Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)
1997-05-25 / 10. szám
1997. MÁJUS 25. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Itt a nyár, itt a szerelem Singled Out - A kiválasztott Azt mondják, a szerelem vak. Nyilván ebből indultak ki a Music Television munkatársai, amikor elindították a címben említett párválasztó játékot. A Singled Out az éjszaka műsora, mindig pontban tíz órakor kezdődik, nyilván a szerelemtől álmatlanul forgolódó fiatalság érdeklődésére számítva. Természetesen nem mindenki ül tétlenül és reménytelenül a tévéképernyő előtt. Az élelmesebbek kezükbe veszik sorsuk irányítását és ehhez aligha találnának pompásabb lehetőséget, mint amit ez a játék kínál nekik. Ez a műsor nem is jöhetett volna létre, ha nincsenek vállalkozó szellemű ifjak. akik tudják, hogy a szerelem vak, tehát csukott szemmel is kiválaszthatják életük páiját. Azt is mondják, hogy a szerelem min• t legyőz. Nos, erről, most nem nyi< vitát, a műsort nézve egy dolgot biztosan: a gátlásokat. Másképp el sem tudom képzelni mi indíthatja arra a játékban szereplő lányokat és fiúkat, hogy egy egész kontinens szeme láttára beleröfogjenek a kamerába, kézen álljanak a legrövidebb szoknyácskákban vagy elénekeljenek egy dalt a My fair lady-ből. Ezekhez hasonló próbatételeken kell ugyanis keresztülesnie mindazoknak, akik kiválasztottak szeretnének lenni. Szóval sokat törtem a fejem, mi lehet az inspiráló erő ilyen körülmények között, míg rájöttem, hogy a válasz nyílván odaát van. Mármint a kamera másik oldalán. Na persze nem semmi, ha a tévében szerepelhetsz, pláne ha te leszel az a telemáziista, aki végül kiválasztatik. De addig még hosszú az út, kezdjük az elején. Az MTV-ben egy műsorhoz mindenekelőtt megfelelő műsorvezetőre van szükség, sőt, mivel esetünkben párválasztó játékról van szó, nem is egyre, hanem kettőre. A megfelelő náluk azt jelenti, hogy az illető legyen szép, jó alakú, kellően arrogáns és mindenre kapható, akár arra is, hogy az orrában turkáljon. A játék főszereplője (természetesen a két műsorvezető után) az a vállalkozó szellemű fiú és lány, akik kiválaszthatják páijukat a háttérben tomboló számos jelölt közül. Először a fiút vezetik be, aki ekkor Zorróra emlékeztet leginkább, de ő nem lovagol, hanem az extázisba esett lánysereg előtt táncol, majd elfoglalja a helyét a számára kijelölt trónon, amelynek magas támlája lehetetlenné teszi, hogy a választékot szemügyre vegye és viszont. A táncparkettre betolnak egy nagy táblát, olyan kategóriákkal mint testalkat, smink, mellek, észjövő, hajhossz, alsónemű, ajkak stb. A srác feladata megnevezni azt a kettőt, amelyikre kíváncsi. Ezután a műsorvezető fiú hanyag eleganciával a háta mögé vágja a takarótáblácskákat, minekután láthatóvá válik a két tulajdonság, amelyeket igyekeznek minél jópofábban megfogalmazni. Ez néha sikerül is nekik. A mellek felirat alatt a következő szavak olvashatók: Pamela Anderson 1991ben, Pamela Anderson 1996-ban. A srác megnevezi, melyik mérettel találta Pam-et szimpatikusabbnak, azok a lányok, akik hasonlóan gondolkodtak, továbbjátszanak, a többiek sajna búcsúra kényszerülnek. Az utolsó hat-hét leányzó közül már más módszerek szerint válogatnak, nekik a bevezetőben már említett feladatokat kell megoldaniuk. A végső megmérettetésben három játékos vehet részt, akik megpróbálják kitalálni a fiú minden gondolatát és rájönni, hogy vajon a házi tündéreket vagy a dolgozó nőket kedveli-e jobban. így lépegetnek a padlóra festett játékmezőn, míg az egyikük révbe ér. A levegő megtelik feszültséggel, a fiatalok oly sok ideges, várakozással teli perc után, végre megpillanthatják egymást és jobb esetben nem kell a csalódottságukat kínos mosollyal leplezni. A lényeg természetesen itt is a részletekben van, azokban a rózsaszín, duci, csalafinta szemű angyalkákban, amelyekkel telefestették a stúdiót. Persze nemcsak ők rózsaszínek, hanem a padló, a plafon, a szintetizátor is. A ciklámen dizsibe oltott stúdióból sugárzik a szerelem, már ha a szerelem olyan, mint a vásári vattacukor. Néha csodálkozom, hogy a háttérben vonagló és minden szóra hangos ovációval reagáló közönség nem ragad oda a berendezéshez. Pedig nem teszik ezt, szakadatlanul táncolnak, ezzel is értésére adva mindenkinek, hogy ez az egész tök jó buli. Én néha mégis sajnálom a szereplőket és nemcsak azokat, akik kiesnek és WC-kagylót akasztanak a nyakukba. Azért nem tartom képtelenségnek, hogy a reménytelen szerelmesek, akik átvirrasztják az éjszakát, mégis élvezik ezt a műsort, ami a maga műfajában mégiscsak profi. Az ötleteket érdemes lenne máshol