Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-09-15 / 17. szám

, SZEKSZÁRDI 1996. SZEPTEMBER 15. VASARNAP Betontömb hullt az égből Hátborzongató esemény szemtanúja voltam a múlt hét közepén a 160 lakásos ház előtti járdán. Egy fiatalasszony haladt a fal mellett, négy év körüli kisfiával, már az utolsó előtti bolt kirakatánál jártak. Azért tudom ilyen pontosan, mert a kisfiú jó hangosan sírt. Hirtelen lezuhant eléjük, mintegy másfél-két méterre egy féltéglányi betontömb, s nagy csattanással letört belőle néhány darab. De még így is legalább félkilós lehetett. Döbbenten álltunk, aztán egy középkorú férfi odajött mellém, megszólított. Látta, hogy kitartóan nézek a legfelső erkélyekre. - Onnan esett le valahonnan - mondta. - Talán szórakozásból megrúgta egy kicsit valaki. Egy fiatalember volt az egyik erkélyen, mobil telefonnal a kezében, a szomszédban pedig egy idős nő mutatkozott egyszer-kétszer. A férfi folytatta: - Életveszélyes itt járkálni. Többször mondtam a gyerekeimnek, hogy mindig csak a fal mellett szabad menni. ^Jla néhány lépéssel előbbre lett volna az a fiatal r^npen telibe találja - mondtam, s még egyszer jól körülnézve, fölfelé, odamentem a betondarabokhoz. Fölvettem a legnagyobbat. Hasáb alakú, hegyes és éles volt, s persze félelmetesen súlyos. Láthatóan az erkély széléről vált le. A háznak azon a részén - a keleti sarok közelében, nagy magasságban - valóban rossz az erkély széle, pereme. A fiatalember telefonált egy ideig, aztánt eltűnt. Az égből hullt betontömb viszont még négy-öt nappal később is ott volt a járda mellett. G. J. A város és a főiskola Bizonyos szempontból egyáltalán nem panaszkodhat a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola: mint azt dr. Horváth Béla főigazgató egy nemrég tartott sajtótájékoztatón elmondta, jelenleg is tart az intézmény rekonstrukciója, ami kereken 152 millió forintba kerül. Az immár húsz éves épület fölött nem múlt el nyomtalanul az idő: egyes elemek elkorhadtak, ezek kicserélése folyamatban van, méghozzá úgy, hogy a homlokzati rész nemcsak megmarad, hanem meg is szépül az eredeti állapot visszaállítása által. A teljes felújítás keretében a repedés miatt életveszélyessé vált tornaterem is visszanyeri stabilitását. Az intézmény nem küzd beiskolázási gondokkal: az első évfolyamot ebben a tanévben 228 hallgató kezdi el, s a felújítás befejezési határideje, azaz az 1998-as tanév kezdetére a 800 főt is elérheti az összlétszám. A pedagógus és szociális munkás képzés mellett két új szak bevezetése is szerepel a tervek között: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával közösen indul a mentálhigiénés, illetve a gyógytt'.stnevelő-képzés. Komoly előnnyel járhat annak a távlati integrációs tervnek a megvalósítása, melynek értelmében a tanítóképző a jövőben a pécsi egyetem szakmailag autonóm főiskolai karakéni'. működne. Ez a megoldás lehetővé tenné a végzős főiskolások számára az egyetemre történő azonnal i beiratkozást. A tervezett formai és tartalmi átalakítások, újd onságok - mutatott rá dr. Horváth Béla - további segítséget adnak ahhoz, hogy a főiskola még jobban megfeleljen a megye, a megyeszékhely igényeinek. Els ősorban a foglalkozási gondok enyhítésében, az átké pzésben, továbbképzésben lehet érdemi szerepe az intézménynek. Egyébként a manapság gyakorta jöven dölt pedagógus elbocsátásokkal kapcsolatban dr. Horváth Béla megjegyezte: ha csak a főiskolán múlik, akkor nem áll szándékában megválni az itt do lgozó munkatársaktól. Alapszerződés, testvérvárosi szemmeJ Az ellenzék hevesen támadja a megkötendő magyar-román alapszerződést, több ponton is kifogásolva a tervezetet. Gyakorta elhangzik az a vád is, hogy a kormánykoalíció nem egyeztetett az érintettekkel, az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ-szel. A szövetség egyik helyi vezetője nemrég Szekszárdon járt: Langó Ferenc, az RMDSZ lugosi szervezetének alelnöke az MDF és a KDNP szekszárdi szervezete meghívásának eleget téve járt a közelmúltban Tolna megye székhelyén. Még mielőtt közreadta volna véleményét az