Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-03-24 / 6. szám

1996. MÁRCIUS 24. , SZEKSZÁRDI VASARN4P 11 Kegyes halál helyett... (1.) Életre ítélve Ante fi nem Könyörgés „Ha rájönnél, hogy az rakott testembe fészket, ne kímélj! mondd szemembe az igét és a véget, emelt fővel hadd álljak tenyerén a halálnak, de hogyha jön a perc és a részeg fájdalom, mi énné tett és tesz még az értelem kirobban szememben és a fény vak zavarosra vált: könyörgök, ne tagadd meg a megváltó halált, hisz aki ott hever még morfiumtól réveteg értelme fosztott hús-csont, már úgy sem én leszek." Beesett arc, az idők végtelenjébe révedező tekintet, fájdalom, szenvedés, szomorúság és várakozás. Gyógyíthatatlan betegek, akik ugyan különböznek egymástól, de egy közös bennük. Útjuk végállomása: a l^ÁL. „Ante finem"; stílusosan e ÍPIzóval jellemzik a haldokló ember állapotát. Élet, amely ebben a stádiumban már szinte méltóságon aluli. Mindennapjaink sokszor vitatott, kényes és megoldatlan témája az eutanázia, a fájdalmatlan, békés, kegyes halál. Orvosok, jogászok, egyházak foglalnak állást e sokáig tabunak tartott kérdésben. A közeljövőben újra az országgyűlés elé fog kerülni e téma, mely akár közvetve, akár közvetlenül is, előbb vagy utóbb mindannyiunknak fontos lehet. Nevezetesen az, hogy milyen módon fogunk meghalni és hogy meddig dönthetnek még mások saját életünk, vagy halálunk felett. Az orvos nem hóhér A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma hivatkozva a hippokratészi esküre - „Reménytelen esetben is mindent megteszek a beteg életben maradásáért. Senkinek nem adok halálos mérget akkor sem, ha kérik." - az eutanázia mindkét formáját elutasítja. így az aktív eutanáziát is: ha valakinek a halálát indokolt esetben az orvos elősegíti, gyorsítja, és a passzív eutanáziát: ha nem segíti elő, nem gyorsítja, de nem is igyekszik támogatni az életműködéseket. Köteles viszont az orvos figyelembe venni, ha a beteg, élve önrendelkezési jogával, viszszautasítja az orvosi kezeléseket, amelyek életének meghosszabbítását szolgálnák. Ez az eset így már nem eutanáziának minősül, hanem a beteg nyilatkozata tiszteletben tartásának! A MOK állásfoglalása szerint az ember életének kioltását célzó tevékenység mind az orvosi hivatással, mind az orvosi etikával összeegyeztethetetlen. Dr. Schultz Károly, a szekszárdi kórház gyermekosztályának vezető főorvosa kérdőíves felmérést készített 100 azon hazai gyermekorvos között, akik olyan újszülött osztályon dolgoznak, ahol intenzív újszülöttellátást végeznek és mindennapi munkájuk során dönteniük kell súlyosan károsodott újszülöttek kezeléséről vagy nem kezeléséről. A megkérdezett orvosok 99 százaléka, beleértve a főorvost is, egyértelműen elutasította az aktív eutanáziát. 83 százaléka megengedhetőnek tartotta a passzív eutanázia alkalmazását súlyosan károsodott újszülöttek kezelésekor szülői beleegyezéssel. Schultz főorvos pszichiáter kollégája szerint, ha egy orvos aktív eutanáziát végezne a betegen ha becsületes orvos - akkor egész életében lelkiirsmeret-fudalása lenne azért, mert megölt valakit. Ha nem lenne lelkiismeret-furdalása - mert olyan típusú orvos - akkor az még nagyobb baj, mert legközelebb könnyebben döntene és lehet, hogy olyan esetben is beadná a halálos injekciót, amikor nem kellene! Jogilag gyilkosság A Magyar Köztársaság Alkotmánya 54. paragrafusának első bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaságban minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani." Hazánkban ma az eutanázia mindkét formája gyilkosságnak számít még akkor is, ha azt a beteg saját maga kémé végrendeletében. A törvények tiltják az eutanáziát és mint előre meg nem fontolt, de szándékos emberölést, vagy emberölési kísérletet büntetik. A büntetőjog ma a klinikai és biológiai halál közötti stádiumban lévő beteget is védi. Az élet isteni ajándék A Római Katolikus Erkölcsteológia tanításában az egyház elítéli az aktív eutanáziát, ugyanis azt mondja: az orvosnak az a kötelessége, hogy ápolja az életet, nem pedig az, hogy