Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1996-08-11 / 15. szám
, SZEKSZÁRDflH TA$ARNAP SZEKSZÁRD ÉS A KÖRNYÉK HETILAPJA VI. évfolyam 15. szám sfc ^ % 1996. augusztus 11. A tartalomból - Jubileumi lapszámhoz ilI lően a 3. oldalon tallózunk az öt ( évvel ezelőtti lapszám írásai^ól. így írtunk mi, öt esztendőből ezelőtt. • - A közelmúltban Szekszárdon járt néhány illusztris személyiség, így dr. Szabó György népjóléti miniszter, majd Edward Murdock ezredes, a taszári IFOR-erők civil-katonai • összekötője. Látogatásuk céljáról az 5. oldalon nyilatkoznak. - Van-e tipikusan angol humor? A kérdésre a Besenyő család feje, Galla Miklós válaszol a 9. oldalon. - Andrea, Lúgosról. A román testvérvárosból érkezett vendég arról beszél, hogy miért is ^czi nálunk jól magát egy fiatal, '^^yancsak itt, a 15. oldalon olI vasható az a beszámoló, mely a I Bietigheim-Bissingenben járt | szekszárdi gimnazisták élmé| nyeit részletezi. - Eltűnések. Nemcsak a fo1 városban élnek csellengők, hanem Szekszárdon is, méghozzá nem is kis számban. A megyeI székhelyről és környékéről 1 évente átlagosan megközelítőI leg száz ember tűnik el. Hogy megkerülnek-e? Szekszárd hí| res bűnügyeit bemutató soroh zatunkból, a 7. oldalon ez is kiderül. - Atlanta rá, rá, rá, hajrá! Bár már vége az olimpiának, talán % nem árt egy kis visszatekintés a játékokra. Főleg akkor nem, ha k szekszárdiak nyilatkoznak atí lantai élményeikről a 12-13. I oldalon. Öt éve jelent meg lapunk első példánya. Ennyi idő egy ország, egy város életében csak egy pillanat, s ha a patinás, több száz éves angol vagy újvilágbeli újságokra gondolok, szintén nem nagy időtáv. Egy, a Szekszárdi Vasárnaphoz hasonló helyi hetilap számára viszont a mai, csak a profitot hajszoló gazdasági és a teljes közömbösség, fásultság mocsarába süllyedő társadalmi körülmények között Ot év szinte maga az örökkévalóság. Mire elég manapság egy fél évtized? Hogy gazdaságunkat rendbe tegyük, arra biztos, hogy nem - talán majd gyermekeink élnek megfelelő színvonalon ebben az országban. Hogy társadalmi berendezkedésünket kialakítsuk, hogy a többség jókedvűen, felszabadultan, alkotó módon élhessen, szintén nem, ehhez talán még több idő kell, mint a magas fokú kapitalizmus kiépítéséhez. Hogy átlagban valamivel jobban éljünk, szabadabbnak érezzük magunkat, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, azt talán már elértük, csak lehet, hogy túl nagy árat fizettünk érte. Lassan megtanuljuk, mit jelent a demokrácia, néha már élünk is vele,ám köztünk járnak még azok, akik ha tehetnék, még nagyobb „rendet és fegyelmet" teremtenének pillanatok alatt, mint amit a puha diktatúra alatt átéltünk, ha hagynánk érvényesülni őket. Nem fogjuk. Jobb ma Magyarországon, Szekszárdon élni, mint mondjuk öt éve? Talán, ha minden körülményt figyelembe veszünk, akkor igen. De nem mindenkinek, ebben is biztos vagyok. Az is igaz lehet, hogy egyesek gondjai, problémái mellett eltörpülnek a lap körüli nehézségek, de egy ilyen orgánumtól azt hiszem, nem is lehet mást várni, mint, hogy némi tájékozódást engedjen a város életében, esetleg szórakoztassa olvasóit. Ha ennek eleget tett és tesz, akkor már nem élt, él hiába. Nagyon bízunk benne, hogy még sokszor öt évig képes lesz ellátni feladatát. -WKmmmmmmmmm^^^ammm•