Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-02-11 / 3. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 1996. FEBRUÁR 11. Lúgos város történetéből III. SIMON ISTVÁN helytörténész Lúgoson, romániai testvérvárosunkban született 1911-ben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben, mqjd Kolozsváron végezte, tanári pályája is ott kezdődött 1955-ben végleg szülővárosában telepedett le, azóta Lúgos és a Bánság történetének fáradhataüan kutatója, immár negyven éve. Az 1848. március 15. pesti események híre napok múlva ért el Lúgosra. Március 19-én fali hirdetések útján értesült a polgárság róluk. Nagy a lelkesedés, de a város gondoskodik a rend biztosításáról és nemzetőrséget toboroznak. A románok a nevezetes június 27-i nagy népgyűlésen kifejezik kívánságaikat a román nyelv használatáról, de főképpen követelik az elszakadást a szerb egyházi hierarchiától, saját püspököt sürgetve. A kiírt képviselő-választáson nevezetes személy, Eftimis Murgu lesz a képviselő, nagy szervezője és irányítója a népgyűléseknek. Mint képviselő, tagja a debreceni országgyűlésnek, amely megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását. Mindezért a forradalom leverése után börtönbe került. csak a későbbi amnesztia után szabadult és ügyvédi gyakorlatot folytatott. A gimnáziumi oktatás, mondhatjuk 1800-ban indult. A Lúgoson megtelepedett minorita atyák magánúton oktattak, de tanítványaikat Aradra, Szegedre vitték, ahol érvényes vizsgát tehettek. Jellemző, hogy ilyen nehézségek ellenére is folyt oktatás, míg 1828ban megkapták a nyilvánossági jogot. 1837-ben a város és a megye áldozatkészségéből felépült a gimnázium épülete, a mai vashíd bal parti hídfőjénél. A tanítási nyelv a latin és a magyar volt. Pecsétjén ez áll: „A lugosi róm. katol. magyar gimnázium pecsétje". 1843ban már 117 tanulója volt a VI poesis osztálya. 1841-ben a tanulókkal színdarabot adtak elő latin nyelven, a minoriták refektóriumában. Az utolsó tanév az 1848-as események miatt 1850/51ben volt. Újra 1856. október 17-én indult meg a tanítás, német nyelven. Az 1857/58. tanévben fakultatív tantárgyként bevezetik a román és a magyar nyelv oktatását. 1861-ben az oktatás nyelve a magyar lett, később a IV. osztállyal kezdődően német nyelvet is oktattak. 1897-ben új, nagyobb, díszesebb Temes-parti épületbe költözött az iskola. 1876-ban a „Miasszonyunkról elnevezett apácarend nagyobb leányiskolája nyílt meg és működött 1948-ig. 1768-ban épült fel a görögkeleti iskola a templom mellett. A rendre megnyíló egyházi iskolákon kívül magén- és állami iskolák is nyílnak. 1835-ben épült fel a színház, a római katolikus templom szomszédságában, ahol a 60-as években Havy Mihály társulata előadta Erkel operáját, a Bánk bánt. Az új színház 1900-ban nyílt meg a Temes partján. Újabb a Temes-parti A Temes két partján fekvő Lúgos mai képe szakszervezeti ház, közel 400 férőhelylyel. Régi és nagy hagyományokkal bír az „Ion Vidu"-kórus, kitűnő karmesterei magas színvonalon tartották. Az utóbbi években Verdi Requiem, Beethoven IX. szimfónia, Karfantázia, és Hándel, Gluck nagyobb műveit adták elő a temesvári szimfonikus zenekarral. Egyik reprezentatív zenekara az országnak. A város magas énekkultúrájára jellemző a számos innen elszármazott operaénekes, élén a neves Traian Grozavescuval. 