kamatoztatni. Ki ne szeretné rózsaszínben látni a világot? Ehhez csak annyit kell tennie, hogy péntek este bekapcsolja a televíziót, a lila füstben igyekszik nem észrevenni a csalódott arcokat, a közönséges poénokat, az erőszakos műsorvezetőket. Azt mondják a szerelem öl, butít és nyomorba dönt. Kész szerencse, hogy ennek a műsornak semmi köze a szerelemhez. Gyuricza Ágnes Bokros Lajost nem éljenzik Nyilatkozott a szekszárdi műtőblokk építője ^^Legutóbbi számunkban írtunk az épü^^zekszárdi műtőblokk körüli költségvitáról, azaz arról nyilatkoztak a megszólalók, hogy a tervezett 2,2 milliárd forint helyett miért kerül közel egymilliárd forinttal többe a beruházás? Mint emlékezetes, a Tolna Megyei Közgyűlés zárt ajtók mögött tárgyalt a témáról, s azt a döntést hozták, hogy az építkezést mindenképpen folytatni kell. Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter ezt az elhatározást nagyra értékelte, mert mint mondta, nagy hiba lenne a beruházás felfüggesztése. Egyrészt a „műtőblokk-ügy" úgy teljes, ha megszólal az építő cég vezetője is, másrészt azokat a kérdéseket is feltettük neki, amelyek itt-ott keringenek a városban. Tehát következik Wiedemann Mihály, azaz a Wiedemann Építőipari Rt. elnök igazgatója, aki beszélgetésünk elején leszögezte, hogy amikor beadták a pályázatukat, biztosak voltak abban, hogy az említett összegből meg tudják építeni a létesítményt, s mint mondta, a megye rendelkezésére álló anyagi lehetőségek okán (2,2 milliárd forint) az eredetileg elhatározott alapterületet lecsökkentették 8140 négyzetméterre (a csökkentés harminc százalékot tett ki) még a tendertervben. - Tehát nem vállaltak alul? Ugyanis mondják, hogy voltak 3 milliárdos pályázatok is. - Alulvállalásról szó sem volt - mondta Wiedemann úr, s hogy most mégis hiányzik közel egymilliárd, fölvetésre így válaszolt: - Az eredményhirdetés 1995. március 6-án volt, s valamivel utána „érkezett" a Bokros-csomag, ami óriási gondot okozott. Nyolcszázalékos vámpótlékkal senki nem számolhatott. - A megyei közgyűlés elnöke és a kórház orvos igazgatója határozottan állítja, hogy a létesítmény átadására idén december 15-én mindenképpen sor kerül. - Pontosabban ezt állítom én is. Mert az, hogy ide még pénz kell, nem jelenti azt, hogy a munka leállt, hogy nem tudunk dolgozni. Ez kint a munkahelyen nem érezteti a hatását. - Azt is rebesgetik, hogy fizetési problémák miatt több dolgozója elment. - Erről nem tudok, s hozzáteszem, hogy az a stáb, aki elkezdte itt a munkát, folyamatosan itt dolgozik. - Az ön cége építette a szerkezetet, végezték a kőművesmunkákat, a teljes külső közművet. Olyant is hallani a városban, hogy eddig föld feletti építkezéssel nem foglalkoztak, csak mélyépítéssel. - Társaságunk építette az APEH-székházat, az Állami Biztosítót, a Német Színházat. Amit említett, arra tehát csak azt tudom mondani, hogy ilyen a konkurencia. - Kökény miniszter úr azt mondta, minisztériuma szakmai segítséget nyújt a kivezető út megtalálásához, s azt is, hogy a jogos igények biztosítására megkeresik a megoldást. - A minisztérium még nem kezdte el a vizsgálódást, amihez hozzáfűzöm, hogy felelőtlenül nem lehet pénzt igényelni, azt megfelelő dokumentumokkal alá kell támasztani. E célra a beruházó és mi is készítettünk dokumentumot, s a megye fölkér egy független szakértőcsoportot, hogy állapítsa meg e beruházás költségigényét. - A kormány a negyedik negyedévben tárgyal a szekszárdi műtőblokkról, s dönt a központi költségvetésből való további támogatásról. Ez nem lesz túl későn? - Most az orvostechnológiából került átcsoportosításra 375 millió forint az építésszerelésre, s a rendelkezésünkre álló keretből az épületet be lehet fejezni. - Az eredeti tervekben is panelműtők szerepelnek? S ezek milyen minőségűek? - Az első kérdésére igen a válaszom. Az olasz gyártmányú elemek igen jó minőségűek, s hozzáteszem, hogy NyugatEurópában jó ideje ezeket alkalmazzák. A praktikumát illetően jó tudni, ha bármikor valamifée meghibásodás történik, akkor nem kell leverni a csempét és „fúrni-faragni", hanem az adott elemet kiemelik, s újat tesznek a helyére. - Ön szerint a létesítmény befejezéséhez a tervezett 2,2 milliárd forinthoz mennyi kell még? - Nyolc-kilencszáz millió forint - s egy hivatalos listát vett elő Wiedemann Mihály. - Tavaly is nyújtottak be úgymond pótigényt különböző egészségügyi beruházásokra, s volt, amelyik az összköltség negyven százalékét is elérte. Ennél a mi igényünk sem magasabb. - Mi a garancia arra, hogy ezt a pénzt biztosítják a központi költségvetésből? - A műtőblokkot az államnak építjük! V. H. M.