Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-03-24 / 6. szám

9 1996. MÁRCIUS 24. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP Pitti Katalin Szentpéteri Csilla A számtalan tehetséges fiatal magyar zongora­művész közül március 12-én Szentpéteri Csilla mutatkozott be Szekszárdon. Nem mindennapi virtuóz adottság, boszorká­nyos technika jellemzi játékát és azt könnyed ele­ganciával párosítja. Kár, hogy minden számát a túlfokozott tempó jellemzi. Albeniz és De Falla műveiben ezzel a rohanással a spanyolos ritmika szenvedett csorbát. Liszt Rigolettó-parafrázisa az opera drámai csúcsát képviseli a híres kvartett fel­dolgozásával. A drámai tetőpont ezúttal elmaradt. Helyette hallhattunk egy minden bizonnyal világ­csúcsotjelentő tempóvételt. Ez a zongorázás, bár­milyen látványos, nem a művészetet, inkább az öncélú mutatványt szolgálja. Szünet után Wolf Péter: Stella románcait adta elő a Szekszárdi Kamarazenekar kíséretével. A 14 románc első számai még felkeltették a figyelmet, azután a többi hasonló karakterű darab egyre kevésbé. Nem a kitűnő zenekar tehet róla, ha­nem az invenció nélküli hangszerelés és a mo­noton egyhangúság váltott ki érdektelenséget, unalmat. HŰSEK REZSŐ Fotó: Jantner László <•—s Nemeth Judit oldala Tavirózsa Bayer Béla új kötetét, a Tavirózsát csütörtökön mutat­ták be a Művészetek Házában. - Ismét gyermekkönyvvel jelentkezett. Ez egyfajta megőr­zött infantilitás? - Közel sem. Hacsak nem pozitív értelemben. Hiszen a bennünk lakozó gyermek újra meg úja megszólalhat, ha esetenként más-más hangütéssel is. Vallom, hogy a külvi­lág káosza leírható, ha olykor a gyermekharmónia is han­got kap. Gondoljunk József Attila ,jó szóval oktasd, játsza­ni is engedd" sorára, a játékosság részét felnagyítva. •- Miről, kiknek szólnak az írások? | - A kötet 4 ciklusa különböző korú gyermekcsoporto­lt szólít meg 3 éves kortól. Míg a kicsik számára a nyelvi lelemények, mondókák, kiszámolok íródtak, addig a na­gyobbacskák a lassan kibomló költészet iránti affinitásukat élhetik meg. - Hallom, most fordítják a kötet szinopszisát franciára. - Valóban, még ebben a hónapban kijut Párizsba, ahon­nan is az UNESCO értékelése után a bolognai gyermek­könyvvásárra érkezik. - A két gyermekkötet közötti 13 esztendőben 5 másik műve is napvilágot látott. - Három verses-, egy novelláskötet és egy regény. A Ta­virózsát még ebben az esztendőben egy német nyelvű ver­seskötet követi, a megyei könyvtár kiadásában. Rejtvény: ki ő? 1. 1936-ban született a Tolna megyei Alsó-Rácegres­pusztán. A gyermekkor emlékei gyakran térnek vissza írá­saiban. 2. A Garay gimnáziumban érettségizett 1954-ben, majd bölcsészdiplomájának megszerzése után újságíró lett. Első írásai a Jelenkorban láttak napvilágot. ^3. Első novelláskötete a Csonkacsütörtök (1966). P 4. Híres állatmeséiben emberi tulajdonságokkal ruház­za fel a szereplőket, így könnyen magunkra ismerhetünk. 5. Tuvudsz ivígy? - kérdezi egyik elbeszéléskötetében? 6. Legutolsó kötetének címe: Hét szeretőm. 