Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-03-24 / 6. szám

87 1996. MÁRCIUS 24. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP Miért szűnt meg a palackozás Szekszárdon? Nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés. Nemrég - a múlt hónapban - a sör után az üdítő palackozása is befejeződött a Pécsi Sörfőzde szekszárdi kirendeltségén. Évtizedes munkalehetőség szűnt meg ezzel a megyeszékhelyen, a százhatvan fős dolgozói létszám ötven főre csökkent a telepen. A döntés hátteréről Varga Miklós kereskedelmi igazgató nyilatkozott lapunknak, aki nemrég az Alisca rádió vendége volt. - A mai versenykörülmények között nem engedhetjük meg magunknak azt, I

iogy többszörös érlelésen, főzésen, átejtésen menjen keresztül a sör: a szekszárdi palackozással pedig éppen ez a helyzet következett be. A jövedéki törvény alkalmazása következtében a sörfogyasztás visszaesett 30 százalékkal az elmúlt időszakban. Ez is indokolta azt, hogy a palackozást Szekszárdon befejezzük. Az üdítővel más volt a helyzet: miután Pepsi megvett egy gyárat Budapesten, egyszerűen feleslegessé vált a szekszárdi „alvállalkozás". - Olyan hírek is elterjedtek ezt követően, hogy a telep egyszerűen bezár... - Ezt én is hallottam, de hadd mondjam el, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem szűnt meg az élet a szekszárdi kirendeltségen. Őszintén sajnálom, hogy több mint száz kollégánktól meg kellett válnunk, ám annak örülök, hogy ötven fő folytat továbbra is kereskedelmi tevékenységet. - Biztosnak lehet nevezni a helyzetüket? - Részünkről igen. Ugyanis ki kell szolgálnunk partnereinket, megfelelő szervizt kell biztosítani számukra, s ez emberek nélkül nem megoldható. S akárhogy nézzük, szekszárdi munkatársaink minden visszaesés ellenére 100 ezer hektoliter sört adtak el, elsősorban a mindenki által ismert Szalon fajtából, illetve új termékünkből a Tavaszi sörből is. Persze, ma már szerencsére nem elsősorban a mennyiségi, hanem a minőségi szempontok határozzák meg alapvetően munkánkat. S azt hiszem, nemcsak a bor, hanem a sör esetében is ez a lényeg. Az indiai est keretében - a Gemenc Interservice szervezésében - a Hotel Gemenc vendégei a szubkontinens konyhaművészetébe nyertek bepillantást, illetve Somi Panni és csapata előadásában klasszikus indiai táncokat tekinthettek meg. Az est fénypontjaként a Calcutta trió szórakoztatta szitárzenéjével a közönséget. Fotó: Jantner László Sumi Panni és csapata közhiedelemmel ellentétben nem a varázslók, fakírok és koldusok országa vagyunk. Rólunk, indiaiakról a különböző útifilmek festenek jó-rossz képet önök elé. Azt sajnos ma is kevesen tehetik meg, mint Körösi Csorna Sándor, hogy személyesen utazzanak el Indiába. - Az ön hazájában jól ismert a nagy magyar utazó és nyelvész neve? - Ezt nem állítanám, inkább a keleti országrészben tudnak róla. De azt hiszem, önöknél sem mindenki előtt ismert, hogy nemzeti költőnk, Rabindranath Tagore a '20-as években hat hónapot töltött gyógykezelés céljából a Balaton mellett. Mint írta, remekül érezte magát Magyarországon. * Eav nap Nem a fakírok és a koldusok országa! India Jeitendra Kumar Triphati őszintén szereti Szekszárd városát. India magyarországi kultúrattaséja tavaly februárban már járt a megyeszékhelyen, most, március 15-én már nemcsak egy udvariassági látogatást tett nálunk, hanem koszorúzott is forradalmunk ünnepén, majd késő délután személyesen köszöntötte az indiai est vendégeit a Gyermekek Házában tartott kiállításon, illetve a Hotel Gemencben, a vacsora alkalmából. A diplomatát délelőtt Kocsis Imre Antal polgármester fogadta a városházán, majd ezt követően Triphati úr rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, illetve interjút adott lapunknak. - Triphati úr, az indiai est mennyiben ad lehetőséget kapcsolataink fejlesztésére? - A rendezvény kezdete első lépése lehet egy kapcsolatnak. Ezek után az üzletemberek feladata az lenne, hogy J. K. Triphati leüljenek egymással tárgyalni: erre bíztatnám egyébként a szekszárdi vállalkozókat is. A folytatás - melyhez minden segítséget megadunk rajtuk is múlik. - Milyen termékekkel kereskedhetnénk egymással? - Már most ismertek Indiában a magyar gyógyszerek, a fémáruk és a mezőgazdasági termékek. India elsősorban bőrárut és ruhaipari terméket szállít Magyarországra. Ezeket a területeket lehetne tovább bővíteni. - A nagy távolság mennyiben jelent akadályozó tényezőt? - Tény, hogy országaink messze vannak egymástól, s ebből adódóan nem is nagyon ismerjük egymást. Ezen kellene változtatni, hiteles információkkal. A Amikor olyan tragikus esemény történik, bárhol az országban, ami elkerülhető, megelőzhető lett volna, valószínűleg sokan elgondolkoznak. Levonják a tanulságot. Ha gyermekek halnak meg értelmetlenül, akkor a szülök némelyike bizonyára gondol a saját gyerekeire, sőt felhívja a figyelmüket, amire kell. De a jelek szerint ez a gondoskodás nem általános. Inkább az jellemző, hogy közömbösen mennek el a legszörnyűbb dolgok mellett is. A múlt héten Gemencben történt haláleset nem volt törvényszerű. Két pomázi család kirándult Gémén ebe és a kisvasúttal is utaztak. Jeges tragédia A végállomásnál le kell szállni, hogy a szerelvény visszafelé indulásának lehetőségét megteremtse a mozdonyvezető. Nos, amikor leszálltak, az egyik pomázi család kisebb gyermeke eltűnt a társaságból. A közelben lévő nagy tó jegén - kirándulóknak már tiltott területen járt és beszakadt alatta a vékony jég. A kisfiú bátyja megpróbálta kimenteni, de rövid idő múlva már mindketten a víz alá merültek, megfulladtak. Tanulságok sora : a szülőnek kötelessége megtanítani a gyerekeit arra, hogy soha, sehol nem szabad rámenni ismertetlen helyen a jégre. Sőt, az iskolában is kellene ilyenekről hallaniuk a gyerekeknek. Azzal együtt, hogy ha mégis megtörténik a beszakadás, akkor a mentésre induló ember csak kúszva menjen oda, sőt lehetőleg vigyen magával egy hosszabb deszkát, vagy ha ez nincs, akkor hosszú faágat, karót. Fizikai törvényszerűség, hogy ha eloszlik a súly, bírja a jég a terhelést. Gemencben ez sajnos senkinek nem jutott eszébe, csak mentek neki a veszedelmes víznek. Persze a kirándulóközpontban, a kisvasúti jegykiadónál kötelességszerűen figyelmeztetni kellene a szülőket, hogy az a bizonyos Forgó tó veszélyes, vigyázzanak, nehogy a közelébe menjen valamelyik gyerek, akár tél van, akár nyár. Sőt, ezt a figyelmeztetést még a mozdonyvezető is megtehetné, amikor megérkeznek a végállomásra. (gemenci)