Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-02-25 / 4. szám

1996. FEBRUÁR 25. , SZEKSZÁRDI USARHIAP 13 Az Autó Techno kosaras technokratái Ifjú titánokkal a nagy siker igézetében Három csapatra való fiatal srác az Autó Techno NB Il-es férfi kosárlabdacsapatának az edzésesen. Fiatalság a köbön, még csak mutatóban sincs egy levezetni óhajtó, s ezzel is segíteni tudó öreg harcos. Ez a társulat így ahogy van - a már időközben visszavonult kosarasmatuzsálem Morgen Frici nélkül is - vezeti a tabellát az NB Il-es középcsoportjában. No csak! Valami van, valam i a színfalak mögött történhetett...?! A klinikai halál állapotából visszahozott szekszárdi férfikosárlabda kezdené bontogatni a szárnyait? Ennyit jelentene a sportban a langyos vizet gyűlölő: fia által is érdekelt Autó Technó-s főnök, Szűcs László belépése? Ennyit jelentene Mészáros András edző dacos elszántsága („Ha fene fenét eszik is, aktts előbb-utóbb egy saját nevelésű jiBrcisokra épülő élvonalbeli csapatot produkálok"), kitartása? Szóval a már kosárlabda technokratákra, az Autó Technóra illik odafogyelni. Nem rekreációs céllal elkosarazgató öregfiúk, avagy behatárolt képességű fiúcskák gyülekezete ez, hanem egy olyan együttes, amely a második vonal legjobbja lehet, és elsőként vagy éppen másodikként minősítő vizsgát tehet az élvonalra. Mielőtt az elkerülhetetlen esélylatolgatásba belemennénk, először illene arról szót ejteni, miként is teremtődött meg az a kis mini bázis, amely jóvoltából nem lenne gond kiállítani azokat az utánpótláscsapatokat, amelyek szerepeltetése nélkül nincs NB I. A témában a mostani edző nagyon is illetékes. - Egyszerű a magyarázat - mondja Mészáros András - azok a kosarasok és sportági szimpátiával megáldott testnevelők, akik komolyan gondolták, hogy legyen férfikosárlabda a városban, munkához láttak, minek eredmén^jént mára már három általános iskj^wn folyik utánpótlás-nevelés. Azta^rogy-nagy örömünkre - hogy ne vesszenek el középfokon a már alapfokon beoltott gyerekek - az 505-ös Ipari Iskola is bekapcsolódott. Nekik köszönhetjük, hogy a Sprite-bajnokságban is van már képviselőnk. Belőlük vebuválódik a kadett és serdülő csapat, a tehetségesebbek pedig már a felnőttekkel készülnek. Azzal az NB Il-es listavezető gárdával, amelyben szintén fiatalok kapnak helyet, a még kétségtelen segíteni tudó, Paksról átránduló öregurak eltűntek avagy letűntek a térképről. - Igen, az élet úgy hozza, hogy a srácok csak magukban bízhatnak - jegyzi meg az edző. - A rutin helyett az agreszszivitás és a gyorsaság dominál, ami feltétlenül jó, hisz átállhatunk egy korszerűbb pályára. - Ez persze egy hosszabb folyamat, viszont ha lenne egy-két negyvenhez közelítő „konzervatív", nagyobb esély lenne az NB I-re. - Valószínűleg igen, de nem siettetjük a dolgot. Nincs előírva a csapat számára a feljutás, de a csapatépítés igen. De ha egyszer az építés stádiumában is van esély a nagy bravúrra, a feljutásra!... Az Autó Techno ugyanis az őszi idényben mindhárom riválisát (OroszMészáros András, az elszánt edző. Fotó: JANTNER LÁSZLÓ lány, OSC, MALÉV) legyőzte. Miért ne lenne képes erre idegenben? Azt mondják, a három meccsből elég lesz egyet hozni, tehát két „zakó" is belefér. No persze ez még csak a rájátszás hatos döntőjéig vezet el, az igazi megméretés, vitézkedés csak akkor kezdődik, amikor a nyugati és a keleti csoport két legjobbjával találkozhatnának...? És ne feledjük, a hatból - oda- és visszavágók után - csak egy jut be a mennyország kapuján. Mindenesetre a Szőke A., Szőke B., Trupp (ez utóbbi kettő Szekszárdon katonáskodó, dombóvári fiatal), Kajtár (nagy igazolás az irányító poszton Bajáról), Dorogi, Szűcs, Csányi alapemberekből álló gárda mindent megpróbál, a többi pedig már legyen a kibontakozást elősegítő, a csapathoz hozzákomolyodó vezetés dolga. Amely a főszponzor vezérletével egy „takarékos NB l-es költségvetés előteremtésére ugyanúgy képes lehet, mint a csapat az élvonal kiharcolására. - bégyé Másokkal szövetkezett a Balogh-féle karatés „csapat" A megyei karatesport egyik oszlopának tekinthető Balogh László" a napokban - kisebb-nagyobb sebekkel - távozott az ő szorgalmazásával is létrejött megyei karateszövetség vezetéséből. Mint mondja, az elmúlt időszakban minden kérdésben vereségre ítéltetett, kisebbségben maradt, ami után - alapítói tagság ide, vagy oda - értelmetlenné vált számára a további szövetségi jelenlét. Nem haragszik senkire, de elég volt... Vele együtt a legnépesebb „had" is távozott: mintegy 130 - köztük zömmel faddi, tolnai, szekszárdi - „ipponos" követte a mestert. - Miért maradt egyedül elképzeléseivel? - Mert alapvetően más célok vezérelnek. Minél nagyobb, minél jobb