Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-28 / 2. szám

10 1996. JANUÁR 28. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Jeruzsálemnek, a bé­kesség városának neve va­lószínűleg a város jelenté­sű „uru" és a békét jelentő „sálem" szóból származik. Más magyarázatok szerint Jeruzsálem a „békesség alapja", a „kifizetés (ki­egyenlítés) városa" vagy „Isten alapította város". Ezért is gondolták úgy európai karizmatikus gyü­lekezetek, hogy rendkívüli konferenciájukat az örök városban szervezik, ami­nek a fő témája a békekö­tés volt. A rendezvényre városunkból harminché­tén utaztak, fbleg a szek­szárdi Hit Gyülekezet tag­jaiból. Ehud Olmert üdvözli a szekszárdiakat... Zarándokok a Szentföldön A megbékélés konferenciája A siratófal Európából ötezren - Magyaror­szágról kétezerötszázan érkeztek a találkozóra. Valamennyi előadás Iz­rael legnagyobb konferencia-köz­pontjában, az International Cong­ress Center-ben volt. Hétfőn - ja­nuár 15-én - alig lehetett elférni az Ussishkin teremben, ahol a megnyi­tót tartották. Németh Sándor a magyarországi Hit Gyülekezet vezető lelkésze a megnyitó beszédében elmondta, Jiogy fontos megismerni a kereszté­ínyeknek a modern Izraelt, hogy elő­ítélet nélkül tudjanak gondolkodni róla. Mint kiemelte, a keresztények­nek fontos bocsánatot kérni a zsidó­ságtól, mert az európai antiszemitiz­mushoz az egyház magatartása is nagyban hozzájárult. Ezért a béke­kötés fontossága az egyház és Izrael viszonylatában is elengedhetetlen. (Erre a témára később visszatérünk.) Izraeli részről Ehud Olmert, Jeru­zsálem főpolgármestere köszöntötte a nemzetközi zarándokokat. Beszé­dében kiemelte, hogy a „Szent vá­ros" szívesen látja a vendégeket. Sőt - fűzte hozzá - a város mindenkié... A konferencián átadták a főpol­gármesternek Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármesterének üdvöz­lő levelét. Veszprém Megye Jogú Város képviselő-testületének üd­vözletével együtt. Ehud Olmert válaszában kinyilvá­nította, hogy mindkét város polgárai szívesen látott vendégei Jeruzsálem­nek, s üdvözli a számára távoli telepü­lések lakóit. A magyar kormányt dr. Szentiványi István, a külügyi tárca államtitkára kép­viselte. Kiemelte, hogy fontos a két nemzet közötti jó kapcsolat, valamint a Holocaust minden szintű elítélése. Mint mondta: „amelyik nemzet nem képes szembenézni a múltjával, így az­zal, hogy részt vett a deportálásokban, s nem képes a sötét dolgokat elítélni, ott azok újra megtörténhetnek." Keresztény bocsánatkérés Rudi Pinke, a Christliche Zentrum Frankfurt gyülekezet lelkésze előadá­sában elmondta, hogy az európai anti­szemitizmus gyökere a IV. századba nyúlik vissza, mikor is a keresztény egyház tagjai a diaszpórában élő zsidó­kat az „Istengyilkosság" vádjával meg­bélyegezték. Ezért az antiszemitizmus főleg teológiai nézetkülönbségekre ve­zethető vissza, s nem konkrét esemé­nyekre, vagy tényekre. A konferencián nemzetközileg is­mert és elismert professzorok, politi­kusok és lelkészek tartottak előadáso­kat, illetve az utóbbiak istentiszteletet. Néhány név közülük: Prof. Shlomo Si­monson, a tel-avivi egyetem rektora, dr. Dina Porát professzor asszony a Holocaust szakértője, Marilyn Hickfey amerikai bibliatanító, Rodney M. Ho­ward-Browne evangélista (misszioná­rius), dr. Mészáros István László parla­menti képviselő, az Európa Tanács tag­ja, dr. Hack Péter az országgyűlés alkot­mányügyi bizottságának elnöke... Szekszárdiak az arab bazárban, avagy alkudni kötelező... A konferencia szüneteiben természe­tesen mindenki megrohanta Jeruzsálem