1852-ben létesült a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület. Igényes repertoárt tartott műsoron, a harmincas években előadták Kodály Mátrai képek, Krisztus és a kufárok című műveit. A szimfonikus zenekar a húszas években alakult, a fúvósokat a helyőrségi katonazenekarok adták. Mozart- és Beethoven-műveket is bemutattak, helyi szólistákkal. A város képéhez tartozik a sportélet is. Az igen népszerű birkózásnak volt a legrégebbi hagyománya. Az első futballcsapatok az 1910-es években alakultak. 1840-től működik az uszoda, a 20-30-as években fél tucat teniszpályán játszottak. A vasúti közlekedés 1876-ban indult Temesvár-Lugos között, azután sorra Karánsebes, Maros, Illye és Buziás felé. Műszaki érdekesség a ruszkabányai bányatársaság által 1833-ban (!) épült vashíd a gavosdiai országúton. Bár tönkrement, de így is technikatörténeti jelentőséggel bír. A múlt század 70-es éveiben alapították az első pénzintézetet, a Lugosi Takarékpénztárt. A gyáripar első képviselői a malmok, a kaptafagyár, a szövőgyárak, selyemfonoda (1905), bútorgyár (Stöckel) és a téglagyárak. 1851-ben Lúgoson 1407 ház van 8004 lélekkel. 1890-ben 15 ezer lakos volt. Napjainkban közel 51 ezer a lakosok száma, ebből 5453 magyar nemzetiségű. íme ennyi fért egy rövid jellemzésbe, mert ez volt a szándék, nem pedig útikönyv, vagy történelmi beszámoló. Mert ez a város az ország szélén elég hányatott körülmények között elhagyta versenytársait, kisugárzó művelődési központ, az életlehetőségeket élelmesen megragadó, lehetőleg derűsen élni akaró emberi település. Higgyük el, hogy továbbra is az marad. (Vége.) SIMON ISTVÁN helytörténész, Lúgos Kertbarátok Köre Elnökválasztás után Ferenc Vilmos bővíthette társadalmi tisztségeinek számát, amikor a közelmúltban egyhangúlag elnökké választották a szekszárdi kertbarátok. Az elnök úrral az éves programtervezetről beszélgettünk. - Idén immár harmadik alkalommal indítjuk a vincellérképző tanfolyamot, a Babits Mihály Művelődési Központban. A Kertbarátok Köre tagjainak 500, a „civileknek" 1000 Ft-ot kell befizetniük. Tavaly kétszázötvenen jelentkeztek erre a képzésre, remé- i lem az idén is ilyen nagy lesz az' érdeklődés. A tanfolyam márciusi záróprogramja egy tanulmányút lesz Pécsre, ahol metszési bemutatót nézhetünk meg. Még februárban megtartjuk borversenyünket, melynek eredményhirdetése a február 17. borbálon lesz. <- Ilyen mozgalmas a többi hónap is? - A júliust kivéve igen. Szeretnénk részt venni minden fontos és érdekes eseményen. így a Szőlő- és Borkultúra Alapítvány szervezte Szekszárd Borvidéki Borút ünnepélyes megnyitóján; a Pünkösdi Bortúrán. Növényvédelmi őijáratra is elmegyünk. Júniusban az Alisca Bornapok szakmai és kulturális programjain is ott leszünk. Tanulmányutat szervezünk Ausztriába a VINOVA nemzetközi szőlészeti és borásza-' ti kiállításra, ahova a világ minden részéről érkeznek kiállítók. A szeptember is sűrű hónap lesz: Budapestre utazunk a nemzetközi borfesztiválra, de bizonyára jól érezzük majd . magunkat városunkban, a szüreti fesztiválon is. November legfontosabb eseménye, az Alisca Borrend kezdeményezte Márton-napi borszentelő ünnepség és a budapesti FOODAPEST kiállítás. A december már nyugodtabb lesz, a Magyar Mezőgazdaság című lap szerkesztőségéből várunk vendégeket az író-olvasó találkozónkra. Természetesen e nagyobb programokon kívül éljük a szokásos „klubéletünket" is. - Ha valaki szeretne belépni a tagok sorába, mit kell tennie? - A művelődési központban talál meg bennünket és a tagdíjbefizetésen kívül, melynek összege évi 500 Ft, más feltétele nincs is, hogy tagként köszönthessük. V. G. B. /