Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-04-13 / 7. szám

15 1997. ÁPRILIS 27. , SZEKSZÁRDI _ VASARNAP Városi diáknapok: április 25-26. A március 15-i fáklyás felvonulás alkalmával az immár megújult SZEKSZ (Szekszárdi Középiskolások Szövetsége) némi rutint szerzett, és egyszersmind bebizonyította, hosszadalmas huzavona után ismét kész „porondra lépni", belevágni egy nagyobb lélegzetű esemény szervezésébe. Azért persze van némi szorongás és félelem a hétfői SZEKSZ-üléseken megjelenők között. Az idén, április 25-én és ^ín ismét lesznek városi diáknapok '^Ptszárdon. - Mivel a SZEKSZ megújult, „friss" szervezet, csak lassan jövünk bele a munkába, nem tudjuk biztosan, mire is vagyunk képesek - mondja Kovács Judit. - Nem tudhatjuk, hogy a diáknapokat hogyan fogadja a diákság, de bízunk bennük, és reméljük, nem hagynak minket cserben. Mindenesetre megpróbáljuk a lehető legszínesebb programot összeállítani. Elsődleges szempontunk a diákok érdeklődése volt. - Konkrétan miről van szó? - A mindkét napra elkészült tervek egyelőre nem véglegesek, még tart a bonyolult egyeztetési folyamat. Remélem, a végleges változattal hamarosan találkozhatnak a fiatalok plakátokon, szórólapokon. Nos, pénteken és szombaton április 25-én és 26-án - előszóra sport kap szerepet. A kora délutáni órákban mérik össze ügyességüket a helyi középiskolák csapatai. Mindkét alkalommal egy-egy foci- illetve kosárlabda-mérkőzésre kerül sor. Talán aerobicbemutató is lesz, hiszen ez is egyre népszerűbb a fiatalok körében. Az első nap délutánján úgynevezett fórumot szervezünk. Terveink szerint itt hangzik majd el Szekszárd polgármesterének, Kocsis Imre Antalnak a köszöntő beszéde, majd az érdeklődők szekszárdi, illetve innen elszármazott neves emberek előadásait hallgathatják meg. Este a rock és az alternatív zene kedvelőinek örömére a Prométheusz parkban koncertet szervezünk, ahol helyi együttesek lépnek fel. Szombaton először az „extrém" sportok űzői lépnek pályára a Korzó mögötti parkolóban, amelyett erre az időre mentesítünk a forgalom alól. A BMX-, a görkorcsolya-, a gördeszka-bemutatóra mindenkit szeretettel várunk, akárki bemutathatja mit tud. A Gyermekek Háza szombaton délután a középiskolák közötti vetélkedőnek ad otthont. Műveltségi és ügyességi feladatokra egyaránt kell számítani, ám a megmérettetés érdekessége, hogy csapatonként két-két tanerő is részt vesz a versenyen. A rendezvény ideje alatt az ÁNTSZjóvoltából sátor lesz majd a mozi előtti téren. Ott mindenki hozzájuthat IQ-tesztekhez, önismereti kérdőívekhez, a legkülönfélébb statisztikai adatokhoz és AIDS-ismertetőkhöz. - Az anyagiakat hogy biztosítjátok? - A lehetőségeink igen szűkre szabottak, így szponzorokra is számítunk, akiknek a segítségét köszönjük! - Milyen távlati terveitek vannak? - Most a legfontosabb a diáknapok megszervezése. Ez annyira leköt bennünket, hogy még nem gondolkodunk a távolabbi jövőn. Majd ha túl leszünk a rendezvényen, értékelésen, akkor továbblépünk. Van egy irodánk a ZUGban, ami még berendezésre vár. Hozzá a pénzt pályázat útján kell előteremteni. Egyébként nagyon pici, el sem tudom képzelni, hogy fogunk