Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-05-05 / 9. szám

13 1996. MÁJUS 19. , SZEKSZÁRDI VA SARNAP Dobogón innen és dobogón túl A súlyemelő Húsos Világ Kupa ••••• pikáns ízei BH^H A pont másfél évtizedes múltra visszatekintő, immáron nagyszabású szekszárdi súlyemelő verseny kapcsán óhatatlanul előkerült a múlt. Egynéhá­nyan a szervezőbizottság tagjai közül emlékeztek még 1981 tavaszára, ami­kor - a szekszárdi súlyemelés markáns megjelenésekor - életre hívták „saját gyermeküket", a Húsos Kupát. Aztán lett belőle meghívásos nemzetközi ver­seny, majd világkupa 1990-ben. Hallat­lan nagy ívű karrier, hiszen ilyen típusú viadal csak öt van a világban. Az olim­pia évében pedig csak ez az egy, mivel a többiek - tekintettel arra, hogy nem kötelező a rendezés - az ötkarikás játé­l^^ávében nem rendezik meg a vk­l^TOuIót. Szekszárd nem akart szüne­tet, az IWF (Nemzetközi Súlyemelő Szövetség) pedig - talán nem véletle­nül, hiszen magyar főtitkára van dr. Aján Tamás személyében... - rábólin­tott a kérésre. A mezőny Ahogy a Húsos Világ Kupa előtt megrendezett norvégiai Európa-baj­nokságon sem vettek részt a sztárok ­gyanítom nem csak amiatt, mert az olimpia éve van, s Atlantában kell majd kivágni a rezet -, ugyanúgy a Húsos Vi­lág Kupától is távol tartották magukat a menők - talán azért is, mert ez ugyan­úgy szigorúan doppingellenőrzött ver­seny, mint a világbajnokság vagy vala­mennyi kontinensvetélkedő. De a mintegy százhúsz emelő között akadt azért egy kirakatba kívánkozó, nagy ne­vi^^lenlegi súlyemelő világsztár: a 76 k^B kategóriában versenyző olimpiai ésnáromszoros világbajnok, a kubai Pablo Lara. A súlyemelő fenomén beváltott ígérete Lara úr már szerda esti megérkezése után tudtul adta a nagyközönség szá­mára, hogy ő bizony nem azért utazott a Karib-tengertől a kadarka városába, hogy emelgessen egy kicsit, megmu­tassa magát a közönségnek, hanem a világcsúcs okán. Csak úgy hüledez­tünk: április derekán rekordot dönte­ni? Nem inkább az olimpiára kellene tartogatni eme patronokat?!... A 28 éves kubai gyorsan megválaszolt: ­Most nagyon erősnek érzem magam, már a kubai nemzeti bajnokságon is megjavítottam az általam tartott 207,5 kg-os rekordot, de azt nem hitelesítet­ték. Csak a szekszárdi viadal az egészen az olimpiáig, ahol világcsúcsot emelhe­tek. Ennél aligha kellett jobb beharango­zó a Húsos Világ Kupára. Aztán a „mű­helyben egy ideig olybá tűnt, hogy az Pablo Lara a dobogón eddig amúgy már világrekordot felállí­tó Lara „felsül" a nagy ígéretével. Tör­tént ugyanis, hogy - számunkra kissé váratlanul, ezt előtte nem mondta - a szakítás világcsúcsát is át akarta adni a múltnak. A harmadik fogására 170,5 ki­lót kért, ami hátul lepottyant. A válto­zatosság kedvéért elöl döngette meg a dupla dobogót a 208 kg-os lökésgya­korlat, de még ígéretének beváltásához ott volt a harmadik fogás. A legreme­kebb. Lara ezt úgy kikapta, mint egy menő lepkesúlyú a mázsán felülit. Tör­ténelmi pillanat - nem először, mert a házigazdák üdvöskéje, Czanka Attila két évvel ezelőtt már elkápráztatta a súlyemelővilágot: a török Naim Sülej­manoglu szakításrekordját adta át a múltnak. Újabb világcsúcs a Húsos Ku­pán, mi több, világcsúcsok, hiszen az ukrán Szavcsenkó összetett rekordja is pillanatok alatt „szakállassá" vált. Öröm a köbön a kubai csapatnál. Pablo Lara magabiztosan, különösebb izga­lom, aggódnivaló nélkül megy a dop­pingvizsgálatra. Azért akadnak kínos, de senki előtt nem titkolandó gondjai: nem képes vizsgálati mintát produkál­ni. Közel félóra elteltével sem. Segít a világ kupa főszponzora, a Bordosi Sör­gyár - három flaska az északon gyártott folyékony kenyérből Larába. Mi taga­dás, a súlyokkal kevesebb gondja volt... A „Takács-kórus" Méltán híres női emelőink is dobo­góra léptek. No, nem a világkupa, ha­nem a magyar szövetség által újra feltá­masztott Duna Kupa keretében, amelyre az osztrákok és a németek fo­gadták el a szíves invitálást. A 15-szö­rös Európa-bajnokunk, Földi Csilla ezúttal haloványabb volt, látszott a