Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1996-11-10 / 21. szám
16 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1996. NOVEMBER 24. • • a Keri Iskolánk, a Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, Kerekedeimi Szakmunkásképző Intézet vagy ahogy mindenki ismeri, a Keri, ebben az évben ünnepelte alapításának 75., újraalapításának 50. évfordulóját. Az eseményhez méltó ünnepségsorozattal emlékeztünk meg erről a jubileumról, valamint kétszáz éve született névadónkról. Bezerédj István megyénk főjegyzője, majd Tolna megye országgyűlési képviselője volt. A haladást nemcsak beszédben és írásban, hanem tettekben is hirdette. Lelkesen harcolt a jobbágyfelszabadításért, a magyar nyelv ügyéért. Elsőként a magyar hazában önként adózónak jelentette ki magát. 1848-ban habozás nélkül csatlakozott a forradalomhoz, ám a szabadságharc ideje alatt a debreceni országgyűlésen a békepárt oldalán állt. Beszédei a negyvenes évek nemes, ideális lendületű szónoki iskolájának nyomát viselik, s tartalmasságuk és feddhetetlen erkölcsi felfogásuk miatt nagy hatást keltettek. Feleségével megalapították Hídján megyénk első óvodáját. Bezerédj nevéhez fűződik Szedres község létrehozása, valamint a helyi selyemhernyó-tenyésztés fellendítése. 1856-ban halt meg Hídján. Kimondottan az ő élete és munkássága volt a témája a jubileum alkalmából meghirdetett versenyek közül elsőként megrendezésre került történelmi vetélkedőnek. Ezen a megyei szintű megmérettetésen - a verseny tisztasága érdekében - iskolánk tanulói nem vettek részt. A négy iskola hét csapata közül a Csapó Dániel Szakközépiskola versenyzői bizonyultak a legjobbnak. Szintén a megye középiskoláinak diákjai számára került meghirdetésre szavalóverseny, illetve számítógépes programozói verseny. A Kerisek sem maradtak kihívás nélkül. Az ünnepségsorozathoz kapcsolódóan számos pályázati felhívás adott lehetőséget tudásuk, tehetségük bizonyítására. Ezek közül az egyiknek a témája az iskola története volt, melyre Kiss Barbara vállalkozott, az ő munkája érdemes volt arra, hogy nyomtatásban is megjelenjen. A legnagyobb érdeklődést az angol, illetve a német nyelvű műfordító-pályázat váltotta ki, legtöbben ezen vettek részt. A magyar munkaközösség felhívására a diákok bármilyen irodalmi művükkel jelentkezhettek: beadhatták legsikerültebb novellájukat, drámájukat, regényüket, esszéjüket, vagy lírai alkotásaikat. Az ünnepségsorozat legfontosabb eseményei október 18-19-én zajlottak. Elsőként pénteken délután 3 órakor a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében került sor a jubileumi megemlékezésre. Ennek keretében először Szekszárd város polgármestere, Kocsis Imre Antal mondott köszöntőt, melyet iskolánk igazgatónőjének, dr. Ferinc Jánosnénak ünnepi beszéde követett. A különböző versenyek, pályázatok eredményhirdetése, győzteseinek díjazása után az igazgatónő posztumusz díjat nyújtott át Szántó Ferenc özvegyének, majd a Kerista Öregdiákok Szövetségének elnöke, Ribling Ferenc visszaemlékezését követően ünnepi műsort láthattunk. Itt mutatkozott be az iskola újraalakult énekkara, hallhattuk egy volt kerista megkapó szavalatát, valamint a Liszt Ferenc Zeneiskola néhány tanárának és diákjának produkcióját. A műsort a Bartina Néptánc Egyesület színvonalas előadása zárta. Másnap délelőtt 10 órakor az iskola aulájában kereskedelemtörténeti kiállítás nyílt meg. Ugyanezen a napon délután 2 órakor kezdődött a kerista öregdiákok és tanárok találkozója az iskola főépületében. Ekkor igazgatónőnk röviden értékelte az elmúlt évek eredményeit, majd az öregdiákokkal kezdeményézett beszélgetést, őket kérte emlékeik felelevenítésére. Szót kért ekkor többek között egy olyan idős, egykori „keris", aki több, mint 60 éve érettségizett iskolánkban. A beszélgetés zárásaként dr. Ferinc Jánosné a jelenlévőket az épület aulájába invitálta, ahol egy emléktábla leleplezése történt meg. Ezen a bronzöntvényen azon tanárok Szántó Ferenc, Farkass Miklósné, dr. Kovács Győző, dr. Tárnoki Flóra, Kiss Lászlóné, Laczkó László, dr. Bársony Róbert - neve szerepel, akik jelentős részt vállaltak a Keri újraalapításában. Az ezen ünnepélyes pillanatokat követő osztálytalálkozók jó alkalmat adtak az egykori keriseknek arra, hogy találkozva volt diáktársaikkal, újabb emlékeket, élményeket elevenítsenek fel. Az ünnepségsorozatnak azonban még mindig nincs vége: ezen a hétvégén, november 8-9-én kerül sor az öregdiákok nosztalgiabáljára, illetve a nosztalgia-sporttalálkozóra. Mi, az iskolaújság szerkesztői az évforduló alkalmából