Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-02-05 / 5. szám

12 , SZEKSZÁRDI VAS4RIAP 1995. FEBRUÁR 5. Biciklis „idegenlégió" (3.) Életem nagy lehetősége... 99 Hosszabb huzavona után végre pont került a Bici Tour SE Szekszárd harma­dik kiszemeltjének, a pesti Vanik Zol­tán átigazolására. Sikerült közös neve­zőrejutni legutóbbi klubjával a Tipog­ráfiával, most már hivatalosan is a szek­szárdiak versenyzője a nyúlánk terme­tű fiatalember. Hiába, a nagy akarás­nak, az elszántságnak meg lett az ered­ménye... Vanik Zoltán ugyanis - édes­anyjával együtt - olyan komolyan vette a szekszárdiak ajánlatát, hogy már ta­valy novemberben leköltözött és itt ed­zett, beiratkozott a Garay gimnázium­ba - noha akkor még közel sem volt biztos, hogy ide igazolhat. - Mitől tud úgy bezsongani egy pesti srác egy vidéki lehetőség kapcsán?- kér­deztük a legújabb szerzeményt, köz­vetlenül a szerbiai edzőtáborozásra va­ló elutazás előtt. - Nem voltam különösebben érde­kes a pestieknek. A Postásban a fiata­lokkal alig vagy egyáltalán nem foglal­behozható. Bírom a hosszú távokat, nem esem kétségbe a hegyen, a sprin­tekben pedig javulni fogok. Elsőéves felnőttként biztosan nem fogom azon­nal megváltani a világot, de '95-ben már szeretnék olyan eredményeket produkálni, hogy elgondolkoztassam koztak, no és a Tipográfiában sem volt alapvetően más a helyzet: három ülés volt az autóban, ennyi versenyzőt vit­tek el komolyabb versenyre. Lehango­ló volt, nem tudhattam meg, mire va­gyok képes ebben a sportágban, amit már eléggé későn: 15-16 éves korom­ban kezdtem el. Egy avatott szakember, Schneider Konrád azonban egy isztriai edzőtábo­rozás során felfigyelt a fiúra. Olyannyi­ra, hogy felkínálta számára a profi mo­dellváltásra készülő új szekszárdi for­mációban a klubtagság lehetőségét. Egyesek ódzkodtak az afféle zsákba­macska miatt, de a szekszárdi veze­tőedző győzködött: mocorog ebben a fiúban valami - annak ellenére, hogy 19 évesen még nagy dolgokat nem csi­nált -, kapjon lehetőséget. - Most végzek pályafutásom során először komoly edzésmunkát, amikor tudom mi miért van, mit miért csiná­lok. Tudom, nagy a lemaradásom, de azokat a korábbi edzőket, akik úgy te­kintettek rám, mint egy lelkes ama­tőrre. - Ahogy hallottuk elég rosszul kezdő­dött számodra az év, további sportpálya­futásod is veszélybe került. - Még az elmúlt évben, szilveszter előtt két nappal történt Budapesten. Egy lejtőn ereszkedtem le, s annak vé­gén a csúszós úttesten egy kocsi elém kanyarodott, és a hátsó kerékhez közel kerülve nagyon komoly vesezúzódás ért. Veszélyben volt az egyik vesém, de a kórházi ápolás során túljutottam a krízisen, így január közepére már olyannyirra rendbe jöttem, hogy újra bekapcsolódhattam az edzésekbe. Ha úgy tetszik megvan az első nem is akármilyen nagy győzelem, noha nem ilyenekre vágyik... Szerbiába utaztak Az előzetes terveknek megfelelően elutaztak Szerbiába, a Kotori-öbölhöz a szekszárdi kerekesek. A Bici Tour SE Szekszárd képviseletében 12 kerékpá­ros és öt triatlonos vesz részt az egyhe­tes felkészülésen, melyet Schneider Konrád irányít. A vezetőedző érdeklő­désünkre elmondta: a Chukaricki Belgrád versenyzői adtak tippet sz^fc mukra az edzőtáborozást illetően, íg^ együtt készülnek a jó erőkből álló belgrádiakkal. A tengerparti klíma jó­nak ígérkezik ahhoz, hogy egy B-kate­góriás szállodában lakva elvégezzék az előírt speciális és erőállóképességi munkát. Kézilabdás félrevezetések Szidja a Szigmás B-közép a legutóbbi hazai mérkőzés játékvezetőit. A már ne­kik mumusnak számftó komlói kettőst. Okkal, mert 16-15-ös vendég (Sparta­cus) vezetésnél - ezt a mérkőzés tévéfel­vétele igazolja - szarvas hibát vétettek: elmaradt a hetes és a szándékos szabály­talankodás miatti kiállítás az egyedül ki­törő és tempóelőnyben levő Sklar lerán­cigálásáért. Azon persze el lehet vitatkozgatni, hogy a 16-15 előtti és utáni, a Szigma számára előnytelen történések mennyire a fekete-ruhások és mennyire az önmaga tudásához, lehetőségeihez képest rosszul játszó, elemi hibákat vétő hazai játékosok számlájára írandóak - ám a némi objektivitásra hajlandóságot érzők szerint az utóbbi nagyobb súllyal esik latba. Lehet-e ennyit tévedni? De az alábbi kétkedő, figyelemfel­keltő „füstölgésnek" közelről