Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-08-25 / 16. szám

1996. AUGUSZTUS 25. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 11 Caj Lun, a papír feltalálója Nem tudom, elgondolkoztatok-e már azon, amikor egy füzetbe írtatok, egy könyvet olvastatok vagy épp a szalvétába törültétek a szátokat, vajon kinek is köszönhetjük a papírt!? Én bizony sokáig nem ismertem annak a kínai férfinak a nevét, aki fantasztikus találmányával megajándékozta a világot. Caj Lun, a kínai császári udvar egy hivatalnoka i. sz. 105 körül papírral kedveskedett Ho Ti császárnak. A császár nagyon meg volt elégedve a találmánnyal, ^rért előléptette és arisztokrata címet adott neki. ^Plzdag ember lett belőle. Igen ám, de nem elég, nogy eunuch volt szegény Caj Lun, még udvari intrikákba is keveredett'. Amiért persze kegyvesztett lett. Ezt viszont nem tudta elviselni: szépen megmosakodott, felvette legelegánsabb ruháját és megmérgezte magát. Dicstelen vége nem von le semmit zsenialitásából, hisz más ázsiai népek is kísérleteztek a papír önálló előállításával, de sohasem sikerült nekik, még akkor sem, amikor kínai papír került a kezükbe. A találmány egyedül Caj Lun érdeme. A kínaiak évszázadokon át árulták a papírt Ázsia egyéb területein és nagy-nagy titokban taftották a gyártás mikéntjét. Egészen 751-ig, amikor az arabok foglyul ejtettek néhány kínai papírszakértőt. Csak sejteni lehet, milyen busás jutalmat ígérhettek vagy mennyire megkínozhatták őket, de tény: ezután Szamarkandban és Bagdadban is állítottak elő papírt. A papírgyártás tudománya fokozatosan teijedt el az egész arab világban, az európaiak pedig a XII. században tanulták el az araboktól. Gondoljátok el! Ezer évnek kellett eltelnie, mire a mi kontinensünk is gyártani kezdte a 105-ben feltalált papírt! Addig pergamenre vagy birka- illetve boqúbőrből készült „vellum"-ra írtak. A görögök, a rómaiak és az egyiptomiak a papiruszt kedvelték. Persze a kínaiak is lejegyezték a gondolataikat, amikor még nem ismerték a papírt: selyemre (ami nagyon drága volt általános használatra) és fára vagy bambuszra (amik viszont rettentő súlyosak és nehezen kezelhetők voltak). Nem nehéz elképzelni, micsoda karaván kerekedhetett, amikor mondjuk egy hivatal költözött! Mivel a kínaiaknak nem volt olyan emberük, aki kifejlesztette volna a speciális könyvnyomtatást, ezért megmaradtak a nehézkesebb módszer, a fatáblanyomtatás mellett. Az európai kultúra pedig az 1450-es évektől gyors fejlődésnek indult egy mainz-i embernek köszönhetően. Ha egy szíveteknek nagyon kedves könyvet vesztek a kezetekbe, gondoljatok egy pillanatra Caj Lunra. Megérdemli. Gondoljatok a nyomdászokra, akik nap mint nap örömet szereznek nekünk és persze arra a németországi férfiúra is, aki az ősük volt és akinek a nevét kérem! Kedves gyerekek! Remélem kihasználjátok ezt a szép időt és elmentek még egy nagyot kirándulni anyuékkal! Gondolom a sulis cuccot már összekészítettétek, nézegettétek az ú j füzeteket, könyveket. Annak is nagyon örülök, hogy ránk is gondoltatok és megfejtettétek (ha nem is mindannyian) rejtvényünket. Megérdemlik, hogy a legjobbak nevét is említsem: SZABÓ LALI 55 szót alkotott, MAGDALI TIBI 47-et, SZÁRAZ ANDREA 72-öt, BÁNDY KATA 58-at, a pálmát SZABÓ ÉVI (Szekszárd, Széchenyi u. 55-57., II/ 3.) 