Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-02-25 / 4. szám

, / SZEKSZÁRDI 1996. FEBRUÁR 25. VASARNAP Munkahelyek, német tőkével Bármennyire is hihetetlenül hang­zik, néhány hónap múlva Szekszárd egyik új létesítményének kapujára ki­kerül a rég látott „munkásfelvétel van" tábla. Köszönhető mindez annak a szerződésnek, melyet a múlt héten írt alá a német Prettl holding képviseleté­ben Walter Kentenich ügyvezető, illet­ve Kocsis Imre Antal polgármester. A megállapodás értelmében a német fél ­kiválónak ítélve a szekszárdi feltétele­ket - üzemcsarnokot épít fel az Arany­tó utca közelében. - A beruházás eredményeként 500 fo juthat munkához - tudtuk meg Ko­csis Imre Antaltól. - A befektető kettő, egyenként ötezer négyzetméteres üzemcsarnokot alakít ki ezen a terüle­ten, vállalva az ellenértékként megka­pott héthektáros, mindeddig kihaszná­"tlan telek közművesítési munkáinak nagy részét is. Ez további előnyökkel jár a város számára, hiszen a későb­biekben sokkal könnyebb lesz a vízzel, árammal és úttal rendelkező ipari terü­letre csábítani az újabb befektetőket. A Prettl holding egyébként nem vesztegeti az időt, amint elolvad a hó, máris elkezdi a tereprendezést, majd az üzemcsarnok-építést. A tervek szerint a kora ősszel be is indul az üzem, ahol Siemens-Bosch alkatrészek összesze­relését végezhetik mindazok a szeren­csések, akiket alkalmaz a német mun­kaadó. Indonézia Szekszárdra jön Méghozzá a tervek szerint, valami­kor nyáron, a pontos időpont még to­vábbi egyeztetéseket igényel. Az első lépéseknek mindenesetre már tanúi lehettünk az elmúlt héten, amikor is Indonézia magyarországi nagykövete, Hassan Abduldjalil Tolna megye székhelyén látogatást tett, előkészítve a távol-keleti ország szekszárdi bemutatkozását. A diplomatát a városházán fogadta Kocsis Imre Antal polgármester, aki két időpontot is javasolt - a júliusi Du­na Menti Folklórfesztivál, avagy a szeptemberi Szüreti Fesztivál lenne a legalkalmasabb - az indonéz napok megtartására. Hassan Abduldjalil meg­köszönte a fogadtatást, majd néhány érdekes információ felsorolásával be­mutatta nekünk, magyaroknak igen­csak egzotikus hazáját. Indonézia, a volt holland gyarmat 17 ezer szigetből áll, földjét 190 millió ember lakja. Közel négyszáz nyelv és majdnem ennyi kultúra található egymás mellett, úgyhogy egészen biztosan maradandó élményt jelent majd találkozni ezzel a távoli, több mint 10 ezer kilométer messzeségébe vesző országgal. A nagykövet érdeklődve tekintette meg a városháza konferenciatermét A nagykövet fáradhatatlanul állta az újságírók rohamát, s lapunknak is szí­vesen adott interjút. - Nagykövet úr, igaz az, hogy Indoné­zia a világ legnépesebb iszlám országa? - Ez így van, nálunk a lakosság 90 százaléka a muzulmán vallás híve. Per­sze, kis számban élnek nálunk keresz­tények, buddhisták és hinduk is.'Vala­mennyien szabadon gyakorolhatják a vallásukat. - Egyes muzulmán országokban felerősödött az iszlám radikalizmus, a fundamentalizmus. Indonéziában is ez a helyzet? 1 - Nem, a mi iszlámunk teljesen kü­lönbözik az iráni, avagy a szaúd-arábiai gyakorlattól. Nem hiszünk a radikaliz­musban, mi a toleranciát, a megértést hirdetjük, amennyire az csak lehetséges nálunk, ennyi népcsoport esetében. - A világsajtó rendre hírt ad az Indo­nézia által elfoglalt volt portugál sziget­gyarmat, Timor nehéz helyzetéről, ahol folyamatosak a konfliktusok, za­vargások... - Ahonnan a portugálok kivonultak - így Angolából, Mozambikból -, min­denütt konfliktusok t4madtak. A timo­ri kérdést nem az indonézek, nem is a portugálok, hanem az ott élő emberek fogják megoldani. Fotó: Jantner László A mellékvízmérőkről Szekszárd Megyei Jogú Város | Közgyűlése 