Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-10-13 / 19. szám

4 SZEKSZÁRDI 1996. OKTÓBER 13. Ausztria - közel és mégis távol Ha van ország, mellyel Szek­szárd kapcsolatai még kiaknázat­lanok, akkor az Ausztria. A me­gyeszékhelynek van testvérváro­sa Németországban, Franciaor­szágban, Finnországban, Ju­goszláviában és Romániában, az osztrákoknál azonban még nincs. Ezt meg is említette szerdán Ko­csis Imre Antal polgármester, amikor többedmagával együtt fo­gadta a városházán dr. Erich Kussbach urat, az Osztrák Köz­társaság magyarországi nagykö­vetét. * A diplomata - aki egyébként ki­válóan beszél magyarul - valósá­gos információözönben részesült, hiszen Kocsis Imre Antal, Fodor Miklós, Csáki Béla, Haász László, dr. Palkó László, Bésán Róbert és Lemle Zoltán ismertetésében mindent megtudott Szekszárdról, amit egyáltalán tudni érdemes. így azt is, hogy az egyébként jó lehető­ségekkel rendelkező megyeszék­helyen van már német, belga és amerikai beruházó - osztrák azon­ban nincs. Vajon képes-e ezen a helyzeten változtatni a nagykövet a maga sajátos eszközeivel és lehe­tőségeivel? Új fejlemények katolikus iskola-ügyben Variáció a Gyermekek Házár^ Még mindig nem született vég- hangzott a legújabb, immár negye­leges megoldás a szekszárdi katoli- dik variáció: a katolikus iskola kép­kus általános iskola elhelyezésé- viselőinek javaslatára a bizottság nek ügyében. A tárgyalások jelen- megvizsgálja a Gyermekek Háza leg is tartanak, s a bonyolult érdek- átadásának lehetőségét. Csáki Bé­egyeztetés folyamatában időről la alpolgármester úgy vélekedett, időre új lehetőségek merülnek fel. hogy ennek a legutóbbi elképze­Mint ismeretes, az első variáció ér- lésnek van kellő indokoltsága. A telmében a katolikus iskola a Kecs- Gyermekek Házában ugyanis je­kés Ferenc utcai - természetesen lentősebb beruházás nélkül meg­az oktatásnak megfelelően átépí- oldható a katolikus iskola működ­tendő - óvoda épületében nyerne tetése. elhelyezést. A második változat a Ugyanakkor az intézmény maga Bezerédjutca 11-13-15.számalat- nem szűnne meg, miután nincs ti épület visszaadásáról szól. A har- különösebb akadálya funkciók át­madik csak a Bezerédj utca 11. telepítésének. (Ezzel együtt Batár szám alatti épületrészre vonatkoz- Zsolt, a Gyermekek Házának igáz­ná. (Itt található a speciális általá- gatója nem tartotta szerencsésnek nos iskola, a Bezerédj utcai intéz- a legújabb akternatívát, miután an­mény átadásával el kellene költöz- nak megvalósulásával több ezer ­tetni az itt tanuló gyerekeket. A nemcsak szekszárdi, hanem város­szülők a közelmúltban tartott érte- környéki - gyermek érdeke sérül­kezleten kifejezték reményüket, ne.) hogy gyermekeik továbbra is ma- A pontot az i-re természetesen a I radhatnak a Bezerédj utcában.) közgyűlés teszi fel, a testület októ­A kedden tartott művelődési bi- ber 15-én ülésezik, s választ a lehe­zottsági ülésen ugyanakkor el- tőségek közül. Az osztrák nagykövet kedveli a szekszárdi borokat - Természetesen - nyilatkozott lapunknak dr. Erich Kussbach. ­Éppen ez lenne egyik célja mostani látogatásomnak. Megtörtént a szükséges információk beszerzé­se, nagyjából kiderült, hogy hol, mit lehetne tenni. Persze, a mi befolyásunk a gazdasági kapcsola­tokra a dolgok jellegéből adó­dóan csak közvetett lehet, de azért annak nincs akadálya, hogy fel­hívjuk az osztrák gazdasági ka­marák figyelmét Szekszárd váro­sára. De kulturális téren is elkép­zelhető az előrelépés: azt hal­lottam, hogy Szekszárd volta­képpen diákváros, minden isko­lában van német tanítás. Esetleg itt is lehetne segítséget nyújtani, például a német tananyag átadásá­val. - Szekszárd korábban már meg­próbálkozott azzal, hogy az auszt­riai, közelebbről a bortermeléséről nevezetes burgenlandi Ruszt városá­val felvegye a kapcsolatot. Valami oknál foga a siker mindeddig elma­radt... - Ezt fel is jegyeztem magam­nak, s meg is teszem a szükséges lépéseket. Kapcsolatba lépek a ruszti illetékesekkel, s rákérdezek arra, hogy mi hátráltatja a kapcso­latfelvételt. - Nagykövet úr remekül beszél magyarul, ennek biztosan története van. - Én Magyarországon, Budapes­ten születtem, itt jártam iskolába, sőt, még a jogi diplomámat is itt szereztem. Azután jött 1956, s Ausztriába távoztam. Bevallom, harminchat évig nem nagyon be­széltem magyarul, de mióta itt va­gyok - éppen most négy éve ­nagykövet Budapesten, azóta volt alkalmam felújítani a nyelvtudáso­mat. - Az elmúlt négy évben esetleg megkóstolta a szekszárdi borokat is? - El sem kerülhettem volna azo­kat. Elárulhatom, hogy valamennyit ismerem és természetesen nagyon szeretem. A nagykövet (középen) a városatyák között Roma földművelők Faluhelyen Több szekszárdi cigánycsalád is jelentkezett nemrég a helyi roma ki­sebbségi önkormányzatnál, még­hozzá munkalehetőség teremtése ügyében. A családok valahol a közelben egy kisebb földdarabon szeretnének dolgozni, egészen pontosan gyümölcsöt termeszteni. A kérés a városi közgyűlés elé került, a testület kedvező döntést hozott, a jelentke­zők hamarosan belekezdhetnek a munkába az erre a célra kijelölt falu­helyi telken. - Nyolc-tíz családról van szó, az érintettek egyezségre jutottak ab­ban, hogy egyfajta szövetkezésben fognak dolgozni - tudtuk meg Ba­logh Józseftől, a szekszárdi roma ön­kormányzat elnökétől. - A várostól 2,6 hektárnyi területet kaptunk Falu­helyen, mondhatni jelképes össze­gért. Ez a földdarab egyébként már hosszú évek óta parlagon hever, ám az általunk felkért szakemberek vé­leménye szerint alkalmas gyümölcs­fa telepítésére. Úgy tervezzük, hogy kajszibarack fákat ültetünk erre a te­rületre. Á munka - mármint a talaj­előkészítés - október elején kezdő­dik. - Ha sikeres lesz ez a kezdemé­nyezés, az nyilván csökkenti majd a cigánysággal - adott esetben a mun­kátlanságukkal - kapcsolatos előíté­leteket... - Én is bízom abban, hogy ez így lesz. Jómagam sokat tárgyaltam, be­szélgettem ajelentkező családokkal, s azt tapasztaltam, hogy valameny­nyien átérezték ennek a kezdemé­nyezésnek a fontosságát. Az a kollé­gám, aki a szervezést végzi, ráter­mett ember, s tevékenységével fogja bebizonyítani, hogy alaptalanok az előítéletek.

Next

/
Thumbnails
Contents