Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-28 / 2. szám

10 1996. JANUÁR 28. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Jeruzsálemnek, a békesség városának neve valószínűleg a város jelentésű „uru" és a békét jelentő „sálem" szóból származik. Más magyarázatok szerint Jeruzsálem a „békesség alapja", a „kifizetés (kiegyenlítés) városa" vagy „Isten alapította város". Ezért is gondolták úgy európai karizmatikus gyülekezetek, hogy rendkívüli konferenciájukat az örök városban szervezik, aminek a fő témája a békekötés volt. A rendezvényre városunkból harminchétén utaztak, fbleg a szekszárdi Hit Gyülekezet tagjaiból. Ehud Olmert üdvözli a szekszárdiakat... Zarándokok a Szentföldön A megbékélés konferenciája A siratófal Európából ötezren - Magyarországról kétezerötszázan érkeztek a találkozóra. Valamennyi előadás Izrael legnagyobb konferencia-központjában, az International Congress Center-ben volt. Hétfőn - január 15-én - alig lehetett elférni az Ussishkin teremben, ahol a megnyitót tartották. Németh Sándor a magyarországi Hit Gyülekezet vezető lelkésze a megnyitó beszédében elmondta, Jiogy fontos megismerni a keresztéínyeknek a modern Izraelt, hogy előítélet nélkül tudjanak gondolkodni róla. Mint kiemelte, a keresztényeknek fontos bocsánatot kérni a zsidóságtól, mert az európai antiszemitizmushoz az egyház magatartása is nagyban hozzájárult. Ezért a békekötés fontossága az egyház és Izrael viszonylatában is elengedhetetlen. (Erre a témára később visszatérünk.) Izraeli részről Ehud Olmert, Jeruzsálem főpolgármestere köszöntötte a nemzetközi zarándokokat. Beszédében kiemelte, hogy a „Szent város" szívesen látja a vendégeket. Sőt - fűzte hozzá - a város mindenkié... A konferencián átadták a főpolgármesternek Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármesterének üdvözlő levelét. Veszprém Megye Jogú Város képviselő-testületének üdvözletével együtt. Ehud Olmert válaszában kinyilvánította, hogy mindkét város polgárai szívesen látott vendégei Jeruzsálemnek, s üdvözli a számára távoli települések lakóit. A magyar kormányt dr. Szentiványi István, a külügyi tárca államtitkára képviselte. Kiemelte, hogy fontos a két nemzet közötti jó kapcsolat, valamint a Holocaust minden szintű elítélése. Mint mondta: „amelyik nemzet nem képes szembenézni a múltjával, így azzal, hogy részt vett a deportálásokban, s nem képes a sötét dolgokat elítélni, ott azok újra megtörténhetnek." Keresztény bocsánatkérés Rudi Pinke, a Christliche Zentrum Frankfurt gyülekezet lelkésze előadásában elmondta, hogy az európai antiszemitizmus gyökere a IV. századba nyúlik vissza, mikor is a keresztény egyház tagjai a diaszpórában élő zsidókat az „Istengyilkosság" vádjával megbélyegezték. Ezért az antiszemitizmus főleg teológiai nézetkülönbségekre vezethető vissza, s nem konkrét eseményekre, vagy tényekre. A konferencián nemzetközileg ismert és elismert professzorok, politikusok és lelkészek tartottak előadásokat, illetve az utóbbiak istentiszteletet. Néhány név közülük: Prof. Shlomo Simonson, a tel-avivi egyetem rektora, dr. Dina Porát professzor asszony a Holocaust szakértője, Marilyn Hickfey amerikai bibliatanító, Rodney M. Howard-Browne evangélista (misszionárius), dr. Mészáros István László parlamenti képviselő, az Európa Tanács tagja, dr. Hack Péter az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke... Szekszárdiak az arab bazárban, avagy alkudni kötelező... A konferencia szüneteiben természetesen mindenki