Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-09-29 / 18. szám

A 1 tartalomból - Három új borlovagot avatott a szüreti fesztivál idején az Alisca Borrend. Bésán Róbertet, Freund Antalt és Kővári Lászlót arról kérdeztük: mit kíván tenni a szekszárdi bor népszerűsítése érdekében? - Egy igazi báróné Szekszárdon. Mária Terézia Twichel 1956-ban hagyta el Magyarországot, s csak 1991-ben tért vissza. Azóta mint a máltai lovagrend tagja, segít a rászorulókon és időnként egy-egy bál megnyitására is vállalkozik. Hogy melyik volt a legutóbbi, az kiderül a 4. oldalon. - A televízióban láthattuk nemrég a szimpatikus szekszárdi házaspárt. A fiatalok a Fészekrakó című vetélkedőn indultak, ám a 2. fordulóban elbúcsúztak a játéktól. Mégsem szomorúak, sőt, még lapunknak is nyilatkoznak az 5. oldalon. - Csak szemetet szedni ne kelUen? Érdektelenségbe fulladt a Lomb Környezetvédő Egyesület takarítási terve Szekszárdon. A részletekről az 6. oldalon olvashatnak. - Ugyancsak ezen az oldalon árulja el Fusz György szobrászművész, hogy mit is tervez a Liszt téri zenélő kút helyére. Az Új szobor meglepetést fog okozni - ígéri a szobrászművész. - A szüret szépe egyszer már győzedelmeskedett egy hasonló megmérettetésen, úgyhogy a mostani diadal biztos nem a véletlen müve. A szépségkirálynővel készült interjú a 11. oldalon olvasható. Megadtuk, ami jár a bornak Szekszárd talán legjelentősebb rendezvénysorozatát zártuk a múlt héten (a Duna Menti Folklórfesztivál kiterjedtebb, de az nemcsak a város •tatárain belül zajlik), s a szervezők fl^pzonyára örömmel állapíthatják meg, hogy rossz idő ide vagy oda, ez alkalommal talán még többen voltak kíváncsiak a programokra, kiváltképp a felvonulásra, mint tavaly. Igaz, a menetet némileg lassította az új szervezési rend, a Vállalkozók Háza előtti kanyarulatban tartott bemutatkozás, de azért bőséges kárpótlást adott a borrendek színpompája, a tánccsoportok sokszínűsége és virtuozitása. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a festivál ez alkalommal is mint önmagán túlmutató rendezvény tárult az érdeklődők elé: elég megemlíteni a már hagyományos Alisca Expót, a hazai és külországi vállalkozók, továbbá az írók, költők, diplomaták találkozóját, az Újvárosi Római Katolikus Társaskör óriási sikernek örvenI dő bálját, a veterán autók találkozóját vagy éppen a fesztivál plusz programjait. S akkor még nem beszéltünk az eddigi talán legnagyobb kirakodóvásárról, a külföldi - testvérpartner és más városi - delegációk jelentős számáról, s a sort még hosszasan lehetne folytatni. Most már, egy héttel a zárás után csak egyet sajnálhatunk: azt, hogy nem sikerült még több programon részt vennünk. Talán majd jövőre... SZEKSZÁRD ÉS A KÖRNYÉK HETILAPJA VI. évfolyam 18. szám 1996. szeptember 29.