bepréselődni, mondjuk egy-egy ülés alkalmával. A krónikás mit tehet hozzá mindehhez? Reméli, hogy a SZEKSZ-eseket meggyőzi majd szervezetük fontosságáról, perspektívájáról, munkájuk értelméről a diáknapokon résztvevő hatalmas és aktív tömeg. Ugye így lesz?! Gy. E. „Földiekkeljátszó égi tünemény" A Hale-Bopp üstökös, ahogy mi nem látjuk... A hányatott sorsú XX. századunk már sokmindent megért földön és levegőben egyaránt. De a Hale-Bopphoz hasonló méretű üstökössel csak a '60-as évek emberei büszkélkedhetnek. Az ezredvég legfényesebb, leglátványosabb és legnagyobb üstököséről (illetve az üstökösről általában) Dömény Gábor amatőr csillagásszal beszélgettem. - Nos, az üstökösök fagyott gázból, porból és kőzetekből épülnek fel és mintegy 10-15 km átmérőjűek, í^k nagyon messze, jóval túl a Plútó pályáján helyez^Bek el az Oort-üstökösfelhőben és a Naprendszert gömbszimmetrikusán veszik körbe. Keletkezésük pedig a Naprendszer keletkezésével van összefüggésben. A kezdeti ősködből 4 kőzetbolygó, azokon túl pedig 4 gázbolygó jött létre. Ezek pályája mögött a jeges, törmelékes anyag kondenzálódott és alakultak ki az üstökösök. - Hogyan kerülnek ide? - Ez teljesen véletlenszerű. Az üstökösfelhőben több százezer mag kering meglehetősen lassan és egy kicsi „löket", zavar, ütközés, csillag elhaladása elmozdíthatja őket. És ha már letérnek, akkor már muszáj nekik egy elnyújtott ellipszis pályára állniuk, melynek az egyik gyújtópontja a Nap lesz, hisz eddig is a Naprendszerben keringtek. Mozgásuk a Nap felé egyre gyorsul, majd megkerülve a Napot egyre lassulva visszatérnek és így periodikusan közlekednek körbe és körbe. Ha csak valami nem szól közbe, pl. egy bolygó. Két évvel ezelőtt egy üstökös össze is ütközött egy bolygóval. Ez előfordulhat velünk is, ugyanis ennek az esélyét nem lehet kizárni. Legutóbb 1908-ban a szibériai meteorbecsapódás is valószínűleg egy üstökös lehetett. - Lehet-e kategorizálni az üstökösöket? - A legfőbb kategóriák a rövid, illetve a hosszú periódus szerint állíthatók fel. Néhány száz ismert, többszöri visszatérése alapján regisztrált üstökös létezik számunkra. Ezeknek jól ismert pályája van, melyet több ezer évre előre is meg lehet határozni és így megtudható pl. az is, hogy ütközésveszély fennáll-e. Nos, ezek közül egyről sincs tudomásunk. Egyébként is ritka esemény, kb. 10 000 évenként fordul elő. És ha az 1908-as az volt, akkor egy darabig nyugi lesz. - Felépítését tekintve hány részből áll egy üstökös? - Ezeknek 3 fö része van. Amíg távol van a Naptól, addig csak a magból áll, mely tízegynéhány km átmérőjű. Ahogy jön befelé, a jeges gázok párologni kezdenek, de a köztes állapotok kimaradnak, vagyis a gázok szublimálnak a felszínről. Ugyanakkor a mag bizonyos gravitációs erővel rendelkezik, mely a gázokat maga körül tartja. Ez a ködfelhőszerű „anyag" veszi körbe a magot és óriási méretűvé duzzadhat. A mag és a felhő együtt alkotja az üstökös kómáját vagy fejét, amikor pedig már bent van a Nap közelében a Mars és a Föld között, akkor a napszél a fej külső részeit már képes elfújni, így kialakul a csóva. Megkerülve a Napot mindez visszafejlődik. - A Hale-Boppról is szeretnénk