Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-01-19 / 1. szám

15 1997. JANUÁR 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP dányszámban adják el a lemezüket, Amerikában turnéznak. Változtatott ez valamit a barátságotokon? Nem félő, hogy elfordulnak tőletek? - Ez sajnos már megtörtént. Velük most igazán elszaladt a ló. Az egészben a legszörnyűbb, hogy annak idején mi már jóval előttük tapostuk a német színpadokat, a lemezkiadónk akasztotta ránk őket, és két éven át előzenekarunk volt a Wizo. Mi akkor elvittük őket, ezért sokmindent köszönhet nekünk a Wizo. Sajnos visszafelé nem működik a dolog. Ezek után úgy néz ki, több közös anyagra nem lehet számítani. - Mit terveztek 1997-re? - A tél folyamán már csak egy-két koncertet adunk, majd elkezdünk dolgozni a következő albumon, amihez már most van néhány olyan szám, amelyek lemaradtak a Nincs karácsonyról. Bár korai erről beszélni, de '98-ban lesz tizenöt éves a zenekar. Arra az alkalomra biztosan kitalálunk valami nagy őrültséget. Epilógus: Fél egy körül szállingózni kezdett a várakozást igencsak jól tűrő tömeg. Mindenki visszakapta a beugró árát, és koncert híján, csaknem halálra fagyva hazaballaghatott. Ress Gábor, Szigeti Róbert Diákok költötték... Messze vagy... A kezemet nyújtom feléd, De nem érlek el, messze vagy. A kezedet nyújtod felém, De túl nagy a tér, messze vagy. Tekintetem siklik feléd, De árny fed téged, messze vagy. Árnyad suhan szemem elé, De nem érlek el, messze vagy. S szavam szállva szárnyal feléd, De fal van köztünk, messze vagy. Hiába mondom: szeretlek, Te nem hallod már, messze vagy. F. Anna (Szekszárd) (Továbbra is várjuk a diákzsengéket. Címünk: 7100 Szekszárd, Béla király tér 1. Szekszárdi Vasárnap.) Idén karácsonykor a Hang-ár szervezői is szerettek volna kedveskedni a (rock)zene rajongóinak. A feltételes mód azért szükséges, mert a december 25-re és 26-ra kiírt zenekarok közül csak ketten léphettek színpadra. Persze nem a szervezők hibájából. Első nap a természet erői vetettek gátat a fellépőknek, így csak két helyi banda tudott megjelenni, és játszani. Bár az igencsak magas beugró elriasztott minket a műsor megtekintésétől, biztos forrásból tudjuk, hogy elsőként a Z. F. Band adott koncertet, majd a Toxic következett, amely a tőlük megszokott és elvárt jó minőséget produkálta. Az aznapra a plakátokon feltüntetett két vidéki zenekar a hó miatt nem érkezett meg. A másnap sem volt szerencsésebb, immáron a technika ördöge játszott ^Bsze a jéggel. Hiába érkezett meg in ind a négy banda: az Auróra, a Coda, a Cik Cakk és a Bad Times, a megfagyott kábelt a szél valahol megtörte legalábbis a DÉDÁSZ szerint és így áram nélkül maradt egy vagy több blokk, köztük az erősítőé is. A csalódott rajongók kárpótlására interjút készítettünk az Auróra frontemberével, Vigivel. Először az új anyaguk kapcsán faggatóztunk. - Szeptember közepén jelent meg a Nincs karácsony című albumunk, és azóta folyamatosan koncertezünk, gyakorlatilag egy szabad hétvégénk volt. Nemrég érkeztünk haza például egy németországi turnéról, de a szekszárdi koncerten kívül már csak egy fellépést terveztünk, és utána zárjuk az évet. - Kicsit megdöbbentő az album címe. Mit értetek azon, hogy nincs karácsony? - Az ötlet onnan ered, hogy szerintünk elég szomorú helyzet alakult ki itt Magyarországon. Gondolok a nagyszámú munkanélkülire, az egyre több hátrányos helyzetű emberre, a pénztelenségre. Lassan már nincs okunk az ünneplésre. Egyáltalán nem magának a karácsonynak a megtagadásáról van szó. - Mire számithat egy rajongó, aki még nem hallotta az albumot? - Ez a lemez igazán beleillik az Auróra vonalába, talán kicsit dallamosabb az előzőeknél. Vidámabb, optimistábban próbálja ábrázolni a nyomorúságos helyzetünket. Ez a kazetta nyugodt körülmények között, jó hangulatban készült. Elég időt kaptunk a feltöltődésre, managerek és egyéb külső erők nem szóltak bele a dolgainkba. Ez tényleg olyan anyag lett, amilyet szerettünk volna, és azt tapasztaljuk, hogy az előző kiadványainkhoz képest jobb a fogadtatás. - Emiitetted a németországi turnétokat. Milyenek a