Szekszárdi Vasárnap 1997 (7. évfolyam, 1-22. szám)

1997-04-13 / 7. szám

12 , SZEKSZÁRDI _ VASARNAP 1997. ÁPRILIS 27. Néhány perc Fritz Walterrel „A legnagyobbakat győztük le" A lassan véget érő évszázad legjelentősebb labdarúgói közé tartozik. Noha közelebb van a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez, korából legalább tíz évet letagadhatna. 1962, a chilei világbajnokság óta nem ül fel repülőre, ha meszszebb megy, vonattal közlekedik. Az avatott információk tömkelegét birtokoló szurkolónak ennyi elég, hogy egy vetélkedő apropóján „köpje" a választ, de a szélesebb közvélemény a helyes válaszadáshoz még igényelhetné az illető nemzetiségét és korát. Ebben az esetben tíz korosabb szurkolóból mondaná is kilenc: „Az a fránya Fritz Walter, aki az aranycsapatunk ellen '54-es berni világbajnoki döntőben is szerzett gólt. Aki Puskás Öcsi, az egyik legnagyobb századbeli futball-leganda udvartartásához éppúgy hozzátartozik, mint a két Real-os klubtárs, Di Stefano vagy Gentó. El is vonatozott a számára elhagyhatatlan Kaiserslauternből Budapestre, hogy a kortárs, a legnagyobb, azaz a 70 éves Öcsi köszöntésén személyesen jelen legyen. Az élénk sajtóérdeklődés közepette „pár percet" sikerült kapnunk tőle. - Sok mindent, szinte mindent elért hosszú pályafutása során. Viszont a minden bizonnyal örök Adidas-múzeumba mégsem a németek tulajdonképpeni első nagy góllövőjének csukája látható. Okoz-e ez egy picit elégedetlenséget Önnek? - Nem, mert a verhetetlennek tűnő magyarok elleni győzelem volt a lényeg, nem pedig az, hogy ki lőtte a harmadik gólt. Ez a gól persze mindenképpen történelmi és kuriózumértékű is, így szerzője Helmuth Rahn csukájának ott a helye, ahol most van. - A 8-3-as vereség elszenvedése után Ön mennyire bízott a német válogatott sikerében? Nem különösebben, hiszer ott volt te kintélyt paKonfekció és koncepció a kézilabdában rancsoló realitásként, hogy a magyar válogatott akkor a világ legprímább nemzeti csapata volt, négy éve veretlen és verhetetlen. Némiképpen valamiféle esélynövelő volt, hogy Puskás a fináléban sérülten játszott, de végül is nem ez volt az oka, előzménye a mi nem várt, szenzációs 3-2-es győzelmünknek. Véleményem szerint Sepp Herberger kapitányunk hatékony, párját ritkító taktikai húzása hozta meg a sikert: a magyarok játékában meghatározó, visszavont középcsatárként roppant hasznosan, és eredményesen játszó Hidegkútira koncentráltunk, őt próbáltuk zavarni, semlegesíteni, ami az ellenfél játékának folyamatosságára, gördülékenységére volt hatással. - Annak lehetett szerepe, hogy a félidőben, mint utólag kiszivárgott, az Önök csapata, mintegy az esős, csúszós talaj ellen is védekezve, stoplit cserélt? A csapattal levő, akkor még csak sima cipész, Adi Dassler, méretesebb stoplikat csavart a cipők talpába... - Nem gondolom, hogy fontos lenne ezt egyfajta tényezőként emlegetni... (A közelünkben levő Buzánszky Jenőtől sebtében megtudtam, hogy esett az eső a döntő ideje alatt, bizony nem volt könnyű megállni, elindulni. Hiába no, már- akkor német előrelátás precizitás... - a szerk. megjegyzése.) - Mennyire elégedett a pályafutásával és a mai helyzetével? - Boldog vagyok, noha ezzel az eredménylistával nem kereshettem annyi pénzt, mint a maiak, mi ugyanis még amatőrök voltunk. De nem panaszkodhatok, mert pályafutásom befejezése után az Adidas foglalkoztatott. Egészségi és családi állapotom pedig lehetővé teszi, hogy ma is derűsen lássam a világot, ha úgy tetszik élvezzem az gj^ tet. Két év múlva éppen az aranylt^P dalmat ünnepelhetjük a feleségemmel, aki Svájcban született és Olaszországban ismerkedtünk meg, fél évszázaddal ezelőtt. - bégyé „Bogyi bácsi" dicséri a Ferropatent-Lazúrt Az élvonalba jutás szempontjából igen fontosnak számító, húsvéti BHG - Ferropatent-Lazúr kézilabda-mérkőzésen