Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-11-12 / 32. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. NOVEMBER 26. Megyei jogú városok amit adunk és amit kapunk Közel 2,5 millió lakos érdekeit képviseli a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A komoly befolyással rendelkező szerveződés a múlt hét végén Szekszárdon tartotta soros közgyűlését. Az összejövetelen - mint azt a rendezvény végén tartott sajtótájékoztatón dr. Hevessy József elnök, Balsai István ügyvezető elnök, Csabai Lászlóné, a szövetség társelnöke, valamint Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere elmondta az újságíróknak - számos fontos kérdés került terítékre. A résztvevők többek között állást foglaltak abban, hogy a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó megosztott része 27,5 százalék legyen. A települések zavartalan működéséhez legalább 438,3 milliárd forintra lenne szükség a költségvetésben jelenleg szereplő 421,5 milliárddal szemben. A szövetség kéri a kormányt, hogy vonja vissza a területfejlesztési és -rendezési törvénytervezetet, mert az nem tükrözi az előzetes egyeztetés elveit, s így az több ponton is sérti az önkormányzatok autonómiáját. A közgyűlés a sport kérdéseivel is foglalkozott, a tagvárosok képviselői sürgették a sporttörvényt, egyrészt az olimpiára való felkészülés, másrészt a sportlétesítmények tulajdoni rendezése érdekében. Az állam nem vonulhat ki a sport finanszírozásából - hangzott az egyértelmű állásfoglalás. * Vajon Szekszárd mit ad, illetve mit kap a megyei jogú városok szövetségében való részvételért? A kérdést Kocsis Imre Antal polgármesternek, valamint Hevessy József szövetségi elnöknek tettük fel. Kocsis Imre Antal: - Az az információrendszer, mely a szövetségen belül működik, egy ilyen kisváros számára felbecsülhetetlen értékkel rendelkezik. Folyamatosan, nap mint nap olyan anyagokat kapunk, melyek a munkánkban felhasználhatók. Ezek nélkül számos döntést nem tudtunk volna időben előkészíteni, mert sajnos az úgynevezett önkormányzati információs hálózat nem működik. Hevessy József: - Szekszárd a szövetség egyik színfoltja, már csak azért is, mert a legkisebb lélekszámú megyei jogú város. Sajátos gondjai ellenére felkészült szakembergárdával rendelkezik, s ennek a helyzetnek az előnye meg is mutatkozik a bizottságokban való tevékeny résztvételben. Szekszárd bebizonyította, hogy nem a lakosság száma a döntő, hanem az, hogy ki mennyit kíván tenni a többiekért. Akik a sajtótájékoztatót tartották: Csabai Lászlóné, Hevessy József, Kocsis Imre Antal és Balsai István letekről - amit a művészek hiányoltak - viszont a Részletes Rendezési Tervekben (RRT) döntöttek. A bizottság elnöke szerint nem igaz, hogy a nyilvánosság ezen szabályzatok létrehozásában nem vehetett részt. Az MTA Kutatási Intézete komoly felméréseket és közvélemény-kutatásokat végzett, hogy pontos információkkal elő tudja segíteni a város értékeinek megismerését. A terveket megelőzően pedig fórumokat szervezett az önkormányzat, hogy a város lakosságát is bevonják a döntésbe. Minden észrevételről írásbeli feljegyzés készült. Még a művészeknek is lehetőségük volt, hogy véleményüket elmondják emelte ki Jobban Zoltán, majd hozzáfűzte: ennél jobban lehetetlen már társadalmasítani egy döntést. A város fejlesztési koncepciója abban különbözik a rendezési tervektől, hogy társadalmi, közéleti folyamatokkal foglalkozik. A rendezési tervekben az épületekről, utakról és terekről esik szó, a fejlesztési koncepcióban pedig az iskolákról, szociális hálózatról és ehhez hasonló, főleg intézményi dolgokról. Fodor Miklós Szekszárd alpolgármestere hangsúlyozta, hogy ezzel a tervvel a város úttörő helyzetbe került, ugyanis Magyarországon nincs hagyománya az ilyen tanulmányoknak. A „pártrendszer" idején csak az jelentette a városfejlesztést, hogy meghatározták a település várható létszámát és ahhoz mérten kiszámolták a szükséges bölcsődék, óvodák és iskolák számát. Szekszárdon pl. úgy számolták, hogy az ezredforduló környékén 70-80 ezren élnek majd, és ehhez készült egy fejlesztési terv 1987-ben, amit azonban a realitások hatályon kívül helyeztek. A jelenleg elfogadott terv szerint a város az anyagi helyzetéből adódóan a szinten tartást tudja biztosítani. Ezért ennek megfelelően a város egyetlen intézményét sem kívánja bezárni. Ez ugyanakkor azt isjelenti, hogy nagy fejlesztésekre nem lehet igazán