megrohanta Jeruzsálem fő nevezetességét, az óvárost. A régi városrész 4 negyedből; az örmény, arab, zsidó és keresztény negyedből áll. Ebből kétségkívül a legértékesebb az arab és a zsidó negyed. Az arabok által lakott részen található a híres-neves bazársor. Itt alkudni kötelező. Ráadásul kevesen ússzák meg úgy a bazársoron való sétálást, hogy ne vásároljanak bármit is. (A 37 szekszárdi zarándok közül, akik jártak itt, egyről sem tudok, aki ne vásárolt volna valamit.) Az arab bazárosok mesterei az eladás művészetének. Arab barátunk, akit Izraelben ismertünk meg, őszintén elmondta, hogy hölgyeknek egyáltalán nem ajánlja a bazársort; mivel mindent megvásároltatnak velük a kereskedők... Magunk is tapasztaltuk, hogy ez bizony így van. A szűk utcasor mindkét oldalán kereskedők tucatjai váiják „áldozataikat", akik közül sokan nem is sejtik, hogy mi vár rájuk. Udvarias, nyájas, sőt mosolygós arckifejezéssel invitálják az üzlettulajdonosok kis, alig 10 négyzetméteres bazárjukba a külföldieket. (Angolul, franciául és németül legtöbbjük jói beszél.) A boltba belépve egyvalamit tenni nem ajánlatos: nézelődni. A megbámult portékát azonnal leveszik a polcról a szemfüles kereskedők, nyújtja a turista felé. Aki erre gyanútlanul megkérdezi, hogy mennyibe kerül, az számíthat a következő jelenetre. A bazáros „szelíden" belenéz a vásárló szemébe: - Csak neked adom ennyiért, de ne mondd el senkinek itt a bazárban, mert... (Ilyenkor mutatja, hogy elvágják a torkát.) Mások így érvelnek: - Azért adom ilyen olcsón, mert nagyon szeretem a magyarokat. (Különben ugyanezt mondjákaz amerikaiaknak, a németeknek, még az oroszoknak is.) Az ötletekből kifogyhatatlanok az arab kereskedők. Az áru körülbelül 50 százalékát éri annak, mint aminek mondják, ezért érdemes 30 százalékról indítani az egyébként kötelező alkudozást, így esély nyílik arra, hogy kedvező áron vehessük meg a kínált portékát. (Amit lehet, hogy nem is akartunk megvenni.) A fal A Nyugati Fal (héberül: Ha-kótelha-ma aravi), amit siratófalnak is hívnak, az Óváros zsidó negyedében áll. A fal körülbelül az i. e. II. századból származik, bár a felső részei később épültek. A Templom-hegy támfalaként is szolgáló építmény, a 2000 éve lerombolt második Templom hiteles maradványa. A „Kőtél" ma a judaizmus szenthelye, a zarándoklatok fö célpontja. (Jeruzsálemben különben nagyon szembetűnő, hogy 20003000-5000 éves emlékekről beszélnek, kicsit furcsa volt, mikor eszünkbe jutott, hogy mi magyarok idén az ezeregyszáz éves államalapításunk megünneplésére készülünk.) A fal jelenlegi vallási jelentősége abból a Szentíráson alapuló hitből ered, hogy Isten jelenléte sohasem távozik el a Templomtól és a faltól. így kialakult az a szokás, hogy a zsidók és a keresztények idejárnak imádkozni, ami valamiért pedig nem tud eljönni, az elküldheti kérését egy kis cédulára írva, amit bedugnak a fal repedéseibe. A falnál ezért igazi közéleti tevékenység folyik. Fekete sapkás, ruhás, pajeszos rabbik beszélgetnek és imádkoznak itt. A repedések telis-tele vannak kis papírdarabkákkal. Mind a hívők, mind a hitetlenek egyaránt megerősítik, hogy ezen a helyen nagyon különleges légkör van. A biztonság kedvéért mindenki - még az ateista is odamegy a falhoz, hátha... Utóirat: a szekszárdi zarándokokkal együtt egy hetet sikerült Izraelben töltenem. A tapasztalatokat leírni nehéz, de elmondhatom: az ember valamiért visszavágyik a Szentföldre, hogy még többet lásson belőle. Hogy miért? Nem tudom... - Hazafi Zsolt -