Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-11-12 / 32. szám

1995. NOVEMBER 12. SZEKSZÁRDI 5 Szandi new wawe: rock and rollos jódli-techno Milyen rég volt már - emlékezhe­tünk az iskolás-tini Szandi sztáridősza­kára, amikor is meghódította nemcsak nemzedéke jó néhány tagjának, hanem az idősebbeknek'a szívét is. S ezek után ki hinné, hogy még mindig csak 19 éves, azaz éppen, hogy kinőtt a ka­maszkorból. Nemrég láthattuk új klip­jét a Top Tv-ben, magát Szandit pedig teljes életnagyságban nem másutt, mint Szekszárdon, a Pop Tv-ben. Ek­kor készült vele az alábbi beszélge­tés. - Melyik Szandi áll hozzád közelebb? A kamasz, vagy a felnőtt? - Mindig az, amelyik aktuális - vála­szolt az énekesnő, aki az Első Emelet egykori frontemberével, Bogdán Csa­ba zenei producerrel érkezett a televí­zióhoz. - Most természetesen az új Szandi a legjobb: pár napjajelent meg a pgújabb CD-lemezem Szan-di-li cím­nél. Az album egyik száma, a Jódli-dili már klip formájában is hallható-látha­tó. - Miként dolgoztad fel magadban azokat az éveket, amikor Magyarország első számú tini-sztárjaként téptél a kö­zönség elé? - Rendkívül hirtelen jött minden, az biztos. Mondhatni, még az eszemet sem tudtam, nem is értem rá azon gon­dolkodni, hogy mi is legyek voltakép­pen. Bár ez azt hiszem eldőlt, amikor 13 éves koromban megjelent az első nagylemezem. - Ez rekordnak tekinthető hazánk­ban. - Igen, sőt, a világon sem volt erre igazán példa. Csodálatos érzés otthon a falra tekinteni, s látni az arany- és a platinalemezeket, a díjakat. - Meg lehet ismételni az egykori bra­vúrt? - Remélem. Talán éppen most jött el az ideje annak, hogy egy új Szandit mu­tassak be a közönségnek. Ez a Szandi ugyanolyan vidám, mint a régi, csak a zene változott, modernebb lett. Ezt prezentálja az általam kitalált rock and rollos jódli-techno stílus. - Miért pont ezt a stílust választot­tad? - Mert country-techno volt már. Per­sze, félreértés ne essék, nem mentem át tirolba, sőt, jódlizni sem tanultam soha. Egyszerűen arról van szó, hogy tetszik^ez a hangzás. Szandi, rajongóival Boldog cigán yok, Své dországból Valószínűleg turistaként sem kere­sik fel városunkat svédországi cigá­nyok, hát még igehirdetőként. Pedig ez történt a múlt héten, amikor a malmöi Juraj Drivhall (Puklo) és csapata mutat­kozott be Szekszárdon, a Művészetek « lázában, a rendezvény iránt érdeklődő elybeli romák előtt. A magát pásztornak nevező Juraj Drivhall a jelenlévőknek ar­ról az isteni segítségről beszélt, ami lehe­tővé tette, hogy életét a jónak, a szépnek és az igaznak szentelje. A közel kétórás, kézrátétes gyógyítással egybekötött pré­dikáció után kértünk inteijút - Balogh Jó­zsef tolmácsolásával - a svéd-roma,vallá­si vezetőtől. - Malmőben van egy templomunk, ahol rendszeresen igét hirdetek - tud­tuk meg Juraj Drivhalltól. - Keresztény híveink száma eléri a százötven főt. - Az ön városában mennyire tehetők a romák száma? - Mintegy négyezerre. Nem mind svédországiak, sőt, többségében be­vándorlókról van szó. Ám valameny­nyien hívő emberek. - Személy szerint miként jutott el Malmőből Szekszárdra? - Nekem az a feladatom, hogy Euró­pát járva Isten dicsőségét hirdessem. Szekszárd városát nem én választot­tam, isteni sugallatra jöttünk ide. In­nen Romániába megyünk, s ott is majd valamilyen jeladás alapján választjuk ki a prédikáció színhelyét. - Milyennek ismerte meg a szekszár­di romákat? - Olyan embereknek, akik éheznek Isten szavára. Úgy látom, hogy sokat szenvednek, ebből következően több szeretetre lenne szükségük. - Svédországban létezik-e valami­lyen ellenérzés a cigányokkal szem­ben? - Hivatalosan nem, a törvény előtt természetesen mindenki egyenlő. De akárcsak másutt, Svédországban is haj­lamosak az emberek egy eset alapján általánosítani. Azaz, ha egy cigány bűnt követ el, akkor a többi is - legyen bár becsületes - megkapja a bűnöző minősítést. - Az ön pásztori ténykedése hozzá­járult ahhoz, hogy csökkenjenek az előítéletek Svédországban? - Igen, a mi tevékenységünk egyfajta átmenetet képez a többség és a kisebb­ség között. Mi együtt dolgozunk a ro­mákkal és a svédekkel. Templomunkat is közösen használjuk, anélkül, hogy eddig bármiféle összeütközés történt volna. \ Amikor a delfin a mozilátogatóra ugrik I Egy űrbázison vagyunk, lát- • juk magunk előtt a zsilipkam­rákat, sőt, az egyik fel is tárul, s máris egy folyosón találjuk ma- , gunkat. Hamarosan ismét a vi- | lágűr ege alatt vagyunk, fejünk felett ufo száguld, de olyan kö­zel jön hozzánk, hogy ijedten húzzuk be fejünket. Majd vált a kép, a tenger mélyén delfi­nek vesznek körül bennünket, az egyik hirtelen kiugrik a víz­ből, s egyenesen ránk zuhan. ; De nem, megmenekülünk... Már csak azért is, mert a fan­tasztikus látomások közben jól tudjuk, hogy amit látunk, csak trükk. Igaz, olyan élethű, ! hogy majdnem megszólal. A varázs csak akkor foszlik szét, I ha levesszük a szemüveget, | mert ilyenkor mozivásznon ­mert hogy egy vetítőteremben ' ülünk - csak homályos kép lát- j ható. Ám elég egyetlen moz- i dulat - a szemüveg felhelyezé- t se - s máris háromdimenziós, 1 térbeli kiterjedést kap vala­mennyi tárgy és élőlény. Szin­te tapinthatóvá válik minden ; egy pillanat alatt... - Los Angelesben, a Dis- j neylandben láttam elsőként ' térhatású filmet - árulja el be­szélgetőpartnerem, Péter Ró­bert bonyhádi vállalkozó, aki a héten Szekszárdon a városi te- ; levízió stúdiójában nyitotta [ meg a csodákat kínáló moziját. ; - Annyira megtetszett, hogy elhatároztam: idehaza is megpróbálom népszerűsíteni. í Megvásároltam néhány filmet j - zömében a tenger világát be­mutató természetfilmeket - s ezekkel járom az országot, j Egyébként Budapesten, a Déli pályaudvar közelében állandó ; helyszínünk van, ott a jelenleg bemutatott filmeket lehet . megtekinteni. A térhatású mozi a jövő hé­ten még Szekszárdon váija a látogatókat, akik nemcsak mó­kás delfinekkel, hanem félel­metes polipokkal, rájákkal és i cápákkal is találkozhatnak-a s vetítőteremben. Aki tehát je- í gyet vált, készüljön fel az emlí­tett állatokkal való, szívdobog­tató élményt jelentő, közeli ta- . lálkozásra... %

Next

/
Thumbnails
Contents