Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-11-12 / 32. szám

7 1995. NOVEMBER 26. , szekszárdi VASARNAP Szekszárd: amit iszunk és ami! belélegzünk Hegyközségi „vihar" Kereken egymillió forintot kért a vá­rostól a nemrég megalakult hegyközség, illetve annak vezetője, Mészáros Pál a legutóbbi közgyűlésen. A pénz az indu­lás, a kezdeti működés nehéz időszakát lett volna hivatott megkönnyíteni. A sző­lő- és bortermelők szerveződésének fon­tossága - elég emlékeztetni arra, hogy a hegyközségnek némi túlzással élve szinte lehetetlen volt meg nem alakulnia - vitat­hatatlan, a támogatásról mégis hosszas vita kerekedett az ülésen. Ki szelídebben (Németh Zoltán), ki erőteljesebben (Csá­nyi László) vetette fel kétségeit. Utóbbi városatya az első körben egyenesen azok közé tartozott, akik enyhén szólva riieg­kérdőjelezték a kérés jogosságát. - Valóban, viszont a vita éppen arra való, hogy meggyőzze az embert. Ez tör­tént az én esetemben is, bár el kell mond­jam: véleményem szerint a szőlő- és bor­termelők sokkal nagyobb számban kelle­ne, hogy belépjenek a hegyközségbe, s komolyabban kellene venni ezt a szerve­ződést. A meggyőződésemben az az érv is szerepet játszott, mely szerint a támo­gatás révén több pénz jut a piacot kereső szekszárdi bor propagandájára. Afelől természetesen nincs kétségem, hogy a nagytermelők a hátukon viszik majd a hegyközséget, s remélem, a példa a köze­pes és kistermelők körében is követésre talál. A napirenddel kapcsolatban nem le­het nem megemlíteni Nyerges Tibor kép­viselő megjegyzését, aki egyenesen arcpi­rítónak nevezte a hegyközség körül kiala­kult vitát. - Egymillió forint a város költségveté­sében nem tétel - mutatott rá Nyerges Ti­bor. - A hegyközség életében sorskérdés, hogy hozzájut vagy sem ehhez az összeg­hez. S azon véleményemet is fenntartom, mely szerint mások más esetekben sok­kal könnyebben megkaptak ennyi pénzt ettől a testülettől. Igaz, ez mindenütt így van, ahol emberek döntenek: hiszen ab­ban a pillanatban megjelennek a szemé­lyes kapcsolatok, működésbe lépnek bi­zonyos rendszerek, s máris elmennek a pénzek. Lehet persze, hogy jó célra, ezt nem vitatom... A helyzet talán nem annyira elkese­rítő, mint azt esetleg sokan gondolnák - juthatunk erre a következtetésre, amennyiben áttanulmányozzuk azt a legutóbbi szekszárdi közgyűlésen elő­terjesztett tájékoztatót, mely a város környezeti állapotát részletezi. A dokumentum összeállítója, dr. Pápa Ágoston, a polgármesteri hivatal kör­nyezetvédelmi referense úgy fogal­M^ott a vele készített interjúban, ^P^ bár mindegyik környezeti elemre találhatunk biztató értékelést, azért akadnak régi, még teljesítetlen adóssá­gok is. - Az ivóvíz esetében gyakori pa­nasz a rossz szag - kezdte a területek felsorolását dr. Pápa Ágoston. - Az okot egyelőre a kiterjedt vizsgálatok el­lenére sem sikerült felderíteni. Egyes szakértői feltételezések szerint a víz magas vastartalma okozza az átható il­latot. - Mindez befolyásolja a minősé­get? - A víz a már említett kellemetlen kísérőjelenségtől eltekintve jó minősé­gű. - Viszont annak idején sok szó esett a diklóretilén-szennyeződésről, s ez már komoly problémákat okozhat. - A szennyeződés felderítése, kö­rülhatárolása megtörtént, az eltávolí­• a is elkészült a javaslat. A diklóreti­- s ezt kezdettől fogva hangsúlyoz­tuk - egyébként nem került be a veze­tékes hálózatba. A szennyeződés a víz­mű kútjait érintette, s természetesen Dr. Tollár Tibor ügyvédet, Szek­szárd közgyűlésének tagját valószínű­leg szükségtelen különösebben bemu­tatni a megyeszékhelyen. Szinte min­denki előtt ismert 1956-os szerepválla­lása, a szekszárdi eseményekben való tevékeny részvétele. Éppen ezért je­lenthetett egyesek számára meglepe­tést az a tény, hogy dr. Tollár Tibor nem jelent meg október 23-án a szek­szárdi ünnepségen. A távolmaradás okáról maga az érintett számolt be a