számítani, de az elkezdett folyamatok nem akadnak meg. Ezt a most elfogadott koncepciót azonban a külső tényezők változásai miatt évente felülvizsgálják és amenynyiben változtatni kell egyes részeket, akkor azt a város költségvetéséhez pénztárcájához - képest meg is teszik. - Hazafi Zsolt A németek Németországba mentek... A közelmúltban a szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület a kórusával és az „Ifjú Szív" táncegyüttessel Németországbanjárt. Az utazás és a fellépés élményeiről Wenhardt Mátyás, a kórus titkára számolt be a Szekszárdi Vasárnapnak. A meghívás Bietigheim-Bissingenből érkezett, de érdekességként érdemes megjegyezni, hogy Speyerben is felléptünk, amiben az a figyelemre méltó, hogy majdnem ez a város lett a testvérvárosunk annak idején. Úgy látszik, hogy a speyeriek nem táplálnak haragot irántunk amiatt, mert nem rájuk esett a választás. Az első fellépés így a speyeri „Pannoniahausban" várta a csapatot. Az épületet még emigráns, illetve kitelepített bácskai, tolnai, baranyai németek építették. A fogadtatás a vártnál is jobban sikerült. után felváltva lépett színpadra a tánckl^F és a kórus, a német/magyar közönség kitörő örömmel fogadta a produkciót. A „Pannónia Házba" ellátogatok jó részt idős emberek voltak, akik még mélyen emlékeztek arra, hogy a szülőföldjük Magyarország volt. A dalok természetesen német dalok voltak, amit Magyarországon gyűjtöttek össze, a táncokat pedig javarészt baranyai német falvak hagyományozták az utódokra, de szerepelt a repertoáron külön koreográfia alapján táncolt darab is, melyet Gaál László, a tánccsoport vezetője állított a színpadra és tanította be az „ifjú szíveseknek". A Németalföldön tett látogatásnak az is különlegességet adott, hogy az énekkar először énekelt négy szólamban, aminek külön története, hogy a protokollvendégek segítségével sikerült így megszólalni. Ugyanis a szekszárdi polgármesteri hivatalt az a Lemle Zoltán képviselte, aki a kórusba is „beugrott" remek felső - és így negyedik szólamot szolgáltatva a karnak. Ifjabb Hepp Ádám pedig a Német Nen^^ zetiségi Önkormányzat képviseletéb^B az első szólamokat „erősítette"... ^^ Bietigheim-Bissingenbe másnap estére érkezett a küldöttség, ahol nem panziókban, hanem házaknál kaptak szállást. Man fred List főpolgármester fogadta a delegációt, majd közös vacsora után a sportcsarnokban a helyi énekkarral karöltve, a táncosok támogatásával éjszakába nyúlóan szólt a muzsika. A programot a testvérváros énekkara szervezte attól a céltól vezéreltetve, hogy a két város polgárai megismeijék egymást. Ezért volt a magyar énekkarnak a fö száma egy búcsúhimnusz. Ez a dal arról szól, hogy „barátként jöttünk és jó barátként is távozunk". Mindez négy szólamban csendült fel, ezzel is erősítve, hangsúlyozva a polgárok közti barátság fontosságát. Arra a kérdésre, hogy a vendéglátók miként értékelték hazánkat, illetve mi után érdeklődtek, meglepő választ kaptunk. A németek tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon nehéz körülmények között élnek az emberek. A kitelepült/kitelepített németek általában rendszeresen „hazajárnak", így valós információkkal rendelkeznek. Azon viszont kint sokan megütköznek, ha látnak egy idős nénit a piacon egy kiló babot árulni. Ezt, úgy vélik, a nagy szegénység ellenére nem szabadna hagyni. - H Szekszárd: a jövő szinten tartó módon Koncepció márpedig van... A szekszárdi közgyűlés elfogadta az MTA Dél-Dunántúli Regionális Kutatási Központja által készített városfejlesztési koncepciót. A képviselők a jelenlegi gazdasági körülmények miatt a tervezetnek a város jövőképének szinten tartó módon, szervesen fejlődő változatát tartották elfogadhatónak. Ez azt jelenti, hogy a város jelenlegi állapota (iskola és szociális rendszer, úthálózat stb.) megőrzése mellett tették le a voksot a városatyák. * Előző lapszámunkban több képzőművészt kerestünk meg, hogy mondják el a véleményüket a szekszárdi városképről. A megkérdezettek válaszukban megfogalmazták, hogy szerintük nincs a városnak igazi fejlesztési koncepciója. Azt is nehezményezték, hogy az érdemi döntésekből - szerintük - a nyilvánosság kizáratott. Jobban Zoltán, a gazdasági és környezetvédelmi bizottság elnöke egyébként területfejlesztési mérnök elmondta, hogy a városnak van érdemi fejlesztési terve. Az Általános Rendezési Terv (ÁRT) a város fejlesztésének fo vonalait szabályozza, a kisebb rész-