Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-02-25 / 4. szám

, / SZEKSZÁRDI 1996. FEBRUÁR 25. VASARNAP Munkahelyek, német tőkével Bármennyire is hihetetlenül hangzik, néhány hónap múlva Szekszárd egyik új létesítményének kapujára kikerül a rég látott „munkásfelvétel van" tábla. Köszönhető mindez annak a szerződésnek, melyet a múlt héten írt alá a német Prettl holding képviseletében Walter Kentenich ügyvezető, illetve Kocsis Imre Antal polgármester. A megállapodás értelmében a német fél kiválónak ítélve a szekszárdi feltételeket - üzemcsarnokot épít fel az Aranytó utca közelében. - A beruházás eredményeként 500 fo juthat munkához - tudtuk meg Kocsis Imre Antaltól. - A befektető kettő, egyenként ötezer négyzetméteres üzemcsarnokot alakít ki ezen a területen, vállalva az ellenértékként megkapott héthektáros, mindeddig kihaszná"tlan telek közművesítési munkáinak nagy részét is. Ez további előnyökkel jár a város számára, hiszen a későbbiekben sokkal könnyebb lesz a vízzel, árammal és úttal rendelkező ipari területre csábítani az újabb befektetőket. A Prettl holding egyébként nem vesztegeti az időt, amint elolvad a hó, máris elkezdi a tereprendezést, majd az üzemcsarnok-építést. A tervek szerint a kora ősszel be is indul az üzem, ahol Siemens-Bosch alkatrészek összeszerelését végezhetik mindazok a szerencsések, akiket alkalmaz a német munkaadó. Indonézia Szekszárdra jön Méghozzá a tervek szerint, valamikor nyáron, a pontos időpont még további egyeztetéseket igényel. Az első lépéseknek mindenesetre már tanúi lehettünk az elmúlt héten, amikor is Indonézia magyarországi nagykövete, Hassan Abduldjalil Tolna megye székhelyén látogatást tett, előkészítve a távol-keleti ország szekszárdi bemutatkozását. A diplomatát a városházán fogadta Kocsis Imre Antal polgármester, aki két időpontot is javasolt - a júliusi Duna Menti Folklórfesztivál, avagy a szeptemberi Szüreti Fesztivál lenne a legalkalmasabb - az indonéz napok megtartására. Hassan Abduldjalil megköszönte a fogadtatást, majd néhány érdekes információ felsorolásával bemutatta nekünk, magyaroknak igencsak egzotikus hazáját. Indonézia, a volt holland gyarmat 17 ezer szigetből áll, földjét 190 millió ember lakja. Közel négyszáz nyelv és majdnem ennyi kultúra található egymás mellett, úgyhogy egészen biztosan maradandó élményt jelent majd találkozni ezzel a távoli, több mint 10 ezer kilométer messzeségébe vesző országgal. A nagykövet érdeklődve tekintette meg a városháza konferenciatermét A nagykövet fáradhatatlanul állta az újságírók rohamát, s lapunknak is szívesen adott interjút. - Nagykövet úr, igaz az, hogy Indonézia a világ legnépesebb iszlám országa? - Ez így van, nálunk a lakosság 90 százaléka a muzulmán vallás híve. Persze, kis számban élnek nálunk keresztények, buddhisták és hinduk is.'Valamennyien szabadon gyakorolhatják a vallásukat. - Egyes muzulmán országokban felerősödött az iszlám radikalizmus, a fundamentalizmus. Indonéziában is ez a helyzet? 1 - Nem, a mi iszlámunk teljesen különbözik az iráni, avagy a szaúd-arábiai gyakorlattól. Nem hiszünk a radikalizmusban, mi a toleranciát, a megértést hirdetjük, amennyire az csak lehetséges nálunk, ennyi népcsoport esetében. - A világsajtó rendre hírt ad az Indonézia által elfoglalt volt portugál szigetgyarmat, Timor nehéz helyzetéről, ahol folyamatosak a konfliktusok, zavargások... - Ahonnan a portugálok kivonultak - így Angolából, Mozambikból -, mindenütt konfliktusok t4madtak. A timori kérdést nem az indonézek, nem is a portugálok, hanem az ott élő emberek fogják megoldani. Fotó: Jantner László A mellékvízmérőkről Szekszárd Megyei