3/1996. számmal rende­" letet alkotott a közműves ivóvízellá­tásról. A rendelet 21. §-a kimondja: • (1) Azokon a fogyasztási helyeken, ahol mellékvízmérők is fel vannak szeretve, a mellékvízmérőkön mért összesített vízfogyasztás és a bekötési vízmérőn mért vízfogyasztás fennma­radó különbözetének víz- és csatorna­díját a lakóközösség köteles a szolgál­tatónak megfizetni, fordított esetben a szolgáltató visszatéríteni. A közös képviselők kérésére in­dítványoztam, hogy az alábbi bekez­dés is kerüljön be a rendelet szöve­gébe: (2) Azokon a fogyasztási helyeken, ahol mellékvízmérők és vízmérő nil­küli fogyasztók is vannak, ez utóbbiak átalánydíjat fizetnek a lakóközösség­nek. Az átalánydíj mértékét a lakókö­zösség állapítja meg. Az előző számban megjelent új­sághír pontosítása érdekében közöl­hetem, a közgyűlés az indítványt nagy többséggel elfogadta. Mindkét fél, a mellékvízórás és a vízóra nél­küli fogyasztók védejmében is sze­rettem volna, ha a rendelet az áta­lánydíj mértékének számítását is szabályozza a fő- és mellékvízmérő­kön mért, a közös helyiségekben vé­telezett vízmennyiség, valamint a rendelet 3. sz. mellékletében szere­pelt átalánymennyiségek figyelem­bevételével. De mivel ez utóbbi, a jogászok véleménye szerint, túlzott beavatkozás lenne a lakóközösség belső ügyeibe, ezért ennek szavazás­ra bocsátásától el kellett tekinteni; bízva abban, hogy ajogi alap megte­remtése után a lakóközösségi böl­csesség mindkét fél számára elfo­gadható, igazságos szabályozást te­remt. A rendelet használhatósága, bi­zonyos idő eltelte után, azon is mér­hető, hogy csökkennek, vagy gyara­podnak-e az elszámolással kapcsola­tos panaszok. Annyi bizonyos, a víz­mű vezetősége nem venné rossz né­ven, ha peres ügyek képviseletével a későbbiekben nem terhelném őket. DR. VADAS FERENC, a 11. sz. vk. képviselője Hegyközség: ki mennyit fizet? A múlt hét végén tartotta idei első közgyűlését a Szekszárdi Hegyközség. Mészáros Pál elnök beszámolt a meg­jelenteknek az alakuló ülés óta végzett munkáról. A törvényben előírt határidőig, a múlt év novemberének végéig 627 fő jelentkezett be, ez 380 hektár szőlőül­tetvényt jelent. Vesztergombi Ferenc, a hegyközség ellenőrző bizottságának elnöke pedig elmondta, hogy csak má­sodik nekifutásra, a múlt év szeptem­ber 27-én tudott megalakulni maga a Szekszárdi Hegyközség. A közgyűlés mindkét beszámolót egyhangúlag elfo­gadta. Ezután a közgyűlés megvitatta a rendtartást, melyben olyan igények is megfogalmazódtak, hogy a „védett ere­det" besorolást pontosítsák, ki, mikor, milyen iratokba tekinthet bele az ellen­őrzések során, milyen nyilvántartást kell vezetnie a boros- és szőlősgazdák­nak. A kérdések tisztázása utáh a köz­gyűlés kisebb módosításokkal a rend­tartást egyhangúlag elfogadta. Végül megszavazták a hegyközségi járulék mértékét is. Erre az évre tehát a követ­kező tagdijakat kell fizetni a Szekszárdi Hegyközséghez tartozó termelőknek és felvásárlóknak. , Házikertiszőlő-birtokosok (1500 négyzetméter alatti ültetvényt műve­lők) éves tagdíja 500 Ft. A termelőknek 500 Ft alapdíjat és négyzetméterenként 15 fillért kell fizetniük, a felvásárlóknak pedig 500 Ft alapdíjat és a felvásárolt mennyiségre vonatkozóan 30 fillért ki­lónként, vagy bor esetében 50 fillért kell fizetni literenként. A járulékfizetés határideje a házi­kertiszőlő-birtokosoknak, termelők­nek március 15., a felvásárlóknak pedig kettő időpontot is meg kell jegyezniük: így a november 1. és március 1. közötti időben felvásárolt mennyiség után március 15. a befizetés határideje, de a március 1. és a november 1. között fel­vásárolt mennyiség után a befizetési határidő november 15. 4

Next

/
Thumbnails
Contents