gyakorlatain, hogy nincs még formá­ban, valaminek az ellenőrző versenye a szekszárdi. A Takácsok közül Erika - a magyarok első női világbajnoka - vi­szont Larához hasonló kijelentést tett: világcsúccsal próbálkozik Szekszár­don. Legföljebb a szövegben, mert a dobogón kiderült, hogy erre momen­tán csak annyi esélye volt, mint annak a bizonyos trójai falónak az epsomi der­bin. Az örökös világbajnoki ezüstér­mes nővér - remélhetőleg egyszer már bearanyozódik - nem üzent semmit. „Csak " a tőle megszokott, súlyemelés­ben szokatlan „könnyűatlétikus" tech­nikával csinált hat jó gyakorlatot - há­rom vadonatúj magyar csúccsal... Mentette a mundér becsületét... Erdélyi reményeink Remélhetőleg a rossz főpróbát sike­res előadás követi, már ami a magyar válogatott atlantai jelöltjeinek a szerep­lését illeti. Merthogy a legnagyobb ász a kétszeres lökésvilágbajnok Feri Attila - nagy meglepetésre - kiesett. Czanka Attila egy kellemetlen, belső pana­szokkal is járó nyaki sérülés miatt el sem indulhatott. Popa Adrián dekon­centráltan versenyzett. Az ólomsúlyú Stark Tibor - igen, jól sejtik, a valami­kori kitűnő EB-helyezett vörösesszőke tatabányai versenyző fiáról van szó - a 382,5-del időarányosan hozta magát. Biztató volt a 64 kilósok között indu­ló debreceni Kecskés Zoltán, és a szin­tén biztos olimpiai résztvevő szekszár­di Farkas Zoltán. A 297,5 összetett va­rázslatos, de csak akkor lesz „konverti­bilis", ha a saját súlycsoportjában is hozza - mert ezúttal egy kategóriával feljebb indul - az atlantai dobogón ezt a teljesítményt. Ami már biztosnak tű­nik: a hét magyar olimpikonból öt (Fe­ri, Czanka, Farkas, Kecskés, Popa) er­délyi lesz... Szekszárdiak a (sport) nagyvilágban Ha egy üzlet beindul... Igazán nem panaszkodhattunk az áprilisra, már ami a szekszárdi sportsikereket illeti. Farkas Zoltán nagyszerű helytállásáról már esett szó ezen az oldalon. A Húsos Világ Kupa után következett a duatlon Európa-bajnokság. Ahol Varga Zsuzsa élete legjobb eredményét produkálta a legrangosabb kontinensbajnokságon: tagja a győztes, immáron Európa-baj­nok magyar triónak, egyéniben pedig bronzérmes a sportág Portugáliában rendezett Európa-bajnokságán. Mi­csoda főpróba, hiszen a triatlon idény még el sem kezdődött. S a nagyon te­hetséges és magát a komoly egyetemi tanulmányok ellenére leírni nem ha­gyó triatlonkának köztudottan erőssé­ge az úszás. Végre egyszer meleg égöv­ben alapozhatott (Kanári-szigetek), így bízunk benne, hogy megfelel a nagyon kemény kettős kihívásnak: vizsgák a Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Karán és a szombathelyi EB-részvétel. EB-részvétel, mi több: remélhetőleg a dán kontinenselsőnek Mara Overbar­nak - aki a bicikliben fenomenális ­lesznek kellemetlen percei miatta. (Ha csak a triatlonra koncentrálna, magán­zóként tanulna az anyagilag eredmé­nyeihez mérten alultámogatott szek­szárdi versenyző, efelől nem nagyon lenne kétségem.) Alig, hogy megérkezett a jó hír Por­tugáliából, máris egy újabbnak örül­hettünk. A főszereplő a szekszárdi ke­rékpársport nagy reménysége Arató Dávid, aki a magyar ifiválogatott legif­jabb tagjaként az Ausztriában zajló korosztályos világkupa első fordulóján vett részt, egy négyszakaszos, nagy szintkülönbségekkel tarkított verseny­sorozaton. A 140 km-es országúti via­dalon - a világ legjobb ifijeit és junior­jait felvonultató mezőnyben - sokak csodálatát kiváltva a második lett. A komoly eredményekben igencsak szű­kölködő magyar országúti kerékpár­sportban utánpótlás fronton több mint tíz éve nem volt ilyen siker. Reméljük, ennek lesz folytatása, s a Bici Tour SE Szekszárd úgy menedzseli Arató Dávi­dot, hogy más vk-fordulókon is indul­hat. A kis Arató még nagyon fiatal, de már az idénynyitó Dejó Kupán felnőtt magyar válogatottak között megmutat­ta a tehetséggel párosuló szorgalmát, elszántságát, és már ott dobogóközei­ben volt. Lehet, hogy a Gemenci Nagy­díjon már nem az utánpótlás kategóriá­ban, hanem a felnőttek között számol vele Schneider Konrád edző?...

Next

/
Thumbnails
Contents