fő nevezetességét, az óvárost. A régi vá­rosrész 4 negyedből; az örmény, arab, zsidó és keresztény negyedből áll. Ebből kétségkívül a legértékesebb az arab és a zsidó negyed. Az arabok által lakott részen található a híres-neves bazársor. Itt alkudni kötele­ző. Ráadásul kevesen ússzák meg úgy a bazársoron való sétálást, hogy ne vásárol­janak bármit is. (A 37 szekszárdi zarán­dok közül, akik jártak itt, egyről sem tu­dok, aki ne vásárolt volna valamit.) Az arab bazárosok mesterei az eladás művé­szetének. Arab barátunk, akit Izraelben ismertünk meg, őszintén elmondta, hogy hölgyeknek egyáltalán nem ajánlja a bazársort; mivel mindent megvásárol­tatnak velük a kereskedők... Magunk is tapasztaltuk, hogy ez bi­zony így van. A szűk utcasor mindkét ol­dalán kereskedők tucatjai váiják „áldoza­taikat", akik közül sokan nem is sejtik, hogy mi vár rájuk. Udvarias, nyájas, sőt mosolygós arckifejezéssel invitálják az üzlettulajdonosok kis, alig 10 négyzet­méteres bazárjukba a külföldieket. (An­golul, franciául és németül legtöbbjük jói beszél.) A boltba belépve egyvalamit ten­ni nem ajánlatos: nézelődni. A megbá­mult portékát azonnal leveszik a polcról a szemfüles kereskedők, nyújtja a turista felé. Aki erre gyanútlanul megkérdezi, hogy mennyibe kerül, az számíthat a kö­vetkező jelenetre. A bazáros „szelíden" belenéz a vá­sárló szemébe: - Csak neked adom ennyiért, de ne mondd el senkinek itt a bazárban, mert... (Ilyenkor mutatja, hogy elvág­ják a torkát.) Mások így érvelnek: - Azért adom ilyen olcsón, mert na­gyon szeretem a magyarokat. (Külön­ben ugyanezt mondjákaz amerikaiak­nak, a németeknek, még az oroszok­nak is.) Az ötletekből kifogyhatatlanok az arab kereskedők. Az áru körülbelül 50 százalékát éri annak, mint aminek mondják, ezért érdemes 30 százalék­ról indítani az egyébként kötelező al­kudozást, így esély nyílik arra, hogy kedvező áron vehessük meg a kínált portékát. (Amit lehet, hogy nem is akartunk megvenni.) A fal A Nyugati Fal (héberül: Ha-kótel­ha-ma aravi), amit siratófalnak is hív­nak, az Óváros zsidó negyedében áll. A fal körülbelül az i. e. II. századból származik, bár a felső részei később épültek. A Templom-hegy támfala­ként is szolgáló építmény, a 2000 éve lerombolt második Templom hiteles maradványa. A „Kőtél" ma a judaiz­mus szenthelye, a zarándoklatok fö célpontja. (Jeruzsálemben különben nagyon szembetűnő, hogy 2000­3000-5000 éves emlékekről beszélnek, kicsit furcsa volt, mikor eszünkbe ju­tott, hogy mi magyarok idén az ezer­egyszáz éves államalapításunk meg­ünneplésére készülünk.) A fal jelenlegi vallási jelentősége ab­ból a Szentíráson alapuló hitből ered, hogy Isten jelenléte sohasem távozik el a Templomtól és a faltól. így kiala­kult az a szokás, hogy a zsidók és a ke­resztények idejárnak imádkozni, ami valamiért pedig nem tud eljönni, az el­küldheti kérését egy kis cédulára írva, amit bedugnak a fal repedéseibe. A falnál ezért igazi közéleti tevé­kenység folyik. Fekete sapkás, ruhás, pajeszos rabbik beszélgetnek és imád­koznak itt. A repedések telis-tele van­nak kis papírdarabkákkal. Mind a hí­vők, mind a hitetlenek egyaránt mege­rősítik, hogy ezen a helyen nagyon kü­lönleges légkör van. A biztonság ked­véért mindenki - még az ateista is ­odamegy a falhoz, hátha... Utóirat: a szekszárdi zarándokokkal együtt egy hetet sikerült Izraelben töl­tenem. A tapasztalatokat leírni nehéz, de elmondhatom: az ember valamiért visszavágyik a Szentföldre, hogy még többet lásson belőle. Hogy miért? Nem tudom... - Hazafi Zsolt -

Next

/
Thumbnails
Contents