Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-04-27 / 8. szám

1997. ÁPRILIS 27. SZEKSZÁRDI 9 A Művészetek Háza idén is megrendezte a Thész Lászlóemlékhangversenyt 1997. április 14-én. EMLEKHANGVERSENY Köszöntőjében Kocsis Imre Antal polgármester mindta el gondolatait a fiatalon eltávozott zeneiskola-igazgatóról, aki zongoraművészként is reményei szerint még hosszú ideig él a város polgárainak szívében. A koncert szereplői ezúttal is színes műsorral álltak ki a pódiumra. Először Gerse József vezényletével a Liszt Fe>

enc Pedagógus 'Kórus előadásában lallhattunk négy művet: Orlandus Lassus motettáját: Super flumina Babilonis, Bárdos Lajos: A madár fiaihoz Tompa Mihály verséből -, Kodály Zoltán: A magyar nemzet - Petőfi Sánodr verséből készült kórusfeldolgozásokat és Szokolay Sándor Miniatűr kantáta c. zongorakíséretes művét, melyben Papp Olivér kiváló közreműködése járult hozzá a kórus produkciójához. A főként szomorú hangulatú, ám dinamikusan előadott művekben a mélyvonós hangszereket idéző férfikar szólamai jelentettek erőteljes alapot a megszólalásban. Ezután Drakóczy Zoltán gitározott, aki a zeneiskolában Orbán István növendéke volt, s jelenleg a debreceni zeneakadémiai tagozat hallgatója. Előadásában Johann Sebsatian Bach Allemande-ja kulturált, bársonyos hangon csendült föl, tempója, szólamvezetése, s szakértelemmel kidolgozott díszítései jelenlegi professzora Eötvös József lmunkáját is dicséri. Ferdinando Carulli: A-dúr gitárversenyének I. tétele vonósok kíséretével szólalt meg. A Földesi Lajos, Farkas Kata, Orbán István, dr. Tasnádi Jolán, Tóth Pál alkotta kamaraegyüttes azonnal megjelenítette a klasszikus stílusú mű - valójában korabeli szalonzene - könnyed, vidám hangvételét s a szólista itt is uralta az átlala elképzelt tempóváltozásokat, melyek bemutatására rövid kadencia adott teret. Jelenleg a győri zeneművészeti főiskola magánének tanszék hallgatója Müller Beáta, aki szintén a szekszárdi zeneiskola növendéke volt. Koloratúr mezzo hangfekvésű, telt, fényes énekhangja szuggesztív előadásmódra érett. Jól érthető olasz és latin szöveggel adta elő Nicola Porpora: Senza il misero piacer és Césár Franck: Panis angelicus c. műveket. Papp Olivér - aki Kugler Zsuzsa zongorista növendéke ezúttal orgonakísérettel ült ki az énekes partneréül. Változatos regiszterekkel, ügyes manuálváltozásokkal, s a hangszer redőnyének jól időzített kezelésével nagyszerű kíséretet nyújtott. Ezt követően Hepp Attila játszott trombitán, aki Szily Lajos növendéke volt. Zongorakísérő partnerével. Nagy Tímeával együtt Debrecenben fősikolás. A romantikus szerző Oscar Böhme: f-moll koncertjének lassú tétele zongorabevezetéssel különül el az I. tételtől, ezúttal a második tétel hangzott el kifejező, szép hangon a szólista tolmácsolásában, s a zongorista arányosan megformált kíséretével. A hangverseny következő száma egy érdekes kamaramü volt, melyet Ágostonná Béres Kornélia fuvolán és Környei Miklós gitáron adott elő. Astor Piazzola: Café 1930' c. programzenéje a szerző négy hasonló témájú darabjának egyike. A városi kavalkád, s egyegy tánctípus megjelenítése nem csak a fuvolistától kíván virtuóz játékmódot, hanem a gitárostól is különböző hangeffektek felvonultatását követeli meg. Az előadók igazi kedvteléssel mutatták be a darabot. Ezután a műsorvezető Föglein Klára bejelentette az első rész utolsó műsorszámát. Szergej Rachmanyinov: ciszmoll prelüdjének méltóságteljes előadásával Hűsek Rezső zongoraművész adózott Thész László emlékének. A mű, amely tömör drámaiságával hatott a közönségre, az alkalomhoz illő remek választás volt az előadótól. A szünet után igazi csemegét jelentett Wolfgang Amadeus Mozart: Ddúr fuvolanégyese Ágostonná Béres Kornélia, Szőts Judit, Auth Zoltánné és Mártonka Tünde előadásában. A zeneiskola tanáraiból az emlékest tiszteletére összeállt kamaracsoport mindhárom tételben kiegyensúlyozott hangzást biztosított a fuvola, hegedű, brácsa, cselló autentikus megszólaltatásával. Ezt követően Lányi Péter Ludwig van Beethoven op. 14. G-dúr szonátájának