Szekszárdi Vasárnap 1996 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1996-04-07 / 7. szám

, SZEKSZÁRDI V4S4RNAP SZEKSZÁRD ÉS A KÖRNYÉK HETILAPJA VI. évfolya

m 7. szám 1996. április 7. A harangok Rómába mennek A húsvét a magyar nép számára már évszázadok óta a csodák ünnepe. Ennek a napnak a világszép története a pacsirta és a tövis legendája, mely 1817-ben jelent meg először leírva egy vallások kalendáriumában. A történet szerint nagypénteken a keresztre feszített Jézus homlokára töviskoszorút tettek. A tövis belefúródott a Megváltó homlokába. Egy kis pacsirta leszált a kereszthez, és pici csőrével egymás után rángatta ki a töviseket, miközben énekelt vigasztalásul. Ezért a kis pacsirta jutalmul ott lehetett a feltámadó JéJzus mennybemenetelénél. A monda szerint a pacsirta az egyetlen madár, mely berepülhet a Mennyországba is. Húsvéti csoda volt az is, amikor a régi idők fehér hajú zarándokai a nagyhét kezdő éjszakáján népszokás - az egykori vízáldozat - lo- egy szerelmes lány vagy legény valló- Manapság az élményre vágyók látták elszállni a nagy néma haran- csolássá szelídült. A húsvétfatűzés ké- mását rejtették magukban. A népszó- többek között a húsvéti körmenegokat Róma felé. A húsvéti miszté- sei unokája a májusfa. A húsvétfa több kások, húsvéti népi énekek, táncok, le- tek, virágok gyönyörű képével viriumok, csodák évszázadok alatt vidéken színes tojásokkal volt teleag- gendák ezerszínű csokorba fogva he- gasztalódhatnak, meghallgatva a kivirágoztak, s a modern korunk- gatva, ezek a díszek titkosan beszéltek, tedhét országra szóló magyar húsvétot húsvéti harangok zengő énekét a ban is elevenen élnek. A sok-sok A rájuk karcolt, hímzett díszek mind tártak elénk az egykor volt időkben, feltámadásról. Kovács Pálné Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!