7. A múlt héten kapott Kossuth-díjat. (Egy, helyes megfejtést beküldő olvasónk könyvjutalom­ban részesül. Az előző rejtvény helyes megoldása: Babits Mihály. A nyertes: Kovaczek Josef szekszárdi olvasónk. Pitti Katalin A Máltai Szeretet­szolgálat március 9-ei jótékony célú hangver­senyén nagy örömmel tapsoltunk a Szekszárd­ról elszármazott Piszter Ilona operaénekesnő­nek, aki nagyon sokat fejlődött. Látványos volt a Bartina Néptánc­egyesület gyermekcso­portja. Aranyos volt a Béresné Kollár Éva ve­zette Tücsökzene klub. Az est többi szereplője is tudása legjavát adta. Mégis, az igazi nagy eseményt Pitti Katalin fellépése jelentette. Pitti Katalin művészetében minden együtt van: a tehetség, a muzikalitás, a felkészültség, a gyö­nyörű hang, a tökéletes technika, a magasfokú kul­túra és a szuggesztív előadás. Tanítani kellene, ahogy hangot vált a Bartók- és Kodály-népdalfel­dolgozások százszínű hangulatvilágában. Feleme­lően tolmácsolta Liszt 23. zsoltárát és a két Ave Mariát. Előadásában a legmegragadóbb az ér­zelmi töltés magasfeszültségű izzása. Nemcsak kiváló énekes, hanem a Művészet felkent papnő­je, akiből sugárzik a szeretet, a szépség, a boldog­ság, a szomorúság, a lélek százszínű bensőséges hangja. E sorok írója úgy ment erre az estre, hogy egy társadalmi esemény tanúja lesz, ahol a rendezés amatőrszintű botlásait kell csak tolerálni. Ehelyett egy igaz művész földöntúli szépséget árasztó bűv­körébe került. Valójában évek óta, talán Fischer An­nié szekszárdi szereplése óta nem hallottunk ilyen elementáris erejű emocionális megnyilatkozást, amikor a hallgató nem szégyenli a könnyeit törölni a szépség transzcendens felindulásától. Sztaszov orosz zenekritikus jut eszembe, aki Liszt Ferenc szentpétervári fellépése után a következőket mond­ta, és amit itt és most én is vállalok: ennek az estének minden percére emlékezni fogok a sírig. Csányi László-emlékszoba Csányi László író emlékszobájának, könyvha­gyatékának az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola ad ezután otthont. - Milyen kulturális értékekhez jutott a város? ­kérdezem Gacsályi Józseftől, a megyei könyvtár szakemberétől, aki munkatársaival együtt rendezi az állományt. - Elsősorban a kiváló esszéista „szellemi térké­pe" rajzolódik ki a könyvcímeket böngészve, de legalább ennyire kontúrosan látjuk a bibliofil Csá­nyi Lászlót. Tehát részint a világirodalom - be­leértve a magyart is - minden jeles alkotója helyet kapott a könyvtárban, részint a régi könyvek jelen­tenek felbecsülhetetlen kincseket. Az elrendezés­nél azt vettük figyelembe, hogy magánkönyvtárról van szó, sokszínű, irodalmi és művészi kötődést je­lentő dedikált művekről, s személy szerint az alko­tó író könyvtáráról. - Kik és hogyan használhatják az állományt? - A könyvtár használatára vonatkozóan majd külön szabályokban kell megállapodni az örö­kösökkel és a főiskola főigazgatójával. Nézetem szerint kutatási engedélyhez kellene kötni haszná­latát, ám kölcsönzési lehetőség nélkül. Olyan érték áll felhalmozva az olvasó előtt, amihez egy könyvtáros segítsége és felügyelete feltétlenül szükséges. Nagy örömöt fog jelenteni a könyv­szerető emberek számára, ha kézbe vehetik egy tudós literátor életének összegyűjtött szellemi értékeit. Könyvsarok Kirk Douglas: Az utolsó tangó Brooklynban Ellen egy nagy brooklynj kórház könyvtárosa. Munkatársai szeretik és becsülik, ám a magánélete hirtelen kisiklani látszik. Barátja, a híres szívsebész megcsalja asszisztensnőjével, lakótársnője pedig kifi­zetetlen számlákat hagyva maga után, elköltözik. Már-már összeroppan, amikor megismerkedik a nemrég megözvegyült Bennel. Szép szerelmük azonban nem nyeri el környezetük tetszését, és a sors is kegyetlenül közbeszól... (A könyv megvásárolható Balogh István boltjá­ban, a Mészáros L. u. 6-ban és a Korzó Áruházban.)

Next

/
Thumbnails
Contents