74 értelmes szóval vitte el. így ő kapja az ajándékot, melyet postán küldünk majd el. Gratulálunk! Mai rejtvényünk kis történetünkhöz kapcsolódik. Kérdésem: hogy hívták azt a férfiút, aki elsőként fejlesztett ki olyan, mozgatható betűelemeken és nyomógépen alapuló módszert, amellyel Sokféle írott anyagot lehetett gyorsan és pontosan kinyomtatni. Ez így egy kicsit bonyolult, de remélem kitaláljátok kiről és miről van szó!? No és írjatok pár példát, mire és hol használjuk még a papírt. Várom a nyári élménybeszámolókat, akár írásban, akár rajzban! Ügyeskedjetek! Szervusztok: Bea Hamupipőke a hét törpe - ötödik rész - Mit? - kérdezte Kuka. - Nahát Kuka! Mostanában nem beszéltél ennyit, mint ma! Mi a véleményed? Ennyire eleged van már Hófehérkéből? - kérdezte Tudor. - Ennyire. - En már tudom is, mit vigyünk! Egy pár zoknit, - fújt bele a zsepijébe Hapci. - Jaj, Hapci! Piroska mindig visz neki ruhákat a ruhaszalonjából, ezzel próbál segítem rajta. - közölte Tudor. - Akkor vigyünk búgócsigát! - javasolta Vidor. - Neked állandóan csak a hülyeségeken jár az eszed! Vigyünk inkább virágot! - mondta Szende. - Az terem elég a kertjében. Családi kastélyban lakik, vagy nem? - kérdezte Szundi. - Vigyünk talán egy vízágyat. Az télen meleg, nyáron meg hideg és elég kényelmes, jókat lehet rajta aludni. De milyen jókat! - Meg vagyok én veletek áldva! - siránkozott Tudor. Olyan ajándék kell, ami megkönnyíti a munkáját és akkor marad elég ideje ránk is. Egy automata mosógépre gondoltam. Kímélni kel! a kacsóit. Tudjátok jót, hogy kézzel mos, mi lesz, ha a szép szőke herceg tényleg megkéri a kezét. Elájul, ha ránéz a kacsóira. Tényleg jó ötlet! - kiáltottak a törpék. - De honnan vesszük meg? - Hát a Hetedik Kisgidától. Tudjátok, amelyik afarkas elől az órába bújt. Annyira megtetszett neki közben a szerkentyű, hogy letette az órás mestervizsgát, meg a háztartásigép-szerelő szakvizsgát és nyitott egy műszaki boltot mondta Tudor. Amikor felbukkant valamikor régen az ismeretlenségből, szerény volt és igen egyszerű. Senki sem gondolta volna, hogy egyszer majd korona kerül a „fejére". Mindenki csak bámult és a jóslat hallatán, hogy néhány év múlva uralkodni fog. Amikor először feltűnt, az ügyes kezek retikülökre tették. Ezzel máris fontos szerepe lett, mivel feltűnő erővel fogta össze az addig tátongó kistáskák nyílásait. Ezután a hócipők következtek. A hölgyek örömmel üdvözölték, mert a cipők, csizmák szárát simára húzta. Jöttek a ruhák, kabátok zsebei, amire már az urak is felfigyeltek, hiszen a sportos férfiak lettek a cipzár leghálásabb hívei. Életrevaló ötlet volt az inggomb helyettesítése cipzárral. Rákerült a pizsamákra, köpenyekre, sporttáskákra, overallokra, síruhákra, pénztárcákra, övekre, kesztyűkre, sőt - ki gondolta volna - az alkalmi ruhákra is. A világhírű divat- és kozmetikai cégek szalonjái hozták divatba a selyemből, brokátból, fémanyagból bevont púder- és parfíimtáskákat, melyek tartalmát a fémcsat helyett a cizpár őrzi. Remek dolog, hiszen a vég nélküli gombolások, bebújás, kibújás helyett egyetlen rántással be lehet fejezni az öltözködést. A cipzár ezáltal helyettesíti a patentokat, fűzőket, gombokat. Ma már sok esetben a „fölöslegesség" útjára tért. Oda is rávaiják, ahol semmi józan célt nem szolgál és ahol mint dísz sem ideális. Ennek ellenére a mai legújabb divat egyik meghatározója. A legkisebb pulóveren is megtalálható a cipzár, ha csak néhány centis is, a blúzok, ruhák elején, hátulján, a zsebeken, slicceken, a nem létező nyílások helyén mindenütt ott van. A cipzár végén a legkülönbözőbb díszek - szív, karika, akár kulcsforma - találhatók, melytől még kedvesebbé válik e darab. Ezután a siker után semmi meglepetés nem érhet bennünket a cipzárral kapcsolatban. Reggel, délben, este, éjszaka, a nap és az év minden szakában láthatjuk a háztartásban és ruhadarabjainkon. Az emberek kor, nem és osztálykülönbség nélkül viselik. Alig kerül valamibe és mégis divatos, praktikus, elegáns. Annyi bizonyos viszont, hogy a száj-cipzár - mármint a hölgyek esetében - soha nem fog megszületni. Kovács Pálné A cipzár fénykora