Török Bódog, a magyar kézilabdázás mindmáig egyetlen világbajnok kapitánya is jelen volt. Nem egy konkrétan megfogalamazható céllal, hanem csak úgy általában a sportággal életre szólóan „fertőzött" nyugdíjasként. Fanatizmusára jellemző: a látottakat kis magnóra is mondta. Akkor mégis csak felvetődik a kérdés: azért csak valakinek, csak tüsténkedett a valamikori sikerkapitány?... - Nincs szó semmiféle megbízatásról, csak önmagamnak elemeztem a meccset, mondtam magnóra a látottakat - „adta ki magát" a mester. - Úgy valóban ráérő időmben azt fogom kielemezni, hogy például az NB I-ben két meghatározó csapat a tudatosság, a játék szervezettsége alapján milyen szinBORVIDEKI BORVERSENY Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Szekszárdi Borvidék Szőlő- és Borkultúra Alapítvány és a Szekszárdi Hegyközség SZEKSZÁRD A SZÖLÖ ÉS BOR NEMZETKÖZI VÁROSA 10 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL JUBILEUMI BORVERSENYT SZERVEZ. A borversenyre bortermelők és -felvásárlók nevezhetnek boraikkal. A részvétel feltétele: a versenyre benevezett termelő a leadott mintából legalább 3 hl borral rendelkezzék. A borverseny időpontja: 1997. április 17. (csütörtök) 9.00 óra. Vármegye borozó Szekszárd, Béla tér 1. Bormintaleadás: fajtánként 3-3 db 7 dl-es szabványüvegben az ALISCAVIN RT. Garay téri pincészetében. 1997. április 14-én (hétfő) 7.00-18.00 óra között. Nevezés jeligés. Nevezési díj: 300 Ft mintánként, melyet a minták leadásával egyidejűleg a helyszínen kell befizetni. Szekszárdi Borvidék Borverseny Szervező Bizottsága ten áll, no és az egyéni kvalitások alapján mi a helyzet. - Felettébb érdekel bennünket mostani analízisének egy rögtönzött, a szekszárdi csapattal kapcsolatos része. - Több szempontból is kellemesen megleptek. Látszott, hogy kitűnő erőben vannak a játékosok, technikai és taktikai téren is olyan megoldásokat láttam tőlük, ami az élvonal szintjét jelenti. A tréner (Tabajdi Ferenc a szerk.) remekül reagált a különböző játékhelyzetekre, a csapat számára nagyon előnyös változtatásokat eszközölt, amihez csak gratulálni tudok neki. - Az Ön mindenkori véleményét valószínűleg a szekszárdi sportközvélemény is respektálja, de most tíz szurkolóból legalább hét azt mondaná - már elnézést a kifejezésért - az „Öreg" túlontúl rózsaszínben látj az NB 1. aspektusából a csapatot. - Nincs semmi okom az elfogultságra. Láttam többször is játszani az NB I. mostani sereghajtóját és az utolsó előtti helyzettjét, szerintem ennek a Szekszárdnak már jelenlegi összetételében is komoly esélye lenne ellenük. - Akkor Török Bódog szerint nincs szükség több milliós beruházásra játékosfronton a csapat élvonalra való alkalmassá tétele miatt... - Nem tudom, mi a cél, korábbi szorosnak mondható kapcsolatom megszakadt a csapattal. Ha csak a sima bentmaradást nézem, akkor nincs szükség olyan, úgymond nevek leigazolására, akik nehezen illeszthetők a szerkezetbe, és egyénileg sem tudnak annyit hozzátenni a csapathoz, hogy megéljék a pénzüket. A Szekszárd több játékosa még fejlődőképes, így a nehezebb körülmények közötti teJi^ il™ sítményjavulás is prognosztizálj tó... - Még az NB l-ben a szekszárdi klub fővárosi képviselőjeként közel állt a csapathoz, ez a kapcsolat azonban idővel megszakadt... - Hadd tegyem hozzá: nem miattam! A csapat egyik trénere - szándékosan nem mondom a nevét - nem vette jónéven az én közeliségemet, és „ki tudott iktatni" ebből a szerepkörből. De ahogy elnézem, ennek az embernek a Dunaferrnél és most a Bp. Spartacusnál sem jöttek, illetve jönnek be a dolgai. - Hogyan éli, meg, ha mai „újhullámos" trénerek szakmai értelemben véve is „leöregezik"? - Több vádlónak már megüzentem, nem az a lényeg, hogy egy csapatnak milyen konfekciója van, hanem van-e koncepciója. A két dolog keveredik, mint például most a BHG-nál. B. Gy.