája, mert míg pár éve 2-3 ezer hektoliter bort szállítottunk Angliába, addig ez most már 200 ezer hektoliterre emelkedett. - A fehér- vagy a vörösborokat kedvelik jobban az angolok? - Az összfogyasztáson belül je­lenleg a fehér borok aránya na­gyobb, de a szokások változóban vannak. Mondják, hogy hétvége­ken, például baráti, családi összejö­veteleken nagyobb a vörösbor fo­gyasztása, a minőségi vörösbor iránti kereslet ilyenkor kimutatha­tóan megnő. És ebben lehet ne­künk keresnivalónk. Londoni borkóstoló ­szekszárdi borvidéki fajtákból - A magyarországi exportból lenleg mennyi a szekszárdi bor? - Csak nagyon kis hányad. For­galmazókon keresztül a Liszt-pin­cészet, az Aliscavin készletéből va­lamennyi kerül ki, de magánpincé­szetek palackjai eddig nem jelen­tek meg az ottani kínálatban. - Mi ennek az expedíciónak a ho­zadéka? Mi lesz a folytatás? - Azt tapasztaltuk, hogy a Cent­rum részéről a fogadókészség jó és reménykeltő volt. Tervezzük, hogy a szüreti napok idejére meg­hívjuk őket, és borkereskedőkkel együtt megtekinthetik a szekszárdi borvidéket, megismerhetik a szek­szárdi borokat. Február végén pe­dig egy borkóstolót rendezünk odakint, kizárólagosan szekszárdi borvidéki borokból, és reméljük előbb-utóbb a 10. helyről előre tu­dunk lépni. Udud Teréz

Next

/
Thumbnails
Contents