német koncertek? - Nagyon jó hangulatúak, ott is sokan szeretik az Aurórát. Vannak helyek, ahol bizonyos szinten kultikus zenekarnak tekintenek bennünket. Egyébként magát a punkzenét másképp fogadja a közönség, ugyanis míg Magyarországon nem vert gyökeret ez a stílus, addig ott ennek igazi tradíciója van. Angolul és magyarul énekelünk, mindenképpen meg kell találni az optimális arányt, hiszen hacsak angolul dalolnánk, a koncert elvesztené a varázsát. Ha csak a magyart használnánk, nem értenének semmit az egészből. Az angol nyelvű számokkal megértetjük velük, hogy körülbelül miről is van szó. - Manapság elég nagy punkőrület dúl világszerte. Ti mit éreztek ebből? - Eljött az ideje, hogy reflektorfénybe kerüljön ez a stílus. Már régóta porondon vagyunk, sok zenei irányzat kiégett mellőlünk. Igazából sosem érdekelt minket, hogy hányan figyelnek ránk. A Viszlát Iván idején volt egy nagyon sikeres korszakunk, aztán kicsit háttérbe szorultunk. Úgy gondoljuk, nem a divatnak köszönhetően veszik az albumunkat. - A német Wizó-val régebben közös albumot adtatok ki, sokáig együtt koncerteztetek. Nekik most úgymond beindult a szekerük, hiszen 100000-es pélDrog: Középiskolások veszélyben Felkerestük a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság bűnmegelőzési alosztályát, hogy a fiatalokra leselkedő veszedelmekről érdeklődjünk. Az ott hallottakról, és általában a témáról megkérdeztünk néhány középiskolást. Az ő véleményüket is alább közöljük. Rőfiné Bors Éva rendőr hadnagy arról beszélt, hogy a szekszárdi fiatalok leginkább a kábítószer veszélyeinek vannak kitéve. Legtöbben kapcsolatba kerülnek vele, bár tisztában vannak azzal, hogy az ilyen káros dolgoktól „erkölcsileg romlik a világ, használatukat pedig az ember egészsége is megsínyli" (T. M.) A drog legelterjedtebb fajtája a Nyugat-Európából érkező Extasy tabletta, amivel legtöbben a baráti körükön keresztül ismerkednek meg. Úgy tűnik, az a tény, miszerint a kábítószerrel való kereskedés akár öt évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, egyre kevesebbeknek szab gátat. Andics Józsefné rendőr százados elmondta, hogy a fiatalok legveszélyeztetettebb rétege a középiskolás korosztály, amely „azért próbálja ki a számtalan tiltásnak köszönhetően már izgalmasnak, érdekesnek talált drogot, mert azt akarja bizonyítani, elég önálló ahhoz, hogy azt tegye, amit jónak lát." (R. R.) A középiskolások nem vettek részt a D.A.D.A. - Drog, Alkohol, Dohányzás, AIDS-programban és évente mindössze egy tanóra keretében ismerkedhetnek meg az ezzel kapcsolatos tudnivalókkal. Ez a diákok szerint is szükséges, de „talán hatékonyabbak lennének, ha a tanulókhoz korban közelebb álló személyek tartanák azokat, ugyanis egy korosztályunkbéli tanácsaira jobban odafigyelünk." (B. N.) Negvenöt perc természetesen messze nem elég. Ézért hirdettük meg azt a pályázatot, amelynek lényege egy olyan program kidolgozása, amely eredményesen tájékoztatja a fiatalságot a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól és az AIDS-ről. A bűnmegelőzés tárgyi eszközeinek széles skálája (plakátok, szórólapok, kiadványok), a drogellenes táborozások és felvilágosító órák nem mindig bizonyulnak elég eredményesnek. Már maguk a diákok is elismerik, hogy „egyre hatékonyabb elriasztásra van szükség." (A. E.) Sajnos a bűnelkövetők 14 százaléka olyan fiatalkorú, aki a gyengébb ellenállás felé haladva a fiatalabbtól, idősektől és nőktől tulajdonít el vagyontárgyakat fenyegetéssel, illetve erőszakkal. A fiatalok bűnözése és az említett problémák természetesen összefüggenek. Egy bűnmegelőzési programot csak úgy lehet sikeresnek nyilvánítani, ha két olyan gyerek életét kísérjük figyelemmel, akik azonos körülmények között élnek, de csak az egyikük vett részt a programban. Eredmény, ha ez utóbbi nemet tud mondani a drogra, alkoholra stb. Bár még a leginkább veszélyeztetett korosztály is tisztában van azzal, hogy „nem valószínű, hogy a kábítószer az ilyen kampányoktól eltűnik, de ha csak egyetlen gyerek ellen tud állni a kísértésnek, már megérte." (A. E.) Aszódy Eszter Hangár nélkül a Hang-árban