II. tételét játszotta. A zongoraszonáta variációs Andante tempójú tételét az előadó egyéni hangvétellel mutatta be. A koncerten végül s Szekszárdi Városi Kamarazenekar előadásában meghallgathattuk W. A. Mozart Esz-dúr sinfonia concertante c. művének II. tételét, a szerző egyik legszebb tételét, mely mélységében vetekszik a Requiem részeivel. A két szólista Földesi Lajos és Auth Zoltánné hegedű-brácsa koncertálása megcsillantotta az egész mű jellegét, a kadenciában pedig saját hangszeres tudásukat. Mozart „gyásztétele" az emlékhangverseny méltó befejezése volt. Molnár Márta SAS ERZSÉBET Hiszem, hogy hiszed... (lányomnak) Hiszem, hogy hiszed a szeretet erejét, Mikor simogatod gyermeked szöszi fejét, Ami erőt ad, ha úgy érzed nem megy tovább. Melytől megérzed a könny mögött a csodát. Hiszem, hogy hiszed, a minden vagytok Ti nékem. Vetetek együtt teljes csak e földi tétem, A vérem, a telkem, a szivem vagytok, Létezésetekkel egy új világot adtok. Hiszem, hogy hiszed Bennetek tovább élek majd. S az élet nemcsak rosszat, jót is tartogat, Átadod a jó szót, a kenyeret, a féltést, Hiszem, hogy hiszed a szeretet erejét. A verset a közelgő anyák napja tiszteletére közöljük. Kiő? 1. Magyar író (1894-1977) mesterien ötvözte a klasszikus és a modern regénytechnikákat. Egyik fő műve nemzetközi szinten is a polgári regény csúcsteljesítménye. 2. 1917: írói sikerek. Először egy pályázaton tűnt fel Lia című kisregényével, amely a Nyugat hasábjain jelent meg. E művéért a bíróság „erkölcstelenség" vádjával elítélte. Ekkori elbeszéléseit romantikus naturalistaként írta. 3. 1921: Versek, elbeszélések. Első önálló novellái Bécsben és Aradon jelentek meg. 1922-ben kiadták a Tó, búza, ember című szürrealista verseskötetét, majd a Kéthangú kiáltást. 4. 1924: Vándorlás, emigráció. 1926ban Perugiában írta az Óriáscsecsemő drámát, 1927-ben Pesten kiadta Éneklő szilva című könyvét, sőt egy verseskötetét is, Énekelnek és meghalnak címmel. Ezután Prágába vitt az útja (Ébredjetek fel), majd beutazta Ausztriát, Németországot, Skandináviát. Dubrovnikban írta a Szemtől szembe és a Befejezetlen mondatot. 5. 1945-ben a Csillag című folyóirat egyik szerkesztője lett. 6. 1951: Bírálatok. Az író körül fellángoltak a politikai viták, mert a kor szellemébe csak az optimista jövőkép illett, nem az ő árnyalt jellemei. Mindemellett népszerű és tekintélyes irodalmár volt. 1956-ban az írók élére állt, a forradalom győzelmét remélve. 7. 1957: börtön. 9 évi büntetésre ítélték. A gyűjtőfogházban írta G. A. úr Xben című regényét. 1963-tól újra kiadhatta műveit, a Szerelem és a Niki gyűjteményt. 1966-ban jelent meg stílusbravúrként a Kiközösítő, majd 1969ben a remekbe szabott önéletrajz, az ítélet nincs. Időközben a berlini, mainzi és a hamburgi akadémia tiszteletbeli tagjává választják. 8. Leghíresebb kisregénye összes kísérleteinek érett, tömör összefoglalása egy magyar menekült lány meggyilkolásáról. Az ebből írt musical évekig tartó elképesztő sikersorozat volt. Az író 83 évesen hunyt el Budapesten. (Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Antoine de Saint-Exupéry. Könyvjutalmat nyert: Füstös Tamás szekszárdi olvasónk.) Torgny Lindgren: Dongóméz Lindgren (1938) a mai svéd próza egyik meghatározó egyénisége. 1982-ben tűnt fel a Mint kígyó útja a kősziklán című regényével (magyarul 1988-ban jelent meg). Ezt követte mások mellett novellás kötete, a Merab szépsége (1983), újabb regénye, a Bthsabé (1984) és a Legendák című elbeszélésfüzére 1986-ban. Kisregénye, a Dongóméz (1995) Észak-Svédország egyik Isten háta mögötti kis tanyájára viszi el olvasóját. Egy nagy hóesés záija össze a vallásos előadásokból, írásokból élő írónőt a könyv főszereplőivel, az egymással még a haldoklásban is rivalizáló két fivérrel. A sötéten izzó történet nem csupán azt mutatja meg, hogy mindennek két oldala van, hanem ritka drámai erővel bontja ki két emberi sors szálait, ábrázolja a szeretetben-gyűlöletben egymásra utalt, szenvedélyükkel maguk körül mégis mindent elpusztító testvérek beteljesülő tragédiáját.