Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-08-25 / 16. szám

249 1996. AUGUSZTUS 25. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Az egykori Korzó (Szent István tér) A Séd utca Szekszárd monográfiája: az első után itt a második hogy a levéltár igazgatója a szer kesztő, hiszen az első résznél ezt 17f a** A_r a r Or 1 r 111 a feladatot elődöm, K. Balog JáVarostortenet, színes fenykepekkel számos vonatkozásban kapcsolódik a levéltárhoz. S említsük Fotók a monográfiából: A már lebontott Ipari székház Közel tíz éve már annak, hogy megjelent Szekszárd város monográfiájának első kötete. A második rész a tervek szerint a napokban hagyja el a nyomdát. A kötetről a szerkesztő dr. Dobos Gyula megyei levéltárigazgatót kérdeztük. - Az első rész voltaképpen a kezdetektől az 1918-ig tartó idő-szakot táija az olvasók elé. A rmost megjelenő, 320 oldalas monográfia pedig az 1918-1944, tehát a két világháború közötti esztendőket idézi fel. - Kronologikus, azaz időrendi módszerrel? - Nem, hanem tematikus bontásban. Az általános politikatörténeti fejezetet dr. Gál Zsuzsa történész készítette el. Az iparral, a kereskedelemmel, valamint az egyházak szerepével dr. Szilágyi Mihály helytörténész foglalkozott. Viliminé dr. Kápolnás Mária muzeológus-történész a mezőgazdaságról, Balázs Kovács Sándor szintén muzeológus-történész - az iskolaügyről adott negyedszázados helyzetképet. Gutái Miklós sajnos már eltávozott közülünk, ő az egészségügy történetét dolgozta fel. Kaczián János levéltároshelytörténész a szabadidő, kultúra, művelődés, sport, Solymár Imre helytörténész pedig a bank- és pénztörténet kérdéskörét vizsgálta. - A szerzőgárda jól ismert nevekből áll... - S emellett valamennyien jól ismerik Szekszárd történetét. Persze, biztos hozzá lehet tenni a könyvben olvasható ismeretanyaghoz újabb többletinformációkat is, de ha adott egy monográfia, azt mindig könnyebb kiegészíteni, mint azt eleve megírni. - Hány év kutatómunkája van a könyvben? - Legalább kettő, mindenki részéről. De nem kevesen már évtizedek óta gyűjtögették azokat az adatokat, melyeket most közzétesznek. - Ön a kötet szerkesztője. - Igen, lassan már hagyomány. meg a kötet lektorát is, aki nem más, mint dr. Szita László, a Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. - Mi lesz az érdekessége, különlegessége a monográfia második részének? - Többek között az, hogy nagyon sok kép lesz benne. Hetvenkét fekete-fehér és tizenkét színes felvétel gazdagítja a kötetet. A színes technika különösképpen unikum, hiszen abban az időszakban - tehát 1918 és 1944 között - nem igazán gyakori a színes felvétel. A köreadott fotók úgynevezett színezéssel készültek, de azt hiszem így is jól fognak mutatni. - Várható-e más eltérés a most megjelenő kiadvány javára? - Az előző kötetből nagyon sokan hiányolták a névmutatót. Most pótoltuk ezt a hiányosságot, méghozzá úgy, hogy a mutatóban az első kötetre is utalunk. Ugyancsak igényként merült fel egy szép, ízléses, színes borító terve. Ez meg is valósult: Kapfinger András fotóriporter felvétele a magasból készült, a légifelvétel a város központját mutatja be. - Említette, hogy az anyag már a nyomdában van. Várhatóan mikor jelenik meg? - Remélem, hogy mire ezek a sorok eljutnak az olvasókhoz, már kész is lesz a kötet. A forgalmazást a város vállalta, de ha a levéltár is kap árus példányt, úgy elvileg nálunk is hozzá lehet jutni a monográfiához. Egyébként tudomásom szerint van még raktáron az első részből is, tehát aki érdeklődik Szekszárd történelme iránt, az most mindkettőt megvásárolhatja.