egy jubileumi különszámot jelentettünk meg. Ebben a múltról, a jelenről és a jövőről írtunk: célunk az volt, hogy megmutassuk, leírjuk, milyen volt és milyen ma a Keri az egykori és a mai tanárok, diákok szemével és ezek alapján mi várható aü^ vőtől. ^^ A tények magukért beszélnek: a Keri ma a megye egyik legkeresettebb középiskolája, mert az itt folyó kereskedelmi szakképzés és szakmunkásképzés, a világbanki marketing, illetve közgazdasági szakképzés, valamint az érettségizettek számára indított kétéves üzleti szak olyan képesítést nyújt, olyan pályára készít fel, mely biztos megélhetést ígér az itt végzőknek. Ringvald Bernadett - Mohai Zsuzsanna A Szekszárdi Lakásbérlők és Társasházi Lakástulajdonosok Egyesület november 5-én rendkívüli ülést tartott. Csikós Ferenc elnök megnyitó beszédében elmondta, erre azért volt szükség, mert a Szekszárdi Víz- és Csatornaművek Kft. '96. okt. 10-i keltezéssel körleveleket küldött a közös képviselőknek, amelyekben felszólította őket a díjhátralékok megfizetésére. Nem fizetés esetén a kormányrendelet 9. §-ára hivatkozva vízkorlátozási eljárást helyeztek kilátásba. Ez a korlátozás nem érintheti a létfenntartáshoz, valamint közegészségügyi, továbbá a tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges vízellátást és a szennyvízelvezetési szolgáltatást sem. Az ülés résztvevői megvitatták a Víz- és Csatornaművek sajtóban (Szekszárdi Vasárnap) megjelent álláspontját, amely szerint ők nem egyénekkel, hanem lakóközösségekkel állnak szerződéses jogviszonyban, hiába van sok helyütt felszerelve a vízóra, és hogy törvényi rendelkezés szerint a szolgáltatói kötelezettségük a bekötési vízóráig teijed, és ugyanezen rendelkezés szerint nekik egy összegben A mindig folyó kapcsolat jár a közös költségből a közös képviselőkön keresztül az elhasznált vízmennyiség ára. A jelenlévők egyetértettek a Víz-és Csatornaművek azon álláspontjával, hogy a teljesített szolgáltatásaiért járó pénzösszegeket be akarják hajtani. Azzal viszont már egyáltalán nem lehet egyetérteni, hogy olyan szolgáltatásokért is pénzt követel ügyfeleitől, amelyeket másoknak nyújtott, és ezt - monopolhelyzetét kihasználva - kollektív felelősségre vonással és szankcionálással akarja kikényszeríteni. Konkrétabban: jelenleg a helyzet felemás. Akiknek nincs vízórájuk, azok a közösköltségen keresztül átalányt fizetnek, a vízórával rendelkezők természetszerűleg - a mért vízmennyiség után fizetnek, ha fizetnek... Nem egykönnyen látható be, hogy a vízórákkal rendelkezők mért fizetnének az általuk ténylegesen elhasznált vízmennyiségen felül is vízdíjat, vagy hogy az átalányt fizető lakók miért fizetnék esetenként a vízórával rendelkező, de nem fizető lakók vízfogyasztását is... És az se nagyon érthető és elfogadható álláspont, hogy egykét vagy esetleg több lakó miatt az egész lakóközösséget akarják megbüntetni. Természetesen az lenne a legelfogadhatóbb megoldás, hogy minden lakásban lehessen mérni az elhasznált vízmennyiséget, de vízóra beszerelésére nem kötelezhető senki sem, és ezt a „luxust" ajelenlegi helyzetben sok lakó már valóban nem engedheti meg magának. Viszont ennek a problémának a megoldását a lakóközösségekre és a közös képviselőkre hárítanai egyáltalán nem szerencsés megoldás - és nem is célravezető, hiszen így fennáll annak a veszélye, hogy a társasházak ügyeinek - és nemcsak vízügyeinek - az intézése kezelhetetlenné válik. Az ülés után rövid összefoglaló nyilatkozatot kértem Csikós Ferenc elnök úrtól: - A városi közösségi élet fenntartásának elemi feltétele a városüzemeltetés részeként működő ivóvíz és szennyvíz közmű. Az érdekelt felek: a vízfogyasztó, a víz-, ill. szennyvízelvezető szolgáltató és a városüzemeltető helyi önkormányzat. A közmű működtetése, a szolgáltatás költséggel jár. A szolgáltatás díjából kell a jogszabályok alapján é£ helyi geológiai, településviszonyok sajátosságait elismerő költségeket, valamint a szükséges fejlesztésekre nyereséget előteremteni. Ezen cél realizálását minden érintett félnek tudomásul kell venni, és városközösségi ellenőrzéssel be kell tartatni. Az ellenőrzésre a helyi önkormányzat hivatott, de a lakossági vízfogyasztók jelentős részét képviselő Szekszárdi Lakásbérlők és Társasházi Lakástulajdonosok Egyesület véleményének figyelembe vételével, illetve az eltérő vélemény sajtóban való megjelenésével célszerű azt közösségileg elfogadtatni. Az érintett felek érdemleges bevonása a döntéshozatalba garantálja a döntés társadalmi megalapozottságát, a döntésben foglaltak végrehajtását. Bálint György Lajos