Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-11-24 / 22. szám

6 , SZEKSZÁRDI YAS4RN4P 1996. NOVEMBER 24. Új járda karácsonyi ajándékként Az üzlettulajdonosok szerint rossz az időzítés Rég váltott ki járdafelújítás akkora visszhangot, mint most, amikor is a Széchenyi utca 23-25. szám előtt dolgoznak a burkolatjavítók, a tervek szerint december végéig. Az említett házszám alatti üzlettulajdonosok ugyanis vehemensen tiltakoznak, természetesen nem a város szépülése, hanem mindenekelőtt a szerintük abszurd időszakban történő munkakezdés miatt: éppen most, a közelgő karácsonyi vásárlási láz idején akadályozza meg a felszedett út a vásárlókat abban, hogy betérjenek az itt található boltokba. Megfigyelhető, hogy a Posta felől érkező járókelők jelentős része a felbontottjárda láttán inkább elfordul az árkádnál a piactér felé, vagy az autók között átsasszézik az úttesten a másik oldalra. Az üzlettulajdonosok - Mr. Férfiruhabolt, Herlitz papírbolt, Méterárubolt - tiltakoznak, s már többször is kifejezték azon óhajukat, hogy a beruházó, azaz a város fizesen számukra kártérítést, így ellentételezve a kiesett forgalom okozta bevétel-csökkenést. - Teljesen üres az üzletem - panaszkodik Farkasné Belasics Edit, a Herlitz tulajdonosa, aki lemondóan mutat arra a préselt falemezre, mely a boltja előtti zavarmentes közlekedést lenne hivatott elősegíteni. S mintegy a többi - egyébként a pereskedést fontolgató - érintett véleményét is tolmácsolva elmondja, hogy még csak nem is kapott személyes értesítést a munka elkezdéséről: a rádióból tudta meg, hogy az Aquadukt Kft. megbízást kapott az útszakasz cseréjére. Igaz, később a Herlitz egyik alkalmazottja közölte, hogy járt nála valaki a várostól, aki megfelelő információkkal szolgált, jóllehet mindössze pár nappal a kezdés előtt. - Ilyesmi csak azért történhet, mert semmibe vesznek bennünket - jelenti ki határozottan Farkasné Belasics Edit. - Erről természetesen szó sincs - tiltakozik a vád ellen Szeleczki József, a városüzemeltetési iroda vezetője. - Nemrég kaptuk meg a Hungária Biztosítótól azt a jelentős összeget, melyet a megállapodás értelmében járdafelújításra fordíthattunk, de - s ez kikötés volt - a munkával még ebben az évben el kell készülnünk. Ezért kellett azonnal nekiállnunk a régi burkolat felszedésének: így teljesíthető a határidő, ami december 27-e. Tehát nem arról van szó, hogy a város így időzítette volna ezt a munkát. Hogy per lesz az ügy vége? Az irodavezető reméli, hogy enynyire azért nem fajul el a dolog, s a felek mellőzve az indulatokat - megtalálják a közös hangot ebben az egész város számára fontos ügyben. A megrendelő, illetve pontosabban a kivitelező mindenesetre igyekszik legalábbis átmeneti megoldásokat - úgy mint időleges bejárókat - alkalmazni, s meggyorsítani a neuralgikus pontoknál az építkezés ütemét. Ami pedig az értesítés elmaradását illeti: a városüzemeltetési iroda munkatársa, Seleznik Tibor elmondta, hogy rendelkezésre álló rövid határidőn belül valamennyi érintett üzletet felkereste, s pontos információkkal szolgált az építkezés lényegéről és menetéről. Tény, hogy nem mindenütt találkozott a tulajdonossal - erre egyébként az örökös utazással, szervezéssel járó életforma miatt hosszútávon is csekély remény van -, ám az alkalmazottaknál korrekt üzenetet hagyott. A jószándék tehát megvolt... no? 1. Balatonszántódon született 1930ban. Irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. 