Jogú Város | Közgyűlése 3/1996. számmal rende" letet alkotott a közműves ivóvízellátásról. A rendelet 21. §-a kimondja: • (1) Azokon a fogyasztási helyeken, ahol mellékvízmérők is fel vannak szeretve, a mellékvízmérőkön mért összesített vízfogyasztás és a bekötési vízmérőn mért vízfogyasztás fennmaradó különbözetének víz- és csatornadíját a lakóközösség köteles a szolgáltatónak megfizetni, fordított esetben a szolgáltató visszatéríteni. A közös képviselők kérésére indítványoztam, hogy az alábbi bekezdés is kerüljön be a rendelet szövegébe: (2) Azokon a fogyasztási helyeken, ahol mellékvízmérők és vízmérő nilküli fogyasztók is vannak, ez utóbbiak átalánydíjat fizetnek a lakóközösségnek. Az átalánydíj mértékét a lakóközösség állapítja meg. Az előző számban megjelent újsághír pontosítása érdekében közölhetem, a közgyűlés az indítványt nagy többséggel elfogadta. Mindkét fél, a mellékvízórás és a vízóra nélküli fogyasztók védejmében is szerettem volna, ha a rendelet az átalánydíj mértékének számítását is szabályozza a fő- és mellékvízmérőkön mért, a közös helyiségekben vételezett vízmennyiség, valamint a rendelet 3. sz. mellékletében szerepelt átalánymennyiségek figyelembevételével. De mivel ez utóbbi, a jogászok véleménye szerint, túlzott beavatkozás lenne a lakóközösség belső ügyeibe, ezért ennek szavazásra bocsátásától el kellett tekinteni; bízva abban, hogy ajogi alap megteremtése után a lakóközösségi bölcsesség mindkét fél számára elfogadható, igazságos szabályozást teremt. A rendelet használhatósága, bizonyos idő eltelte után, azon is mérhető, hogy csökkennek, vagy gyarapodnak-e az elszámolással kapcsolatos panaszok. Annyi bizonyos, a vízmű vezetősége nem venné rossz néven, ha peres ügyek képviseletével a későbbiekben nem terhelném őket. DR. VADAS FERENC, a 11. sz. vk. képviselője Hegyközség: ki mennyit fizet? A múlt hét végén tartotta idei első közgyűlését a Szekszárdi Hegyközség. Mészáros Pál elnök beszámolt a megjelenteknek az alakuló ülés óta végzett munkáról. A törvényben előírt határidőig, a múlt év novemberének végéig 627 fő jelentkezett be, ez 380 hektár szőlőültetvényt jelent. Vesztergombi Ferenc, a hegyközség ellenőrző bizottságának elnöke pedig elmondta, hogy csak második nekifutásra, a múlt év szeptember 27-én tudott megalakulni maga a Szekszárdi Hegyközség. A közgyűlés mindkét beszámolót egyhangúlag elfogadta. Ezután a közgyűlés megvitatta a rendtartást, melyben olyan igények is megfogalmazódtak, hogy a „védett eredet" besorolást pontosítsák, ki, mikor, milyen iratokba tekinthet bele az ellenőrzések során, milyen nyilvántartást kell vezetnie a boros- és szőlősgazdáknak. A kérdések tisztázása utáh a közgyűlés kisebb módosításokkal a rendtartást egyhangúlag elfogadta. Végül megszavazták a hegyközségi járulék mértékét is. Erre az évre tehát a következő tagdijakat kell fizetni a Szekszárdi Hegyközséghez tartozó termelőknek és felvásárlóknak. , Házikertiszőlő-birtokosok (1500 négyzetméter alatti ültetvényt művelők) éves tagdíja 500 Ft. A termelőknek 500 Ft alapdíjat és négyzetméterenként 15 fillért kell fizetniük, a felvásárlóknak pedig 500 Ft alapdíjat és a felvásárolt mennyiségre vonatkozóan 30 fillért kilónként, vagy bor esetében 50 fillért kell fizetni literenként. A járulékfizetés határideje a házikertiszőlő-birtokosoknak, termelőknek március 15., a felvásárlóknak pedig kettő időpontot is meg kell jegyezniük: így a november 1. és március 1. közötti időben felvásárolt mennyiség után március 15. a befizetés határideje, de a március 1. és a november 1. között felvásárolt mennyiség után a befizetési határidő november 15. 4