és távol­ról nézve sem az a célja, hogy ebben a konkrét kérdésben érveljen, avagy elle­ne szóljon. Sokkal inkább az, hogy „el­csevegjen" azon kategorikus kijelentés mentén, mely szerint valami nagyon nincs rendben - szakmailag avagy mo­rálisan, de inkább mindkét szempont­ból - a kézilabda-játékvezetés körül. Már régebb óta bennem bujkál a főkér­dés: lehet-e, szabad-e NB l-es szinten ennyit tévedni, mint amennyit itt fúj­nak mellé, avagy éppen nem fújnak semmit a bírák. Respektálható, de nem felmentő tény: ebben a sportágban jó­val többször kell közbeavatkoznia, a szabályokból adódóan nagyobb a mér­legelési szabadsága a bíróknak, mint a futballban, vagy a kosárlabdában. Nehezebb feladat hibátlanul, kevés rossz ítélettel, hovatovább észrevétle­nül vezetni, de az a kisebb-nagyobb hi­bahalmaz, ami jellemzi az országosan nem reflektorfényben levő mérkőzése­ken a bírók ténykedését, átlépett a tű­résküszöbön. A gyanús észleléseket követően több sportágban járatos - játékvezetői vizsgával rendelkező - ismerőssel meccsnézés-tudósítás gyanánt a sport­csarnok nézőtéri „magas földszintjé­ről" fölköltöztem az emeletre, hogy a jóleső könyöklősdi közepette vizslat­hassam a szituációkat, és formálhassak véleményt az amúgy megfellebbezhe­tetlen bírói ítéletekről. Olyan pozíció­ból, ami a játékvezetőknek nem adatik meg. Olyan „magaslesről", amelyről érdemes lenne videofelvételeket készí­teni, ha az anyagot nem tévéműsorba szánják, hanem szakmai elemzésre, benne a vitatott játékvezetői ítéletek­kel. A helyzet lehangoló, annyi a hiba, hogy számolásába a mérkőzések első negyedórájában beleun az ember. Ha a fentebb már említett sportágak bírói ilyen százalékokkal fújnának, akkor ennek több igen súlyos, nyilvánosság előtt zajló következménye lenne. Rendőri díszkíséret Az a legkevesebb, hogy a bírókat testőri erényeket felvonultató rende­zőgárdának kellene megmenteni a népharag elől, az adott település hely­ségnévtáblájáig csak rendőrautó dísz­kíséretében érnének el. A súlyosabb: ha a népharagot, a tömeghisztériát az ellenőri minősítés is alátámasztja, a JT (Játékvezetői Testület) egy bizonyos időszakra „kivonja a hibázókat a forga­lomból". Nos, a kézilabdában - mind megtudtuk - NB l-es szinten sem így működnek a dolgok. Nincs itt a képze­letbeli Damoklesz-kard a bíró felett, így különösebb következmények nél­kül lehet hibázni, hovatovább félreve­zetni. Történjék bármi is, a szövetség­nek nincsen megbízható, hiteles infor­mációja, mert hiányoznak a tekin­téllyel bíró minősítő játékvezetői ellen­őrök. Az utóbbi időben már az számít elfogadható bíráskodásnak a közép- és kiscsapatok mnérkőzésein, ha megál­lapítható: mindkét csapatot megköze­lítőleg egyformán sújtották. Ami tragi­komikus. „Ne szólj szám..." A kérdés már régebbóta aktualizáló­dott: a kisebb csapatok meccseire kül­dött föl- és lekocogó öregurak csak így tudnak (el)vezetni, avagy...? Nem csu­pán szemenszedett hazugság, légből kapott pletyka lenne az, hogy a mezőny csapatainak egy bizonyos részénél a s^fc ron következő mérkőzésre való felk^^ szülésének részét képezi az ítészek megkörnyékezése? Mintha jelzésérté­kű lenne a kulisszák mögötti morális helyzetre, ahogy csalózzák, mocskol­ják egymást edzők, bírók, egyesületi funkcionáriusok, első felindulásukban egy-egy mérkőzés után...?! Ilyen súlyos szavakat sportemberek még igazságér­zetükben mélyen megsértve sem vagdal­nak csak úgy egymás fejéhez. Nagy a zűr­zavar, s a jelekből ítélve a színház fo- és mellékszereplői - mivel a háborgáson túl semmi sem történik - jól érzik magukat benne. Építve a bölcs mondásra: „Ne szólj szám, nem fáj fejem!" Városi „kosár 5 5 A szekszárdi városi kosárlabda-bajnokság állása. A csoport: 1. Sz. Öregfiúk, 2. Ped. Főiskola, 3. Betta Sportbüfé, 4. Bonyhádi Öregfiúk, 5. Favorit. A legeredményesebb dobók: Végh E. (Bonyhádi Öregfiúk, 90), Heismann J. (Sz. Öregfiúk, 84), Seres P. (Ped. Főiskola, 69), Zörényi A. (Betta, 59 pont). A B csoport állása: 1. Petőfi Gimnázium (Bonyhád), 2. Garay Gimnázium, 3-5. Warriors, Vis Maior, Öcsény, 6. Téglagyár, 7. ÁNTSZ, 8.1. Béla Gimnázium. A legeredményesebb dobók: Dr. Sárecz (Vis Maior 118), Fekete A. (Warriors, 86), Gecse S. (Téglagyár, 83 pont). f

Next

/
Thumbnails
Contents