Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1996-08-25 / 16. szám
3 1996. AUGUSZTUS 11. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Az ünneplő közönség Erős Edina fuvolán, Ballabás Aliz gitáron játszott Részletek Posta Péter közgyűlési képviselő augusztus 20-i ünnepi beszédéből „Jöttünk ünnepelni a kősziklára építő Szent Istvánt, az ezeregyszáz éves magyar folytonosságot, ésjöttünk ünnepelni a mindennapi kenyeret. Ez a három alkalom a maga módján egyégbe kívánkozik. Szent István országépítő, alapozó munkája nélkül ma nincs ünnep. S amennyiben giincs Szent István, s nincs Rzeegyszáz éves folytonosság, akkor nem tudjuk megszentelni ma a magyar kenyeret. Ki volt Szent István? Miért epedezik hozzá a népi ének lassan hetesszáz éve, s várja, hogy annak szellemisége, mindennapi gyakorlata valamiképpen a magyar társadalom előterébe kerüljön. (...) Kié Szent István? A keresztényeké, a magyarságé, KözépEurópáé. Mindezt bizonyította cselekedeteivel, munkájával és szellemiségével. (...) Mit tett Szent István? A krónikák szerint 1000 környékén z ország királyává vált, s harincnyolc éven keresztül lankadatlan szorgalommal Polgármesteri kenyérszelés te épített. Megszervezte a vármegyerendszert az abba illeszkedő várakkal, s annak közigazgatá sával. Első számú építője volt a magyar egyháznak, hiszen kilenc püspökséget és két érsekséget hozott létre, megfelelő anyagi javakkal támogatta azok működését. Törvénykönyvet készített, biztosította népének a jogbiztonságot. A belső háborúkban keménykezű volt, hiszen tudta, hogy a népnek nem a megosztottság a jövője, hanem az egység. Megszervezte azt a királyi udvart, ahol jelen Posta Péter volt a magyar kultúra, művészet és egyház minden jeles személyisége. Milyen személyiségjegyek segítették ehhez az országalapító munkához? Az, hogy ízig-vérig keresztény volt, hogy ismerte, mi az erények tárháza, és mi az, amivel nap mint nap lelkiismerete szerint el kell számolnia. Talán legnagyobb és legérdemibb erénye volt az a fajta türelmesség, amit az őt körbevevőkkel szemben tanúsított. Mert azt mondta, hogy amelyik király nem türelmes, az zsarnok. S ezt az összefüggést nagyon kevésszer hallottam. Igen, a türelmetlenség egyenlő a zsarnoksággal. (...) Felismerte, hogy milyen összefüggés van az állam és az egyház között. Hogy az egyház az állam jelenléte és támogatása nélkül nem működik, s fordítva: az állam az egyház szellemisége és erkölcsi támogatása nélkül ellehetetlenül. Szent István ezen zseniális megállapítása szintén átsüt 1100 éven keresztül, ez csak a XX. században szorult háttérbe. (...) Nem lehet eléggé hangsúlyozni Szent István nagyságát, s nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy hagyatékát herdáltuk, nem vettük eléggé komolyan."