Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-14 / 1. szám

9 1996. JANUÁR 14. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Boldog új évet! Ahányan vagyunk, annyiféleképpen váijuk az új esztendőt. Van, aki örül, hogy vége, s reménykedik, a következő talán jobb lesz. Aki­nek sikéres volt az 1995-ös esztendő, megtalálta számítását vagy „csak" az igazit, az fájó szívvel búcsúzik az óévtől. Vannak, akik fé­nyes bálokban, s vannak, akik szük családi körben lépik át az új esz­tendő küszöbét. S vannak olyanok is, akik azt mondják, egy nap az évből, se több, se kevesebb. Nézzük, hol töltötték és hogy az év utolsó napját azok az emberek, akik tevékenységük miatt állandó reflektor­fényben állnak. Számukra mit jelent a szilveszter, s tettek-e fogadal­mat éjfélkor, amikor felhangzott a Himnusz. ^Dr. Berta Attila, Tolna megye rendőrfőkapitánya A sportcsarnokban, a meg­szokott régi baráti társaságban szilvesztereztünk. Velük évek óta együtt vagyunk, névnapokon és egyéb családi összejövetele­ken is. Soha nem fogadtam meg semmit szilveszter éjszakáján, ám a Himnusz hallgatása köz­ben, bármennyire is azt gondol­ják az emberek, hogy egy főkapi­tány kemény ember, mindig na­gyon elérzékenyülök. S bár nem fogadok meg semmit, kívánni mindig ugyanazt kívánom: BÉ­T. Dr. Farkas László, Tolna megye főjegyzője A Babits Művelődési Házban szilvesztereztünk a sógoromék­kal. Azt fogadtam meg, hogy többet nyilvános helyen nem vá­rom az új esztendőt! Lehet azonban, hogy ezt még a jövő szilveszterig módosítom. Sze­rintem ennyit érhetnek a szil­veszteri fogadalmak. Egyébként a dohányzásról már leszoktam, s más olyan káros szenvedélyem nincs, amiről talán le kellene szoknom. így fogadalom helyett csak kívánságom volt, mégpedig az, hogy azt a pár évet, ami a nyugdíjig van, egészben átéljem. Kérdés, mennyivel emelik a nyug­díjkorhatárt? Dr. Palkó László, Szekszárd város jegyzője A szilvesztert otthon töltöttem feleségemmel, gyermekeimmel. Soha nem szoktam fogadalmakat tenni, mert szerintem azok meg­tartása nem kötődik dátumhoz. Éj­félkor, amikor kicsit mindenki a jö­vőre gondol, azt kívántam, hogy ne zuhanjon tovább az ország, s az 1996-os esztendő végre ne legyen átlagév. Horváth Endre, a műszergyár igazgatója Családi körben töltöttem a szil­vesztert, az elsőt az új, s már hosszú évek óta nagyon várt csalá­di házunkban. A szilveszter éjsza­kai fogadalmaknak szerintem nincs jelentőségük, soha semmit nem szoktam megfogadni. Kíván­ni viszont igen. A gyár dolgozóinak, mind­annyiunknak egy legalább olyan évet, amilyen az 1995-ös esztendő volt. S a magánéletben, hogy a két egyetemista gyermekem sikeres legyen, s az oly sokat várt ottho­nunkat sikerüljön igazi otthonná berendezni. Városi Béla, a Korzó Áruház igazgatója Kellemes baráti társaságban ­voltunk vagy negyvenen - töltöt­tem a szilvesztert Bonyhádon, az Autós csárdában; Nem tettem fogadalmakat, él­veztem a jó hangulatot és a szeren­csére nagy decemberi forgalmunk után jólesett ünnepelni és pihen­ni. Németh Zoltán, a Héliosz igazgatója Otthon szűk családi körben töl­töttem a szilveszter felét, mert az éjfélt már álomban. Ezért nem is fogadhattam meg semmit. Ugyan­olyan nap volt számomra, mint az összes többi az évből. Velencei István, a városi tűzoltóság parancsnoka Nagyon kellemes társaságban töltöttem a szilvesztert, odahaza, feleségemmel és két és fél éves Bence unokámmal. Fogadalmat is tettem, mégpedig azt, hogy felére csökkentem a dohányzást. S talán így végleg sikerül hamarosan le­szoknom. Ez annál is inkább jó lenne, mert odahaza nem dohány­zik senki, s a kollégáim közül is ke­vesen. Amit szilveszter éjszakáján kí­vántam, az az, hogy legyen az 1996-os év annak az éve, amikor a tűzoltóság megkapja azt az elisme­rést, amit tavaly megígértek, s amiért megdolgoztunk. Egyéb­ként pedig bármilyen jól felkészül­tek vagyunk, azt kívánom, tűzeset­ben sosem legyen ránk „szüksége" a lakosságnak. Baltavári István, a Marley Gemenc Plast ügyvezető igazgatója Családi, baráti körben, házava­tóval egybekötött szilveszter volt nálunk az idén, ami nagyon jól si­került. Megfogadtam, hogy se jobb, se rosszabb nem leszek, mint amilyen eddig voltam. Úgy gondolom, égbekiáltó rossz tulaj­donságaim nincsenek, ezért ezek­ről nem kell leszoknom, s ragasz­kodom is hozzájuk, mert ettől va­gyok ilyen. Egyszóval nem fogad­kozással töltöttem az éjszakát, in­kább bölcs tervezgetéssel. Baky Péter, a Művészetek Háza igazgatója A szilvesztert Taljándörögdön töltöttem, családi, baráti körben. Azt fogadtam meg, hogy nem vál­tozom. Kívánni pedig azt, hogy le­gyen felhőtlen, boldog, gazdag az 1996-os esztendő számomra, a családomnak és a Művészetek Házának. Gál László, a városi tv vezetője Baráti társaságban töltöttem a szilvesztert, mégpedig nagyon kellemes és ünnepélyes apropója volt annak, hogy miért épp annál a barátunknál rendeztük. Gyerme­kük született, így ők nem tudtak otthonról elmozdulni, mi men­tünk hozzájuk. A társaság hölgy tagjai inkább a babával, mi férfiak beszélgetéssel, iszogatással múlat­tuk az időt. Nem fogadtam meg semmit, bár a cigarettáról jó lenne lemondani, egyenlőre nem hi­szem, hogy sikerülne. Tv-vezető­ként és magánemberként is ugyanazt kívánom, hogy folyta­tódjon 1996-ban az, ami 1995-ben jól ment, s amit a tavalyi évben el­terveztünk, azt sikerüljön megva­lósítani. -S-

Next

/
Thumbnails
Contents