legutóbbi közgyűlésen. Mint elmond­ta, ezen a napon, illetve ezen a héten betegsége miatt ágynak dőlt, s komoly orvosi ápolásra volt szüksége. S bár megfordult a fejében, hogy az ünnep­ség napján injekciók segítségével talpra mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy ilyen esetek ne ismétlődje­nek meg. - A következő fejezet a földvédelem, talán erről a tevékenységről hall legke­vesebbet a lakosság. - Itt egyszerűen arról van szó, hogy a termőföldet meg kell védeni az eró­ziótól. Ez a témakör egyébként össze­függ a levegő tisztaságával. Méghozzá olyan módon, hogy Szekszárdon a leg­nagyobb gondot a szálló por okozza. Elsősorban a dombvidékről származik a por: a lösz megszárad, a szél pedig felkavaija. A szálló por mennyisége adott esetben többszörösen is megha­ladja a határértéket. Megoldásként áll, s részt vesz a megemlékezésen, mégis, rosszulléte nem engedte tervé­nek megvalósítását. A városatya erőteljesen nehezmé­nyezte azt, hogy Kocsis Imre Antal pol­gármester - bár tudott dr. Tollár Tibor betegségéről - nem említette meg tá­volmaradásának okát a megemlékezé­sen. így - vélekedett dr. Tollár Tibor ­táptalajt kaptak a különböző pletykák, szóbeszédek, s ez nem tesz jót senki­nek sem. Amennyiben egészsége en­gedte volna, nyilván elmegy a rendez­vényre. Kocsis Imre Antal válaszában rá­mutatott arra, hogy ünnepi beszédé­ben szólt '56 csodálatos szekszárdi nap­jairól, amikor is a legnagyobb békesség csak a locsolás, illetve az esővárás kí­nálkozik. - Viszont - hihetetlennek tűnik - a uralkodott az emberek között. Neveket - kettő kivételével - szántszándékkal nem említett. A két kivétel az élők so­rából már eltávozott dr. Nagy István és dr. Tóth Lajos, akikről nemrég neve­zett el utcákat a közgyűlés. A polgár­mester mindehhez hozzátette; nem gondolta azt, hogy az ünnepi beszéd­ben más egyébnek is meg kellett volna jelennie. Dr. Tollár Tibornak, miután tudomást szerzett betegségéről, jobbu­lást kívánt, s úgy érezte, ezzel az ügy annak rendje s módja szerint elintézést nyert. A közgyűlés - miután dr. Tollár Ti­bor felszólalása interpellációnak minő­sült - a választ nagy többséggel elfo­gadta. gáz halmazállapotú légszennyező anya­gok tekintetében a város levegője a leg­jobb minőségi osztályba sorolható. - Ez így igaz. Kén-dioxid és nitro­gén-oxid csak kis koncentrációban for­dul elő a levegőben. - S mi a helyzet a gépjárművek által kibocsátott ólommal? - Főleg az 56-os út mentén és a vá­rosközpontban mutatható ki ólom, bár ez a fajta szennyeződés is csökkenő tendenciát mutat. S hogy miért, arra egyszerű a válasz: mind több autós használ ólommentes benzint. Viszont jobban oda kell figyelnünk a dízel üze­mű gépkocsikra, mert ezek a járművek úgynevezett poliaromás szénhidrogé­nekkel - korommal - telítik a levegőt. Ez a gond akkor szűnne meg vagy vál­na sokkal kisebbé, ha sikerülne elterel­ni a forgalmat a központból. - A zajvédelem című fejezet jórészt a diszkókkal foglalkozik. - Ezek a szórakozóhelyek közis­merten magas zajszinttel működnek, s egy részük lakott terület közvetlen közelében található. A város által meg­hozott rendelet értelmében egyébként az ilyen jellegű szórakozóhelyek a nyi­tás előtt kötelesek zajvédelmi enge­délyt kérni. Panasz esetén pedig azon­nal megkezdjük a szükséges vizsgála­tokat, mert a lakók nyugalmát nem le­het zavarni. - Zárásként elérkeztünk az egyik leg­fontosabb témakörhöz, az akut problé­maként is jellemezhető szemételhelye­zés kérdéséhez. - Tény, hogy új kommunális hulla­déklerakó helyre lenne szükségünk. Az új, a mostanitól délkeletre, mintegy másfél kilométerre tervezett új létesít­mény megépítése előtt környezetvé­delmi engedélyt kell szerezni, de ez is csak akkor megy, ha már rendelkezünk környezeti hatástanulmánnyal. Ennek elkészülte november végére, decem­ber elejére várható. Még egyszer október 23-ról

Next

/
Thumbnails
Contents