néhány friss adatot megtudni. - Április 6-i adatok állnak rendelkezésemre. Pillanatnyilag 211 millió km-re van tőlünk. Földközelben március 22-én volt, amikor is 197 millió km-re közelített meg bennünket. De most már túl van a Napközeipontján is. A csóva 15 fok hosszú, mely a valóságban hatalmas, 120 millió km-t jelent, vagyis csaknem a Föld-Nap távolságával egyenlő. A kóma átmérője 1,8 millió km. Jóval nagyobb a Napnál, míg a mag 40 km közepes átmérővel rendelkezik. A sebessége az ellipszis pálya Nap felőli csúcspontjánál a maximális 44 km/másodperc. Az üstököst 1995. július 22-én fedezte fel Alan Hale hivatásos csillagász, valamint Thomas Bopp amatőr csillagász, aki egyébként építési vállalkozó. Ök ketten egymástói teljesen függetlenül ugyanazon az éjszakán fedezték fel az égitestet. Felfedezéskor nagyon messze, a Szaturnusz pálya körül helyezkedett el, és ettől vadult be mindenki, hogy ilyen messziről ennyire jól látszik. - Járt már itt? - Járhatott, de elég nehéz beazonosítani. Erről jut eszembe, hogy a lehető legrosszabb az üstökös, a Föld és a Nap állása. Ugyanis ha egy kicsit késésben lettünk volna, és a Föld január 2-i helyén tartózkodna, akkor az üstökös pont,/elettünk" helyezkedne el, mivel a pályája pontosan merőleges a bolygók keringési síkjára. Ebben az esetben a Föld-közelség 15 millió kilométer lett volna. Az abszolút fényesége ismeretében pedig az is kiszámítható, hogy nagyjából félholdnak megfelelő fénnyel bírna. Erről pedig tudjuk, hogy bizony árnyékot vet és feltűnően fényes lehetne. A csóva pedig bődületes, az egész égboltot átszelő méretű lenne. - Meddig lesz látható? - A hajnali égen már február közepétől megfigyelhető, sőt március közepétől már sötétedés után is április végéig. Tehát két és fél hónapos láthatósága van. - Várható-e újabb üstökös? - A periodikusok közül hasonló fénnyel bíró egy sem 10-15 évig. Ha netán előfordulna, akkor az új felfedezés lenne. - Tehát mindenki ragadja meg az alkalmat és figyeljen. Az utolsó kérdésem a csillagvizsgálóhoz kapcsolódik, ezen belül is a nyilvántartás érdekelne. - Normális esetben hetente kétszer, szerdán és pénteken, majd nemsokára hétfon és csütörtökön lesz nyitva. Ugyanis csak így tudom összeegyeztetni a munkámmal. Most viszont, derült időben, naponta nyitva tart az intézet. Pénteken, április 4-én azonban elég kellemetlen, a csillagvizsgáló szempontjából viszont egyenesen cikis helyzet állt elő. Kezdetben igen pocsék idő volt, és családi elfoglaltságom miatt egyébként sem nyitottuk ki a vizsgálót. Nem sokkal sötétedés után kitisztult az ég, és telefonáltak, hogy a Határtalanul című vetélkedő határon túli diákjai esti programként szeretnék megnézni az üstököst. Teljes égés volt, ugyanis ha a város is akarná, hogy rendesen működjön, akkor mindenek előtt ügyeleti rendet kellene szervezni, komfortosabbá kellene termi. Lepnének diákok, akik hétvégén is készenlétben állnának. Hogy ez miért nem így működik Szekszárdon, nem tudom, pedig ez is egy plusz lehetőség a fiataloknak. Azt hiszem, érdemes lenne az illetékeseknek is elgondolkodni a csillagvizsgáló siralmas helyzetén. Addig is: távcsövet szegezz! Ress Gábor