Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1996-03-10 / 5. szám
16 1996. MÁRCIUS 10. , SZEKSZÁRDI VASARNAP A Szekszárdi Vasárnap melléklete Szekszárd Város Képviselő-testülete 29/1991. (XII. 23.) KT. számú rendelete a helyi adókról és az adózás rendjéről az időközi módosításokkal egységes szerkezetben k i A i |f • • 1 •' • 1 • • • • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján Szekszárd Város Képviselő^^tülete a következő rendeletet hozza: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1§ (1) E rendelet alkalmazásában adóalany: a) magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése. (2) a) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a • közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. b) A Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat, és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja. (3) Mentes az adózó a 19. § (3) bekezdés szerint a vállalkozása megkezdését követő hónap első napjától számított egy évig. E kedvezmény nem illeti meg azon adózót, aki a rendelet 15. § (3) illetve 22. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, illetve azzal másodszor kíván élni. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés, vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság esetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 2.§ Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, b) munkaerő foglalkoztatására, c) az 1990. C. tv-ben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban együtt: adótárgy). 3.§ (1) Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen célra befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében, levonható az adott évben esedékessé vált helyi adóból. (2) Az előző bekezdésben meghatározott adólevonási jogát az az adózó érvényesítheti, akinek a) az adólevonási joga 1996. évi január 1. napja előtt nyílt meg, b) az 1996.január 1.napjaelőttkivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 1996. évben fejezi be, c) az 1996. január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződése alapján kifizetést teljesít. (3) Amennyiben a helyi adó összege nem éri el az (1) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. (4) Amennyiben az előző bekezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a különbözetet kell megfizetni. Az egyes adókra vonatkozó külön rendelkezések II. fejezet 1. cím Építmény adója 4.§ Adókötelezettség (1) Adóköteles Szekszárd város külterületén és a zártkertben épült olyan építmény, amely - figyelemmel az 1990. évi C. tv. 13. § h) pontjára is nem lakás céljára szolgál, de felszereltsége és berendezése huzamosabb idejű emberi tartózkodást biztosít (tanya). Az adókötelezettség keletkezése 5.§ Adókötelezettség a 4. §-ban foglalt adótárgyak után: (1) Építmény esetében a használatbavételi engedély, illetőleg fennmaradási engedély kiadása, engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén a tényleges használatbavétel évét követő év első napján keletkezik. (2) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem szünteti meg. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiteljed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. 6.§ Az adókötelezettség megszűnik: A 4. § (1) bekezdésében írt építményekre: az építmény megszűnése évének utolsó napján, ha az első félévben történt, annak utolsó napján. 7.§ Az adó alanya (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) A külföldi magánszemély (az 1. § (3) bekezdésében foglaltak szerint). 8-§ Adólevonás, adómentesség (1) Levonható az adóból a rendelet 3. § (l)-(3) bekezdéseiben meghatározott beruházás ellenértéke. (2) Adómentes az adóévet megelőző évben a nyugdíjkorhatárt elért adózó a következő év január 1. napjától -, ha az egy főre eső havi jövedelme az adóévet megelőző évben a minimálbér összegét 1000 Ft-tal nem haladja meg. (3) Mentesek az adó alól a 12 m 2-nél kisebb alapterületű építmények, a műemlék építmények, a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmények, az állattartást szolgáló épületek és az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek. Az adó alapja és mértéke 9.§ (l)Az adó alapja az építmény m J-ben számított, egyszer beépített olyan alapterülete, ahol a belmagasság az 1,9 métert meghaladja.