eredmények elérésére törekszem, enRobinson, a bokszcézár Szekszárdon A Pakson rendezendő WBU pehelysúlyú világbajnoki elődöntő apropóján megyénkbe látogatott John Robinson, a londoni székhelyű WBU. elnöke, aki az Unió Box Team vendégeként csütörtökön este érkezett meg Szekszárdra. Az IBF egykori főtitkára már a külsejével tekintélyt parancsoló: testúlya közel kétszáz kiló, s a nagy tömeget könnyebben elviselendő, időnként a számára készített speciális, kézi vezérlésű kocsival közlekedik. Az eseményre felesége társaságában érkezett, és a szekszárdi Gemenc Hotelben szálltak meg. Mint ismeretes, Robinson úr legutóbb hat évvel ezelőtt járt Magyarországon, ugyanis ekkor rendezték a Simon Brown - Jorg Mayjonet IBF - világbajnoki döntőt. Robinson az Unió Box Team Szekszárdon keresztül egy kicsit betekintést szeretne nyerni a profi ökölvívás kelet-európai helyzetébe. - bégyé Tamara Mandzsics ugyan dicstelenül távozott Szekszárdról, de a volt jugó kézilabdás szurkolói körökben még mindig gyakori beszédtéma. Kíváncsian várják, várjuk a sportág berkeiben, miképpen alakul a sorsa. Kinek lesz igaza a jog asztalánál, a szekszárdi klubnak, vagy neki? Egyelőre pihen az akta, a sportjog (amely a kézilabda-szövetségfegyelmi bizottságában öltött testet) nem döntött semmiben, még csak nem is véleményezett, hanem a bíróságnak adresszálta sz ügyet. Az pedig, ugye tudjuk, hogy önhibáján kívül is képes hosszú hónapokat csücsülni rajta. Ami persze senkinek se jó. Dealegroszszabb lenne Mandzsicsnak, aki ugyan ott van a Spartacus napi edzésein, de a meccsek napján a lelátóra kényszerül. nek rendelek alá mindent. Úgy gondolom, letettem már néhány olyan eredményt, amivel nem nagyképűség a fenti kijelentés. - Ha jók az értesüléseink, akkor éppen egy ilyen eredményesség kérdésében kialakult egyet nem értés miatt, után csordult ki az a bizonyos utolsó csepp Önnél a pohárból. - Igen, így volt. Szerettem volna ott látni valamelyik versenyzőmet az év megyei legjobb karatésa között. Országos bajnoki címekkel, Világ-kupa bronzéremmel erre ugyanolyan esélyem lett volna, mint tavaly, de aztán leszavaztak. - Hogyan? - Úgy, hogy országos bajnoki tanítványomról Bali Ervinről nem vettek tudomást, a miskolci karatefesztiválról pedig Világ-kupa bronzzal hazatérő Bali Anitáról az volt a „kollégák" véleménye, hogy egy tízéves kislány még egyszer ne legyen a megye legjobbja. Túl fiatal, meg már egyszer volt, inkább ne legyen senki... Erre most mit lehet mondani - semmit, inkább távozni kell. Méltánytalannak éreztem, hogy eredményeinkhez, súlyunkhoz képest semmilyen beleszólásom nincs a szövetség munkájába. - A jelekből ítélve mégsem marad magányos farkas... - Egyáltalán nem. Néhány barátommal, kollégámmal a napokban megalakítottuk a Tolna Megyei Harcművészetek Szövetségét, amelybe én jelenítem meg a karatét. Hasonló gondolkodású, eredménycentrikus sportemberek gyülekezete ez, biztos vagyok benne, hogy megtalálom a számításomat. Itt a szakma, a versenyek, a versenyeztetés, a bemutatók, a nyitás, a kifelé való megjelenés a lényeg, nem érünk majd rá elveszni a bürokrácia labirintusaiban. Cáfolni szeretném a kiszivárgó híreket: igenis tudok egy közösségben másokért is dolgozni, mert például egy kick boxban elért nemzetközi eredményt ugyanúgy magaménak fogom érezni, mintha az én versenyzőm érte volna el a sikert. S ez fordítva is igaz. BÁLINT GYÖRGY Kulissza Meg tudják-e találni a megfelelő megoldást az érdekelt, illetve érintett felek? vetődik fel a kérdés. A felújított Horváth-Pazár tárgyalások arról árulkodnak, hogy a Spartac talán már letett arról, hogy ügyvédi rafinériával egyfajta joghézagot kaparva térítésmentesen megszerezze a szekszárdiaknak már idáig is több millióba kerülő játékost... ? (Állítólag éppen egy szekszárdi illetőségű üzletember révén már korábban meg tudták volna venni a pestiek a játékost, de kérdés, hogy a történtek után ez a szponzor hajlandó-e még az üzletre?) A Ferropatent-Lazúr is felettébb szorgalmazza a mielőbbi eladást, hisz ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül kész játékost tudjon venni, pénzre, nem kis pénzre van szüksége. Mandzsics annak idején az exszekszárdi tréner, jelenleg Dunaújvárosban dolgozó Pánczél Barabás vonalán, az ő közvetítésével került Szekszárdra, néhány hónapot együtt dolgoztak, megértették egymást, így nem tartom kizártnak, hogy esetleg a Dunaferr is ringbe szállna a játékosért. Ók azonnal, készpénzben fizetnének. Ezen szálak, összefüggések ismeretében felettébb érdekes, hogy a Ferropatent-Lazúr elnöke vajon miért utazott a héten viharos gyorsasággal Dunaújvárosba? Ám az is lehet, hogy a Mandzsícs-ügytől függetlenül más témában tárgyalt - Bálint -