2.1948-ban a piarista gimnáziumban érettségizik, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanári diplomát szerez, 1952-ben. 3. Pályáját a dombóvári gimnáziumban kezdi. „Egy évet töltöttem mindöszsze Tolnában, mégis nagyon fontos volt életemben. Később Illyés révén Tolna ismét megszólított, majd a Dunatáj - most már munkatársként - viszszaszeretett." 4.1953-73 között a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára, közben 1959-től 1964-ig a Jelenkor főszerkesztője. 1960-74 között a Jelenkor-Magvető könyvsorozat szerkesztője Pákolitz Istvánnal. 1973-tól a Pécsi Városi Könyvtár, majd a Baranya Megyei Könyvtár munkatársa. 1973-tól a Somogy című kulturális szemle szerke^fe tője. 1985 óta a Pannónia könyvek s^^ rozatszerkesztője. 5. Munkássága Pécshez és a Dunántúlhoz kapcsolódik. Irodalomszervező tevékenysége is jelentős. A 20. századi magyar líra nagy alakjairól monográfiákat írt. 6. Igen sok művet írt, ezért felsorolásként csak néhány: Magyarország, útikönyv; Pécs irodalmi emlékhelyei; így élt Zrínyi Miklós; Versről versre; Mérték és mű; Illyés Gyula alkotásai és vallomásai tükrében; Nagy László; Görögországi utazás; Utak Európába; Titokkereső. Novellaelemzések; Várkonyi Nándor emlékkönyv; Időrosta: emlékezések; Jelbeszéd; A hasznos szép költője: írások Takáts Gyuláról. (Előző rejtvényünk helyes megfejtése: Sebestyén Ádám. Könyvjutalmat nyert: Hajdú Tamás kakasdi olvasónk.) Könyvsarok A Balatont övező domb- és hegyvidék ősidők óta a védelmet kereső ember menedéke volt: a történelem számos korszakának földvárai, erődítményei koronázzák a hegytetőket. A térség legmozgalmasabb időszaka a 16-17. század, amikor két világbirodalom - a Habsburg és az Oszmán - végvárai és hadseregei néztek egymással farkasszemet a tó két oldaláról. A kor legrészletesebb magyar forrásanyagával a balatoni várak rendelkeznek. Különösen Keszthely és környékének, valamint a Tapolcai-medence várkapitányainak fennmaradt levelezése jóvoltából. így a legapróbb részletekig ismerjük meg a könyvből a végek csatározásainak eseményeit, a várak erődítésének adatait, a katonák életkörülményeit. Földrajz, történelem, hadtörténet, irodalom, rendkívül olvasmányosan összefogva. Sok-sok metszet és rajz színesíti a „keserves történelmet" a lapokon. A könyv a történelmi tanulmányokhoz kiváló kiegészítő, középiskolások, felvételizők szíves figyelmébe ajánltatik. Szekszárd: zene, tánc, képzőművészet Fél évszázad zongorával. Lányi Péter jubileumi koncertet tart november 27-én, szerdán 19.30 órai kezdettel a Művészetek Házában. A közismert és népszerű művész Schumann-, Chopin- és Mozart-műveiből ad ízelítőt. A múlt hét végén a Babits Mihály Művelődési Házban megtartott szekszárdi néptáncfesztiválon tizennégy csapat mutatta be tudását a közönségnek. A zsűri - Szabadi Mihály elnökletével - a szarvasi Tessedik táncegyüttes produkcióját ítélte a legkiemelkedőbbnek, de a szekszárdi Bartina is joggal került az összesítésben a legjobbak közé. A csapat koreográfusa, Szmolenszky Gábor ugyancsak jutalmat kapott kiváló koreográfiájáért. Áramlatok címet viseli az az I. Szekszárdi Festészeti Triennálé, amely egyúttal tisztelgés 1956 emléke előtt. A Művészetek Házában megtekinthető kiállítás melyen neves hazai művészek alkotásai láthatók - január 30-ig váija az érdeklődőket.