megrövidítse. A passzív eutanáziáról már nem vélekedik ilyen szigorúan. A természetes halálhoz joga van az embernek. Hagyhatják meghalni, mert ezzel azt a halált fogadja el, amit Isten a kezébe adott. Farkas Béla Szekszárd római katolikus plébánosa azt mondja: „Az élet Istentől származik, az ő kezében van és az ő kezébe is kell letenni. Erőszakosan ezt az ember nem veheti el sem magától, sem mástól." A hívő ember azt vallja, hogy a fájdalom is szükséges, a szenvedés sem hiábavaló. Jézus is vállalta a szenvedést a keresztfán. Az Újszövetségi Szentírás 8. fejezetében így szól híveihez: „Ha valaki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és kövessen engem!" A plébános úr azt tartja, hogy Istennek szándéka van az emberrel még a halálos ágyán is, és ezt a szándékot az ember nem húzhatja keresztül. Fájdalom nélkül élni A megkérdezett laikus emberek többsége erkölcsileg elfogadja az aktív eutanáziát bizonyos esetekben, mert nem szeretnének fájdalmak és szenvedések közepette élni. Lehet, hogy azért vélekednek így, mert nincsenek tisztában a fájdalom fogalmával. Hála az orvostudomány fejlődésének, hosszan tartó rákos megbetegedésben az orvos sokat tud tenni azért, hogy enyhítse a fájdalmakat. Ha a betegnek nincsenek fájdalmai, könnyebben vállalja az életet. A megoldás talán az lenne, ha az orvosztudomány arra koncentrálna, hogy oly módon kezeljék a beteget, hogy az ne szenvedjen. A világon ma két országban (az Egyesült Államokban és Hollandiában) hunynak szemet az eutanázia felett. Svájc az egyetlen ország, ahol nem büntetik meg azt az orvost, aki halálos dózisú gyógyszert helyez el a beteg közelében, ha kéri. A férfiak védelmében Az egészségügyi kultúra hiánya nemcsak a nők, hanem a férfiak esélyeit is ronthatja. A szekszárdi kórház urológiai ambulanciája dr. Streit Béta főorvos vezetésével tavaly május óta végez ingyenes prosztataszűrést a férfiaknál minden kedden és csütörtökön 14-16 óráig. A főorvos úr elmondta, hogy ezzel a módszerrel lehet kiszűrni a prosztata nem rákos megnagyobbodását, melyet benignus prosztata hiperpláziának (BPH) neveznek, s amely a 40 éves kor után kezdődik. Mitán egy férfi betöltötte a 40 évet, de különösen 60 éves kor után a prosztata problémák forrásává válhat. 50-55 év felett a legbelső húgycső körüli zónája fokozatos növekedésnek indul. Jóindulatú megnagyobbodása során a benne futó húgycsöszakaszt megnyújtja és beszűkíti. Emiatt okoz jellegezetes vizelési panaszokat, amelyek sokrétűek lehetnek, és jelentkezésük sorrendje is különböző. Leggyakrabban azt tapasztalja a beteg, hogy vékonyabb, erőtlenebb sugárban üríti a hólyaglát, a vizelés tovább tart. Gyakran jelentkezik utócsepegés. Idővel nemcsak lassabban, hanem gyakrabban is vizel, és ami igazán zavaró: éjszaka többször is ébred vizelési ingerre. Ilyenkor az ürítés még nehezebb lehet. Ha húgyúti fertőzés alakul ki, a vizelés alatt égő érzés, fájdalom is lehet. Köztudott, hogy a férfiak nem szívesen jámak orvoshoz, ezért érdemes tisztában lenni a lehetséges szövődményekkel is. Abban az esetben, ha a vizelet nem ürül ki teljesen a hólyagból, vizeletpangás lehet, és ez következményes veseelégtelenséghez vezethet. Más esetben a hólyagban rendszeresen visszamaradó vizeletben kő keletkezhet. Amit a szűrővizsgálatról tudni kell. A legfontosabb, hogy fájdalommentes, nem jár tükrözéssel. A vizsgálatra telt hólyaggal kell érkezni! Elsőként ki kel! tölteni egy kérdőívet. Utána következik a hasi ultrahangvizsgálat, amely során megállapítható a prosztata nagysága, majd a vizeletsugár erősségének mérése következik. Végül az úgynevezett fizikális vizsgálat, azaz a prosztata megtapintása a végbélfelől. Ez a vizsgálat kissé kellemetlen része, annálfontosabb viszont a szakorvos számára. A tapintásból ugyanis nagy valószínűséggel el lehet különíteni ajóindulatú megnagyobbodást egyéb, nevezetesen gyulladásos vagy rosszindulatú daganatos kórképtől. Prosztatarák esetén viszont nagy a jelentősége a kezdeti stádiumban való felismerésnek, mert így a műtéti megoldás kellő időben elvégezhető.