alapszerződésről, ismertette a nemrég lezajlott lugosi önkormányzati választás eredményét, ami nem igazán járt nagy eredménnyel az ottani magyarság számára. - Mindösssze egy magyar képviselője van a lugosi önkormányzatnak a Szekszárdon is jól ismert Bakk Miklós személyében - adott tájékoztatást a román testvérvárosból érkezett Langó Ferenc. - Be kell látni, rossz volt a taktikánk, mindent az utolsó napokra hagytunk. Ez nem jött be. Az ellenzék „ellen-politi kája" viszont jól működött. Ha eredményt akarunk elérni, akkor a jövőben más stratégiát és taktikát kell kidolgoznunk, ennek kimunkálása egyébként már folyamatban is van. Ami az alapszerződést illeti: nagyon sok függ azoktól a politikai tényezőktől, erőktől, akik majd törvénybe iktatják ezt a szerződést. Tehát a meghatározó kérdés az, h ogy a hatalomra kerülő, hat. almon lévő romániai erők mi ként viszonyulnak az ott élő magyarság ügyéhez. Ha tömöttebb pénztárcával kirándulgattam volna Domboriba a nyár derekán, szabadságom felhőtlen napjaiban, talán kipróbáltam volna, hány palacsintát tudunk megenni egyfolytában. Ebédre, minden más étek nélkül. Egyszer nyolcat kértem, jólesett, de még tudtam volna nyelni néhányat, úgy éreztem. De pontosan mennyit? - ez a kérdés már a jövő nyár nagy kérdése marad. A nyolc palacsintáért pontosan kétszáz forintot fizettem. Négy kakaós, négy fahéjas. A túrós persze drágább. Az ember legyen körültekintő. Már az első napon fölfedeztem, hogy az élelmiszerboltban remek túrós batyuk illatoznak reggelenként, esetleg még kora délelőtt is. Hatalmas batyuk, tisztességes mennyiségű töltelékkel. Ahogy illik. Tehát nem olyan sanyarúan, mint ami egyébként divatbajött sokfelé, hogy nyamvadt kis batyu, legfeljebb egy gyűszűnyi túróval, s mindez szép summáért. A Palacsintás nyár dombori bolt Faddról származó túrós batyuja így hát levett a lábamról és nem fokoztam a palacsintaevést a lakoma szintjéig, hanem megálltam négynél kivéve azt az egyetlen nyolcas adagot -, s helyet hagytam a batyuknak. Húsból is megárt a sok - tartja a közmondás. Szóval ezért kerültem én a palacsinta-túrósbatyus nyaralók táborába. Halat is ettem kétszer, igen finom sült hecket. Nem árulok el titkot, ha megmondom, hogy az süti a jó halat, aki jó palacsintát tud sütni. Szóval egyazon helyen faltam ezt is, azt is. A hal után viszont nem kellett palacsintáért ácsorognom, jóllaktam. Kiváló kovászos uborkát adtak mellé. Nem írhatom le a remek kis étterem tulajdonosának nevét, mindössze annyit közlök, hogy hétvégi étlapjukon egész sor étel szerepel, mégpedig az állandóan kapható szendvicsek, pizzák, palacsinták mellett. Pörköltfinomságok, egytál ételek. Szerencsémre egyszer fejtettbablevest kértem náluk. Ha nem vagyok elég fegyelmezett, lenyaltam volna a kanalat, az utolsó falat után. Van is forgalmuk szépen. Illetve most már csak úgy mondhatom, hogy volt. Vége a nyárnak. Domboriban erős a konkurencia, sütnek-főznek egymás mellett, útonútfélen, szóval nem kis dolog megnyerni a vendég szívét. Különösen olyan időkben, amikor azért nem túl nagy a tolongás. Beszélgettem több helyen, büfében, fagyizóban, mindenütt panaszkodtak: kevés a vendég, kevesebb mint régen, vagy akár csak két évvel ezelőtt is. A víz színe nem szép: középbarna. Nem átlátszó. De fürdésre így is alkalmas, s fürödtek sokan. Ja vulás az előző évhez képest, hogy m agasabb a vízszint és szó sem volt ferti öződésről. Megvan tehát a remén y arra, hogy az atomerőműtől érkezt í frissítés hatására két-három év . múlva egészen szép vize lesz a donibo ri fürdőhelynek. Én nagyon jól éreztem ma gam minden alkalommal, ugyanis a lakmározáson kívül is akadt kellen tesség. Mindig reggel, illetve kora c 'élelőtt napoztam. Jó volt. Aztán m ég ennél is jobb a hatalmas fák árnyék ában hűsölni fél napokat, olvasni, r; ídiózni, figyelni a vizén kézzel-lábba 1 lapátolókat, vagy a horgászok csen- • des, rokonszenves kis sorait. Mindenekelőtt pedig annyit szívni a tiszta levegőből, jó mélyen, hogy visszatérve a szekszárdi városközpontba, még mindig úgy érezhessem egy kicsit: reimek nyarunk van. G. J.